Önkormányzati törvény: lesz e pozitív diszkrimináció a Balatonnál?

szerző: Varga Iván · 2011. október 26.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Mikor veszik végre figyelembe „odafönt”, hogy a balatoni településeknek az állandó lakosok számának többszörösére kell szabniuk szolgáltatásaikat, infrastruktúrájukat?

Teljesen egyértelmű, hogy az önkormányzati törvény várható módosításai, ha nem tartalmaznak kivételeket a balatoni kiemelt üdülőkörzetre, csak kárt fognak okozni a Balaton térségében. A turizmusból származó adóbevételek, melynek nagyon jelentős része származik a Balatonról indokolják a kiemelt elbírálást, amennyiben a továbbiakban is számolni kívánunk velük.

Ezek a kistelepülések (melyek lakosságszáma nem éri el a háromezer főt) bizony tavasztól őszig, jelentősen benépesülnek… “Lakosságuk” ilyenkor megduplázódik, megtriplázódik.

Hogy miről is van szó nagyon képletesen fogalmazz meg Szigliget polgármestere. Nem szaporítanám itt a szót, az alábbi két linkben benne van minden.

[1], [2], [3]

Kérdés, hogy a Balaton környéki kormánypárti képviselők mekkora lobbierőt képviselnek (az összes egyéni mandátumot, és nagyon sok polgármesteri címet elnyertek a választásokkor).

Ha nem tudják a Balaton érdekeit (sajátos helyzetét) országosan artikulálni és képviselni, el kell gondolkodniuk, mire is kaptak, és kitől felhatalmazást.  Lehet, hogy elérkezik a regionálisan szerveződő pártok és politika ideje? Ennyi képviselővel akár önálló frakció is alakítható, mely csak a balatoniak és az ott üdülni kívánók érdekeit képviselheti.

De várjuk ki a végét, én optimista vagyok, a kormányban is sokan ismerhetik a Balaton helyzetét: mégsem egy eldugott, elfelejtett, jövőtlen térségről van szó. És ugyebár itt keletkezik a magyar turisztikai bevételek harmada… (Ha megvannak a fenntarthatóság és a fejlődés feltételei!)

A Balatoni Sokadalom és Karnyújtásnyi Balaton időtényezői

szerző: Varga Iván · 2011. október 22.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat. átlag: 5.00)
Loading ... Loading ...

Ha nem is igaz feltétlenül, hogy, hogy az idő pénz, az már biztos, hogy nem adják ingyen. A Balatoni Sokadalom lehetséges időpontjairól való hangos gondolkodás is azért csúszott, majd egy hetet, mert valamelyest – előbb – le kívántam zárni a „Balaton 1000 csodája” első évét: a napokban tettem közzé a 101-ik bejegyzést. (Nem ígérem, hogy az év hátralévő részében nem tálalok csodákat, de mostantól jobban ráfigyelek a másik projektre, az nem várhat tavaszig!)

Szóval, a „Karnyújtásnyi Balaton” szempontjából igaza lehet BéZSé-nek: ő azon az állásponton van, hogy a válság hatására az emberek százszor meggondolják, mikor induljanak el, ha egyáltalán rábírhatóak, hogy lelátogassanak a Balatonra. Szerinte a (számunkra fontos) nagy többség évente egyszer szánja el magát erre egy hosszú hétvége erejéig. (A trendek és felmérések őt igazolják: egyéjszakássá kezd válni a Balaton belföldi tömegturizmusa.) Abban, hogy két hétvégére nem csalható le a kellő tömeg – megfelelően csábító ajánlatok birtokában – vitatkoznék, mivel „kincstári optimistának” kell lennem ez ügyben.

