A Dörgicsék templomromjai (Dörgicse)

# 13. A Dörgicsék templomromjai (Dörgicse) “A Észak-Balaton csodái” és “A Balaton épített csodái” és jelöltje.

A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

A Balaton-parti és Balaton környéki templomromok között az egyik legmegkapóbb az alsó dörgicsei, hiszen messziről látható, hívogató, ugyanakkor a környezetében kialakított pihenőparkból gyönyörű rálátásunk adódik a Balatonra is. Mégis szokásomtól eltérően, most mindjárt további két, pompázatos templomromot is itt ajánlok. Hogy együtt tárgyalom őket, azért is van, mert egyedülálló módon egymáshoz tartoznak, együtt látogatandóak.

Szent István királyunk úgy rendelte, hogy egy adott területen élőknek - tíz falu összefogásával – templomot kell építeniük. Érdekes módon a Dörgicsei-medencében történelmünk során sohasem volt több öt településnél, mégis igen hamar (a XIII. századig) mind az ötnek saját temploma épült. Ez mutatja, hogy a viszonylag sűrűn lakott tópart lakói – különösen persze a földesurak és a kisnemesek – igen jó módban éltek.

(Van egy negyedik dörgicsei templomrom is, a Ság-dörgicsei. Ez elég messze van a többitől, lenn, Zánkafürdőn, az Űttörőváros területén, talán még a 71-es úttól is délebbre. Ott nem jártam még – jegyzi meg másutt vendégszerzőink egyike! És a térkép szerint, valóban: ott várja látogatóit, ahol mondja. További két rom árválkodik a közelben a mai lakott helyektől távolabb: az egyik a Dörgicséről a piros (rom) jelzésen keletnek indulva a Balázs hegyen túli – Tagyon felöl, a szőlők között is becserkészhető – Szent-Balázs templomrom, illetve Lencse hegy Nivegy-völgyre néző oldalában, a Herendi templomrom, melyet érint a kék túra útvonala.)

És hogy ne bonyolítsam túl: a török utáni dúlás, a reformáció – ellenreformáció korszakában, további, máig álló templomok nőttek ki itt a földből, hiába: mindig is szorgos népek lakták e vidéket!

A XVIII. század végére elhagyott, “elhordott”, romossá vált középkori templomok feltárását és részleges helyreállítását az 1930-as években kezdték meg a régészek.

Kisdörgicse temploma talán a legkevésbé “érdekes” az említett három épület közül: egy tíz méter hosszú, hat méter széles, egyhajós “kápolnáról” van szó, három román stílű ablakkal és félköríves apszissal. Itt helyezték el az ásatások során előkerült eredeti oltárlapot. A bejárat mellett egyértelműen kivehető a kórus boltozatindítása.

Szerintem meg amilyen apró és bájos, kihagyni azért is kár, mert a hozzávezető traktorúton tovább haladva hátulról érünk Kisdörgicsére, meg a közelében találjuk a környék legrégebbi kőhídját, melyet szintén csak érdemes szemügyre venni, ha már arra járunk.

A felsődörgicsei templom egyike hazánk legérdekesebb – e korból származó – egyházi épületeinek. Olyan együttesről van szó, amely valójában két templom – egy XI. századi (XII. századi toldalékkal) és egy XIII. századi rész – egymás mellé építésével jött létre. Kuriózumnak számít a korábbi rész patkó alakú apszisa is, amely egy római kori épület alapfalain nyugszik. Nem sokkal a honfoglalást követően épülhetett (a Bogány-Radvány nemzetség részére), így “eredeti formájában” minden bizonnyal ez lehetett a környék első keresztény temploma. A XIII. század elején a bővített épület is kicsinek bizonyult, mert az egyházi birtokokon dolgozó jobbágyság hirtelen megnövelte a település lélekszámát. A további bővítésre sajátos módszert választottak: három oldalfal felhúzásával lényegében hosszában megkettőzték a templom területét. Az átjáráshoz megbontották a falat a két épületrész között.

Ti is érdemes elidőzni, a szomszédos temető végéből is mennyei kilátásunk van a Balaton felé, és ha jól emlékszem egy kisebb szoborpark.

Útikönyvekből, festményekről és fényképekről valószínűleg sokak számára az alsódörgicsei templom a legismerősebb. A Balatonhoz ez áll a legközelebb. A domboldal tisztásán magasodó romokhoz – a falu, illetve a felsődörgicsei templom felől nézve – egyrészt a tó vize, másrészt a zöldellő erdő nyújt festői hátteret. Kegyúri templom volt az épület, így méreteiben és díszítéseit tekintve is a legpompásabb az említettek között. A romegyüttes leghangsúlyosabb eleme a támpillérekkel támogatott téglalap alaprajzú toronytest (a hozzá kapcsolódó hajó falrészeivel), mely apró, de míves ablakaival e kiegészített formában is megkapó látványt nyújt. A templom környékén egy temetőre, valamint egy melléképületekkel kiegészített lakóház nyomaira is rábukkantak a kutatók.

Úgy tűnik nem dőlt még el a vita: egyesek kolostorként tartják számon a volt épült együttest. A szabadidőpark, kulturált angolvécével, folyóvízzel, tűzrakhelyekkel,rönkasztalokkal hívogat piknikre. Persze, ha már Dörgicsén, illetve a „Dörgicséken” jár az ember, romtemplom-látogatóban, kóstolja meg a helyi szőlők metamorfózisának eredményét is.

A most kimaradt romokra még visszatérünk csodakeresésünk során. S hogy mitre érdemes még odafigyelni? Nos, erre szolgáljon egy korábbi útinapló részletem<<<

Dörgicse az Acerina Cernua-ról kapta a nevét, mely egy halfajta, népiesített nevén Dörgicse. És akkor ezzel az is evidenssé válik, hogy a dörgicseiek halászattal is foglalkoztak, az, hogy szőlészettel, az nem kérdés, az pedig, hogy jól ment nekik, mutatja az egymás közelében lévő 3 román kori templommaradvány.

Források: [1], [2]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<

Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>