Loading ...Amikor ez évben kiírták ismét, a tavalyi “megnevezésére” már nem emlékszem a hazai twitter versenyt (Az év leghasznosabb twitter feedje) azt gondoltam, ezúttal akár elhozhatjuk az első helyt is (tavaly 30-ból a 26-ik helyen végeztünk)! Világos volt, hogy nem elég bekerülni a zsűri által ajánlottak közé, megfelelő szavazat kell a győzelemhez. Több mint négyszáz követővel (hasznos, gyakorta frissülő tartalommal) ez nem tűnt lehetetlennek. Meg aztán, mivel korábban az ahány balatoni téma, annyi user elvét követve igyekeztünk kialakítani twitteres (Balaton) marketing flotta-stratégiánkat, volt még talonban néhány szavazatunk (mint az kiderült). Ennek ellenére csupán másodikak lettünk, mely eredménnyel elégedettek is lennénk, ha nem lett volna ekkora cirkusz a végeredmény kihirdetése körül. Így csupán néhány tanulsággal lettünk gazdagabbak!
Ennyit a száraz tényekről elöljárójában. De mi is történt valójában?
Mivel a versenykiírás szabályai ezt nem nehezményezték, több balatoni userrel is ajánlottuk magunkat, amit a zsűri nem is vett rossz néven (miért is vette volna?), csupán említésre méltónak találta ennek közlését.
És itt álljunk meg egy szóra: egy személyhez, témához, közösséghez akár több user is köthető, illetve egy személy, vagy közösség akár több témában is külön-külön user alatt is megnyilvánulhat: vegyük csak az ügynökségek „bér-mikroblogolását”, stb. Hogyan lehet ezeket az így „önmagukra leadott szavazatokat” kiszűrni? - kérdem utóbb, miután minket (csak minket!) ezzel hoztak szóba egyesek. Gondolom csak az esetben, ha – közel – egy időben, azonos, vagy minimálisan eltérő tartalommal adják le őket...Mivel a twitterverseny finisét követően a várható eredményre reagáló „hangoskodó, kétségbe esett csiripek” feladói mind az etikára és a sportszerűségre hivatkoztak, ugye senki nem gondolja komolyan, hogy közösségünkön kívül senki, de senki a szavazatukat leadók közül nem élt annak lehetőségével, hogy személyes userén kívül, ne szavazzon kedvencére más rendelkezésre álló, felügyeletére bízott userek alól?
(Csak a @balaton-ra második, harmadik helyen szavazatukat adók között több, hármasával, kettesével, ugyanazzal a referencia-sorrenddel leadott (könnyen visszakereshető) szavazatot láttam gyűlni a szavazásra rendelkezésre álló hét folyamán… Később – jellemző módon – az alternatív (a HVG Goldenblog munkatársa által, nem kis munkával karbantartott) „nem hivatalos” szavazatszámláló működtetője, vont morálisan kérdőre: hogy attól, hogy mások csalnak miért gondolom azt, hogy nekem jobban kel csalni, miközben maga is – elfogulatlanul – az utolsó percekben szavazott az egyik nem esélytelen nevezettre. Később ugyanő kitiltott bennünket a versenyből “nem hivatalosan”, majd visszahelyezett az első helyre…)
Tehát: csalás-e kérdem, ha a szívünkhöz közel állóra nem csak személyes címünkről adunk le szavazatot, illetve gazság e csupán egy-két, ne adj Isten, egyetlen egy bejegyzéssel sem rendelkező – tudjátok hányan vannak, akik csak követnek másokat de nem posztolnak egyáltalán? – cím alól véleményt nyilvánítani egy szavazásnál? (Nem mondom, az egy-két napos „vadiúj” userek…. de ilyenekkel nem találkoztunk!)
Szóval az történt, kérem alássan, hogy látván, mások is élnek ezzel a gyakorlattal, magunk is az első helyen végezni kívánván, úgy döntöttük, számba vesszük a rendelkezésünkre álló usereinket és megkértük őket a szavazás finisében nyomjuk meg „balatoni zászlóshajónkat” a @balatont. Tudtuk, hogy amennyiben korábban kezdünk bele e tevékenységbe, versenytársaink is észbe kapnak, rájönnek nincs még lefutva minden, ezért mindent az utolsó percekre hagytuk. (Tízezer méteres futásnál is van aki taktikusan az utolsó 200-ra koncentrál.) Tudtuk, hogy ebből nagy felbolydulás lesz, különösen, hogy a mi esetünkben látható – felvállalt – volt, hogy elsősorban közösségünk “Balatonos” usereit vetettük be a finisnél. (Van közel háromezres közösségünk.) Ott szúrtuk el – mert mi szúrtuk el – hogy az idővel való versenyfutásban, nem kellően koordináltunk, így az userekhez hozzáféréssel birok bizony ugyanazon cím alól többször is szavaztak, nem tudván, ment e onnan már szavazat, nem tudván a bal kéz, mit csinál a jobb…
A tanulság adott, jobban kel koordinálni, ha már. Ha szavazni lehet. A szavazatok egy napig tartó tisztázásánál végül mások pontszámai is meglepően módosultak… A külső szemlélő mindenesetre észrevehette a Goldenblog döntéshozóinak egy napon át tartó tanácstalanságát: miképp oldják fel a helyzetet, úgy hogy a kecske is, meg a káposzta is? Egy ez időtájt kelt twittjük: “ti hogy vélekedtek a verseny finiséről? a szavazatok kibontásánál az is láthatja, mi történt, aki még nem hallott róla http://netninja.hu/goldenblog-twitter-verseny/”
Igaz, nagy nyomás nehezedett rájuk, sokan a magukat „véleményvezérnek” tartók közük a pokolra kívánták a @balatont, de a szabályrendszer adott volt.
Egy „Balaton körre” persze igénybe vettük volna a jutalmul kitűzött biciklit, de azt ugye végül más tolta el, mivel eltoltuk, még több címről kellett volna nyomulni – ha már volt miről, időben ezt a folyamatot széthúzva, mint egyes versenytársaink…
Ennek ellenére, oldalaink látogatottsága jelentősen nőtt, a @balaton alól egyetlen egy léiratkozót nem regisztráltunk, követőink száma negyedével erősödött. Gondolom a tartalom, a belbecs okán:)
Nem lehetünk elsők, de utolsók sem. A második hellyel meg lehetünk elégedve, csak ne lett volna ezzel, ennyi cécó.
Címkék: balatoni twitter, Goldenblog 2010 twitterverseny, twitter verseny
Loading ...