Mindjárt ki is fejtem miért: ha elfogadom BéZSé felvetését, hogy az egyetlen időszak mikor kellő számú ember tartózkodik a parton, az a főidény, le kell mondanom az a Balatoni Sokadalom megvalósításáról, mert annak  – csak az előszezon közepén, végén van értelme. (A Karnyújtásnyi Balaton adja a kuriozitását, tömegjellegét, az abban résztvevők – a kapott kedvezmények révén – pedig a „Balaton Expo” közönségét biztosítják.) Magyarán, nem kis szervezési munkával, július-augusztusban is megrendezhető a Balaton körbeölelése, feltehetően az élőlánc „minden nehézség nélkül” meg is alkotható. Tehát szinte biztosra vehető, az épp lent üdülők és a helyiek mozgósításával, meglenne a rekord is, meg felemelő jó buli lenne… De, ebben nincs akkora kihívás, és nincs akkora marketing értéke, mintha ezt korábban, (a még valószínűleg nem „fürödhető” Balaton vonzásában) tennénk. Az élőlánc önmagában „csak” a Balatont szerető embereket hozza össze, a Balatoni Sokadalom pedig összerántja, hozzárendeli a vállalkozói és civil szférát is, az önkormányzatokat, szóval azokat a tényezőket, akik a Balaton jövőjét kell, hogy alakítsák, akiknek a pozitív hozzáállása nélkül, aligha változik valami, amiért érdemes lehet továbbra is és akár gyakrabban, akár hosszabb időre a Balatonra járni.

Mindezért komoly dilemmába estem: most akkor mi legyen? Ha a biztosra megyünk, az amúgy is „lent lévő” emberekre kell építenünk, ki kell szúrni azt a hétvégi napot, amikor amúgy is fesztivál túltengés van a parton és (jó értelemben) rászervezni az összefogni vágyó tömegeket. Ez is egy járható út, sőt, lehet az is marad, ha előtte a főpróbán már nem érünk el teltházas sikert, korábban meg nem valósul meg a Karnyújtásnyi Balaton:)

Arra jutottam, hogy az előszezoni Balatoni Sokadalom alatt megkísérelhető a Balaton körbeölelése, ha másnak nem, főpróbának jó lesz, és jó esetben a résztvevőknek hosszú hétvégére kínált kedvezmények és nyári előfoglalási lehetőségek, levonzanak annyi embert, amennyivel neki lehet esni a „karnyújtásnak”, illetve ennyi emberre már megéri jelentős kedvezményt adniuk a szolgáltatóknak, érdemes országos kampányba kezdeni. (Nem is beszélve arról, hogy amúgy sincs “garancia” arra, hogy ami eddig nem sikerült, kapásból összelőjön!)

Ha meg nem érnek össze a karok, legalább minden „önkéntes szervező” (mintegy 20 ezer főnyi) résztvevő tudni fogja legközelebbi helyét és feladatát, mi meg megtudjuk, pontosan hol vannak a gyenge pontjaink, melyekre a főszezonban „rá kell gyúrnunk”!

A jövő évi munkaszüneti napok ismeretében tehát a Balatoni Sokadalom időpontjául két hosszúhétvége kínálkozik: 2012-es május elsejei (kedd), és a pünkösdi (május 28) hétfői.

Korábban, még nincsenek vízen a hajók, nem járnak keresztbe és kasul hajójáratok, illetve a márciusi-áprilisi utazási kiállításokon jól lehet promotálni a lehetőséget, az eseményt. Később pedig már késő lehet a főszezoni foglalásokat megejteni a helyszínen meggyőződve a lehetőségekről és a szolgáltatások minőségéről. (Addigra elmehet ez a hajó!)

A későbbi időpont ellen szól, az is, hogy a kimondottan az eseményre érkezőket el kell tudni szállásolni, ilyenkor még van ennyi szabad hely…

A két időpont közül a szolgáltatókkal konzultálva érdemes dönteni, azzal a megkötéssel, hogy a május 1-i hosszúhétvégéhez köthetők inkább (13, vagy 17-i) esőnapok, illetve hétvégék, akár a Balatonátúszásnál.

Úgyhogy szerintem „Balatoni Sokadalom és Balaton-átölelési rekordkísérlet“„lesz ennek az akciónak a hivatalos neve, a Karnyújtásnyi Balaton meg megmarad főszezonra begyakorolt kötelező gyakorlatnak, ha a szabadon választott gyakorlatunk nem sikerülne tökéletesre:)

Ha esik, ha fúj: Csisztafürdő, a Dél-Balaton hévize

szerző: Varga Iván · 2011. október 20.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat. átlag: 5.00)
Loading ... Loading ...

