Talán még fel tudjuk idézni magunkban a 2003-as kiszáradásának indult Balaton rémképét. Akkor sokan sokkot kaptunk, hogy mit hagyunk veszni, ha nem figyelünk oda a Balatonra és értékeire. Azóta a helyzet sok tekintetben javult… Magunk is – civilként a pályán - önerőből sokat tettünk ezért: az utóbbi hat évben megkíséreltük számba venni a Balaton utunkba eső szépségeit értékeit, ezernyi bejegyzésünk tanúskodik erről.
Most azonban egy – szponzoraink biztosította - az év végéig tartó nyereményjátékra, tapasztalatainkra és látogatóink aktivitására alapozva igyekszünk bemutatni a Balaton és vonzáskörzetének turisztikai vonzerejét. Végül karácsonykor az önök ajánlásai és szavazatai alapján kihirdetjük a Balaton természeti és épített csodáit, valamint csodálatos szolgáltatásait!
Június 1-től, október 15-ig saját ajánlataink és az Önök javaslatai alapján három kategóriában állítunk össze egy-egy 333-as listát, majd ezekre szavazhatunk december 15-ig. A csodák és csodás szolgáltatások felfedezésében segítségükre lesz a négy balatoni égtáj szerint bontott lista is, azaz kereshetnek és nevezhetnek kategória és helyszín szerint, vagy akár települések szerint is.
A Facebook oldalunkon regisztrálók (a TETSZIK gomb megnyomásával) nyereményjátékunkban is automatikusan részt vesznek, melynek havi sorsolásain értékes balatoni szolgáltatások ingyenes (vagy jelentős kedvezménnyel járó) igénybevételét nyerhetik el.
A javasolt helyszíneket a nevezők leírása, beküldött fotói, videóin túl, magunk is bemutatjuk “Balaton expedíciónk” keretében. Az így keletkező anyagok, megjelenésüktől, egyfajta előszavazáson vesznek részt, hisz látogatóink hozzászólhatnak a bejegyzésekhez, továbbá látható lesz, egy ötcsillagos rendszerben történő (elő) értékelésük is…
Címkék: a Balaton 1000 csodája, a balatoni nyereményjátékról, a szavazás menete, játékleírás




Bizony, ebben sok az igazság, nekem anno angol szetterem volt (hát az vízmániás)…
És hozzáteszem nyugodtan kiírhatják az E-mailemet
matyasjanos@digikabel.hu
Tisztelt szerkesztőség!
Nem kell nagy dolgokra gondolni, hogy a Balatont felvirágoztassuk. Elég lenne ha minden település partján lenne rá lehetőség hogy kutyákkal is betudjunk ülni a kerthelyiségbe, hajóra szállni, ne adj isten minnél több fürödni szabad táblát kihelyezni. Mint ez általában tudott, hogy a rengeteg külföldi túrista kutyájával nyaral. Mi is nyaralnánk? De még az Ic vonatra és az 1 osztályra se ülhetünk fel. Sőt tovább megyek külön belegyezés kell az utasoktól, hogy leülhetünk-e, Vagy állunk a peronon. Az összes országban hozzáteszem, még az EU-ban is utazhatnak a kutyák, jegyvásárlás mellett bármilyen vonaton, curászdákba vizet visznek nekik és még sorolhatnám. Természetes a nem tiszta, alkoholos állapotú jegynélküli utasokra ez a rendelkezés nem számít. Ők utazhatnak ingyen és akár elisfoglalhatják az egész ülöhelyet alvásra. Mivel én többször utazom sajnos a Magyar vonatok olyan piszkosak, hogy takarót kell vinnem mindig a kutyámnak, nehogy elkapjon valamit. Remélem elgondolkodtató az írásom.
Tisztelettel. Mátyás János
Kedves Erzsébet!
Köszönjük az anyagot! Ki is tettem.
Az anyagok közvetlen beküldésének lehetőségén dolgozunk, de kérésére akár közvetlen hozzáférést is biztosítunk szerkesztői felületünkhöz, ahová már képeket, videókat is feltölthet közvetlenül:)
Kedves Szerkesztők!
Mivel nem találtam meg azt a gombot/opciót, amelyen keresztül könnyen, egyszerűen megtehettem volna javaslatomat egy balatoni csodára, ezért most ideírom:
Hegyestű
A Hegyestű Zánka felől nézve szabályos, meredek kúp alakú hegy, tengerszint feletti magassága 337 méter. Az északi oldala viszont olyan, mintha egy óriási késsel hasítottak volna bele, hatalmas sebhely éktelenkedik testén. Az egykor itt működő kőbánya lassan-lassan elfogyasztotta a hegy nagyobb felét. Csúnya nyomot hagyott a bányászat, ugyanakkor olyan geológiai feltárást eredményezett, amely érdekes látnivalóvá emelte a hegyet. Európában is ritkaságnak számító méretű bazaltorgonák váltak láthatóvá.
Öt-hat millió évvel ezelőtt vulkánok működtek a környéken, amelyek maradványai a kissé távolabbi Tapolcai-medence tanúhegyei. A Badacsony vagy a Szent György-hegy úgy jött létre, hogy a gyengén feltörő láva a felszínen szétterült. A Hegyestű ettől eltérően keletkezett. A láva itt is áttörte az idősebb üledékes rétegeket, de nem ért a felszínre. A kürtőben megrekedt izzó kőzetolvadék hűlni kezdett. A fokozatosan dermedő és zsugorodó anyag hozta létre a jellegzetes, sokszögletű bazaltoszlopokat.
A bányaudvar második és harmadik szintje között egy nagyjából tízméteres, majd fölötte egy közel negyvenméteres bazaltfal emelkedik. Hasonlítható gigantikus kőorgonához, illetve mivel az oszlopok fölfelé összefutni látszanak, szélesen rakott szoknyához is. Lélegzet-elállító látvány!
Képet is szerettem volna mellékelni, csak nem sikerült…
Kállay Erzsébet