# 30 . Ha esik, ha fúj: Csisztafürdő, a Dél-Balaton hévize „A Balaton csodás szolgáltatásai”, és a Dél-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

Amíg a Balaton nem fürödhető, mindig jó kérdés: hol lehet a környéken fürödni? És ilyenkor elsősorban a gyógy és termál, illetve a wellness fürdőket igyekszünk számba venni fejben. Ebből a felsorolásból a hévízi tó, a maga meleg és jótékony hatású vizével nem maradhat ki, de a Balaton ellenkező, déli oldalán lévő Csisztafürdőről hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

Igaz, csupán áprilistól októberig tart nyitva, mivel csak részben fedett, de 42 fokos vizével akár télen is nyitva tarthatna… Ha Fonyód környékén fogunk ki tehát nyáron rossz időt, vagy csak kúrálni, tavasszal-ősszel áztatni kívánjuk magunkat a fedetlen ég alatt, irány Buzsák, ott találjuk a „tiszta” pusztát (mert a csiszta szlávul tisztát jelent), és ne feledjük gyerekmedence is van, nem véletlenül. Persze akár a környéken is találunk szállást, kerékpárral, de gyalog is számtalan itt már említett csodát fedezhetünk fel Somogyország e tájékán, az egykori Nagy-Balaton partjának mentén.

A Nagy-Berek déli szélén, Buzsák község határában fekszik Csisztapuszta, a török időkben elpusztult Magyari község helyén. Évtizedeken át csak istálló és néhány cselédház árválkodott itt.

1956-ban olaj után kutattak és a pusztától alig 1 km-re, 600m mélyből nem olaj, hanem 42 c-fokos, ízületi bántalmakra kiváló gyógyhatású meleg víz tört fel, melynek hozama kb 300L/sec. Alkalikus, kloridos, kénes gyógyvíz. A víz kiválóan alkalmas emésztőrendszeri- és epebántalmak, anyagcserezavar, mozgásszervi megbetegedések, nőgyógyászati panaszok kezelésére. Csiszta-fürdő néven vált ismertté. Kellemes környezetben található, nemrégiben felújították, több medencéje van. A fürdő területén belül színvonalas, a tájba illeszkedő csárda kínál a fürdőzés közben megéhezett vendégeknek magyaros, ízletes ételeket elfogadható áron. A teljes nyitva tartás alatt büfé és fagylaltozó üzemel.

Kerékpárral és gyalogosan földúton is megközelíthető a Fonyód-Csisztafürdő összekötő úton.

Nagyon nyugodt, családias hely:)

Nyitva tartás, árak, tudnivalók: itt! <<<

Forrás: [1]


Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

A táskai népi pincesor védett értékei

szerző: Varga Iván · 2011. október 19.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 57 . A táskai népi pincesor védett értékei, „A Balaton épített csodái”, és a “Dél-Balaton jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

Magam a Balaton felvidék szerelmese vagyok, de nem feledem, hogy a túloldalon délen is várnak rám igazi csodák. Hol is találnám ezeket, mint rendesen a Balaton déli partjának háttértelepülésein, melyek egykoron, a nagyberek lecsapolásáig, maguk is közvetlenül a parton állottak. A furcsa nevű kisfalu (mely Buzsák és Nikla között fekszik) elsősorban műemléki védettségű, népi pincesoráról híres.

A népi építészet emlékeiként a hatvanas években nyilvánították védetté a táskai pincéket. A több mint száz pincéből 35 műemlék. Ezek az építmények vert falú, fehérre meszelt nádtetős házikók. A műemlékek közül egyet sem adtak el, pedig volna rá kereslet külföldről is. Ugyanakkor sok présház méltatlanul elhanyagolt állapotra jutott. Mégis, érdemes erre elkerekezni, a környék sok – kevésbé ismert és felkapott – látnivalót rejt, melyeket itt is számba veszünk.

Érdemes megjegyezni, hogy a Nagy-Berek (fokozott védettsége miatt) csak vezetővel, illetve előre bejelentve látogatható. A pincéknél dologidőben, de nyáron is mindig találunk vendégcsalogatót, ahol megkóstolhatjuk az itt tárolt borokat, pálinkákat. Az út kocsival is jól járhetó.

Öreghegy, Boróca, Aligvárom. Egy-egy nevezetes pincesor Táskán.

Igazán világvégi békességet találhatunk itt, ahol egy élő „skanzenben”, természet közeli időutazáson vehetünk részt. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy az elfelejtett Magyarország egyik építészeti gyöngyszemét találjuk itt, a hajdani Balaton parton.

Amikor a Balaton vízszintje még 3-5 méterrel magasabb a és kiterjedése kétszerte nagyobb volt a mainál, akkor a község Balaton-parti településnek számított. Az időközben bekövetkező csatornázások nyomán kialakult Nagy-berek – a szárazabb időszakokban – lehetővé tette a berkekben történő rideg állattartást is. E vizenyős területről szánokkal és bárkákkal szállították el – gyakran a Balaton északi parti szőlős vidékekre – az értékes marhatrágyát.

Táskáról (és környékéről) itt foglaltam össze a tudnivalókat <<<

Források: [1], [2], [3],

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Az elfelejtett balatoni panoráma: fel a Halápra, a hegy gyomrába!

szerző: Varga Iván · 2011. október 15.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 57. Az elfelejtett balatoni panoráma: fel a Halápra, a hegy gyomrába! “Az Ézak-Balaton Csodái” jelöltje, és “a Balaton természeti csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

A tanúhegyek látványa oly annyira hozzátartozik a Balaton imázásához, hogy szinte érthetetlen, hogyan lehet, hogy kevesen ismerik ezt az alvégről nézve, hogy nem jártunk még ott, ahonnan e pazar panoráma szemügyre vehető, Balatonostól. Talán azért van ez így, mert a hegy, amely e rálátást, kilátást biztosítja, már csak nyomaiban létezik, részben elbányászták az egykori daliát. Azaz hogy, nem rontották el egészen, de így (mostani állapotában) messziről nem mutat, nem mutatja magát, mint egykoron. A száz éve még olyan szembeszökő, délceg képet mutatott, mely vonzotta a tekintetet, megacélozta a csúcsra hágó akaratot. Ez a hegy, a Haláp, egykori koporsóformájával a Badacsony és a Szent György-hegy ránézésre azonnal azonosítható ikertestvéreként hívta fel magára a figyelmet. Mára már belsejét elhordták, de a csúcsa, valaha volt platójának peremei körbejárhatóak, elhordott „belseje” pedig a természet állandó megújuló képességének ékes bizonyítékaként önálló, rejtélyes életre kelt. Érdemes ide ellátogatni, annyi szent!

Nem szaporítom a szót tovább! A fenti állításaim ékes bizonyítékául hozom az alábbi képeket, melyek a BalatoniWIW lelkes balatoni „tájbúvárainak” köszönhetünk. Vendégszerzőnk Kasza Béla (itt már közölt írása) „A hegy amely túlélte halálát” , illetve Kónicz László „Ősz a Haláp-hegyen” bejegyzései, látványos fotókkal kalauzol e rejtélyes és minden évszakban lenyűgöző világba, egyikük Sáska, másikuk Zalahaláp felöl indítja képírását. Tartsanak velük!


#uppdate: Mire a poszt megszületet, Kónicz László friss popogós fotósorozattal jelentkezett, „Viharban a Haláp-hegyen”! A fény és az ősz színei a Haláp szikláival keveredve elképesztőek!

A vulkanikus eredetű hegy északi oldalánál dolomit, déli oldalánál mészkő található, míg a meredek csúcsa tiszta és tömör bazalt. A hegy felülete a nagymértékű kőbányászat nyomait viseli magán, amit a 60-as években szüntettek be. A Haláp a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének része.

És a Halápról bizony a Balatont is megcsodálhatjuk, a Tapolcai-medence felöli része a távolban fel, felragyog:)

Megjegyzem: a Sáskai templom egyedi, Árpád-kori (1250-ben szentelte fel a hagyomány szerint IV.Béla), és a falutól nem messze, jelzett turistaúton a Bakony lábánál megkereshető a rengetegben megbúvó bakonyszentjakabi pálos korostor romja. (Nem sok maradt belőle, csak templomtornyának sarokfala  – de alapfalai sejthetőek, 1563-ban néptelenedett el, alapítását az ezerkétszázas évekre teszik, alapítóiként a Rátót nembeli Keszieket tartják számon.) Ha már Sáskán járunk, ne hagyjuk ki a tájházat sem!

A Tapolcához közeli Sáska községtől É-ra az erdőben a piros jelzés az Emberkő szikla mellett halad el, majd egy forrástól kis ösvény vezet az egykori Szent Jakab kolostorhoz. A 19. században Rómer Flóris még lerajzolta a templom szentélytornyát, ma csak az alapfalak egy része sejlik az aljnövényzetben.

Források: [1], [2], [3], [4]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

A Balatoni szezon eddigi mutatói cselekvésre kell, hogy sarkaljanak!

szerző: Varga Iván · 2011. október 14.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

A Balatoni szezonnak 2011-re nagyjából végleg vége. Persze, az ősz folyamán még akadnak látogatásra érdemes rendezvények, a túrázókat is tárt karokkal várja a természet és a Balaton környéki megannyi látnivaló.

Az előző évek hasonló időszakihoz képest – a vénasszonyok nyarával itt ragadt jó idő elmúltával – a gyógy, illetve wellness szállodák sem számíthatnak kimagasló év végi eredményre, legalább is a tendenciák tükrében.

A 2010-ben a kereskedelmi szálláshelyeken megszálló belföldiekre jellemző átlagos 3 napos tartózkodás, idén mondhatni egynapossá zsugorodott.

Míg a Magyar Turizmus Zrt ez évi marketingterve 5 százalékos növekedést remélt a belföldi vendégéjszakák terén, ez a szám a Balatonnál az év végi eredmények ismeretében majd még mínuszba is fordulhat. Az már azonban minden területen tapintható, hogy a balatoni turisztikai szolgáltatók üzleti eredményeinek alakulása alulmúlt minden várakozást.

2011. június végéig a balatoni szálláshelyek összesen 418 ezer vendéget fogadtak, 4,9%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

2010-ben a lakosság csupán egyharmada vett részt több napos belföldi utazáson, 2011-ben ez az arány ugyan nem változott, de a Balaton gyengében teljesített a szokásosnál, még az oly sikeres és folyamatosan fejlesztett területeken, mint a szállodaipar, vagy a gyógy és wellness turizmus is visszaesést produkált.

Más adatok szerint a Balatonon eltöltött éjszakák száma mind a külföldi, mind a belföldi vendégeknél egyaránt 9 százalékkal csökkent.

Január-augusztusban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 18 százalékkal, a wellness-szállodáké – a kapacitásnövekedés ellenére – 6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Figyelmeztető jel, hogy ugyanakkor országosan a belföldivendég-forgalom 64 százalékát fogadó szállodákban a vendégek számában 4,5, az éjszakák számában 3 százalékos bővülés volt. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 26 százalékkal csökkent.

A magyarok körében kedvelt hosszú hétvégés nyaralások elsősorban a szezonon kívül valósulnak meg.

Ugyanakkor bizonyos jelek arra engednek következtetni, hogy a korábban népszerűségüket vesztett magánszállásokon csapódik le ismét a vékony pénztárcájú belföldi vendégforgalom egy bizonyos hányada. Az is mondható, hogy az üdülési csekkek elfogyásával a szállások árfekvése és az önellátás ismét előtérbe kerül. Ez utóbbit a Balatoni vendéglősök és büfések is megerősítik, hiába a szükség nagy úr, a félpanziós szállóvendégek mellett nyáron megjelentek a hűtőtáskás strandoló családok is.

Az okok között lehet keresgélni, de megállapítható, az utóbbi években a Balatonnál minden tekintetben csodavárás zajlott: semmilyen átütő újdonsággal (mint mondjuk anno a Balaton Sound, vagy a Bike Fest volt) sem a szakma, sem a vendéglátók összefogása nem jelentkezett.

2011 első hat hónapjában 105 ezer külföldi látogatta meg a Balaton térségét, annyi amennyi belföldi vendéggel karöltve a helyi lokálpatrióták már „átölelhetnék” a Balatont!

A „Balatoni Sokadalom” a számok homályos tükrében: szerintem! (És szerintetek?)

szerző: Varga Iván · 2011. október 14.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Nyugodtan használd saját ötletként a Balatoni Sokadalom, vagy egyéb név alatt a tó körülölelését, nem kell hivatkoznod Boglárra. Az ötlet az semmi, a megvalósítás a lényeg…

Te igazán megérdemelnéd, ha sikerülne, hiszen az általad vezetett Weblapokról sugárzik, hogy a Balatonért való munkálkodás a lételemed.

Szerintem az ötlet a Te kezedben gyümölcsözőbb lehet, hát valósítsd meg!

programoldal (építés alatt)

Mivel az ötletgazdák, nem kívánnak a továbbiakban a „Karnyújtásnyi Balaton” kérdésével foglalkozni, örömmel és nagy bizalommal testálták rám e feladat tető alá hozatalát is, ami igen megtisztelő, de ijesztő teher is egyben!

(Emlékeztetőül: magam a Balatoni Sokadalom megszervezésében gondolkodtam, így viszont mindent az elejéről, a nulláról kell kezdeni, bár a két egymással összefüggő feladatsor összevonása rugalmassá teszi a koordinációt.)

Abból indulok ki, hogy a térségben élő 130 (háttértelepülésekkel 200) ezer helyi lakos 30 százaléka bírható rá az élőláncban való részvételre. Ez 40-60 ezer helyi résztvevőt jelenthet. A helyben és a Balaton vonzáskörzetében üdülőingatlannal rendelkezők szintén 30 százalékára reális számítani, ez megítélésem szerint 20-30 ezer résztvevőt jelenthet. (Utóbbi becslésben a tulajdonosokat és családjaikat számítom, vendégek nélkül!) Látható tehát hogy közel 150 ezer külföldi és belföldi vendég Balatonra csábításával kell számolni. E tekintélyes embertömeg egy része barátoknál, rokonoknál is megszállhat, megint lesznek nem kevesen, akik csak egy napra ugranak le, magára a Balaton körbeölelésére, esznek, isznak, jól érzik magukat, majd estére hazatérnek (például a közeli nagyvárosokból kirajzók). Azonban – egy különleges alkalommal járó gazdag és vonzó programra – sokan kopogtatnak majd a szállásadók ajtaján is, minden szálláskategóriában. (Éppen ezért szeretném elsősorban velük egyeztetni a Balatoni Sokadalom lehetséges időpontjait.) Ez a szám egy éjszakával számolva is 100 ezer fölötti előszezoni vendégéjszakát jelent (igaz egy éjszakásat). A továbbolvasáshoz kattintson ide »

Zalavár, avagy a hit lenyomata

szerző: Varga Iván · 2011. október 8.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 56 . Zalavár, avagy a hit lenyomata „A Balaton épített csodái”, és a “Nyugat-Balaton, valamint a “Kis-Balaton csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]

Zalavártól a Kis-Balaton felé nemet, a település határában, egymás közelében fél tucat szakrális helyet találunk: ezek egy része romjaiban hever, míg a többi új keletű építmény, illetve emlékmű. A Kis-Balaton Bemutatóház piros teteje már messziről jól látható, itt érdemes leparkolnunk, ha kocsival járunk erre…

Az egykori Mosaburg (mocsárvár) a frank hűbéres Pribina, majd fia Kocel székhelye volt a 9. században. A honfoglaló magyarok 897-900 között megszállták Pannóniát, elfoglalták e várat és Zalavárnak nevezték el.  A hagyomány szerint e helyütt nyugszik Szent Adorján (Hadrianus) vértanú. A keresztény hitélet valószínűleg sohasem szűnhetett meg teljesen e vidéken. Feltehetőleg ezzel magyarázható, hogy a 9. században felszentelt Szent Adorján templom titulusa átöröklődhetett az István király által 1019-ben alapított bencés kolostorra. László király alatt a kolostor mellé ispánsági vár épült, amely Zala megye közigazgatási központja lett.


Pribina idejében e környék jelentős lakóssággal bírt (volt hát kit téríteni), nem véletlen hogy hosszabb időzött itt Ciril és Metod a két bizánci szláv hittérítő. Emléküknek az út menti emlékmű adózik.

Az épületegyüttest a középkor folyamán erődítménnyé, a 16-17. században várrá alakították, amelyet a török időket követően (1702-ben) felrobbantottak.

Az osztrák robbantómesterek (mint annyi várunknál, itt is) igen alapos munkát végeztek, az egykori erősségre csak egy – kis dombon álló – 1938-as keltezésű emlékmű utal, de a templom alapzata jól kivehető, a mártír feltételezett sírja pedig szintén jelezve vagyon.

A vár első okleveles említése 1164-bôl származik. Ez tehát a legrégebbi balatoni várunk.

Az egykor várrá alakított kolostor és templom helyén 1996-ban – Pelényi Gyula tervei alapján – emlékkápolna épült, az Árpád-kori alapokra.

Egykoron e területen három egyházi építmény állott. Az emlékkápolna helyén lévő templomot később a vár foglalta magába, és azzal együtt pusztult el. A harmadik, a valaha igen inpozáns háromhajós, kéttornyú bazilika pedig az út (észak-nyugati) túloldalán) keresendő. Ennek is csupán alapfalai állnak, de érdemes elsétálni ide, a mellmagasságú maradványok, jól visszaadják, a letűnt kor Istenességét.

A Récéskút nevű kis szigeten egy háromhajós bazilika alapfalai láthatóak.
A Karoling-korban épült, de a magyar egyházszervezés után újra használatba vették.

Az 1946/47-ben feltárt Récéskúti bazilika a Balaton vidék műemlékei között is kimagasló jelentőségű. A maga korában jelentős méretű, 12 x 20 m nagyságú bazilika alaprajza ma is sejteti az épület harmonikus szépségét.

A szemet gyönyörködtető Millenniumi Emlékművet (mely kiállítóhelyként is funkcionál) Makovecz Imre Ybl-díjas építészt tervezte, mint az első ránézésre látható:)

Az alábbi honlapon elérhető Kis-Balaton ház melletti nagy, minden igényt kielégítő játszótér a kicsiknek önmagában is jó programot ígér… A terület minden évszakban más arcát mutatja! Aki nem csak a Kis-Balaton védet természeti értékeire kíváncsi, de a terület múltja is érdekli, feltétlenül látogasson el ide!

Hivatkozások: [1], [2], [3], [4], [5]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

A niklai remetelak: Berzsenyi Dániel kúriája (és sírja)

szerző: Varga Iván · 2011. október 1.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 55 . A niklai remetelak: Berzsenyi Dániel kúriája (és sírja) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, és a Dél-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

Berzsenyinek a Balatonhoz írott versét, talán minden Balatonkedvelő ismeri (de azért közlöm itt lábjegyzetben). Talán azt is tudjuk, hogy a költő majd 30 évet élt a tó közelében, mely akkor, berkeivel, nádasaival gyakorlatilag majdnem birtokáig, illetve lakhelyéig ért. Azóta Nikla a Marcali és Lengyeltóti közötti településekkel teljeségében (bár cseppet sem vágyott erre) „elvágódott” a Balatontól, de mégis, mikor máskor látogasson ide az emberfia, ha nem amikor a Balatonon van, vagy annak déli partján akad dolga, kocsival, vagy kerékpárral, arra jár. Mert bizony vonattal, busszal igen macerás a település elérése, gyalog meg nagyon ki kell lépni a parttól, igaz a környező kisfalvak sok apró csodát rejtenek, melyekről itt még lesz szó.

Niklát Berzsenyi Dániel ittléte tette híressé. Az amúgy vasi születésű költő 1804-től 1836-ban bekövetkezett haláláig élt és gazdálkodott birtokán a kis somogyi faluban, melynek temetőjében nyugszik. Síremléke a temető közepén messziről látható.

Szép kerttel körbevett kúriáját 1811-ben építette fel.

A házban állandó emlékkiállítás van, mely egész évben látogatható hétfő kivételével: a 11.01.-03.31. közötti téli időszakban 10-16, ezen kívül 10-18 óra között.

Berzsenyi Dániel niklai lakóháza 1954 óta kiállítóhely, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte. A költőt művei, egykori használati és dísztárgyai elevenítik meg. A kiállítás anyaga a Somogy Megyei Múzeum és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből származik.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta kiállítóhely, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett.

Még ma is állnak a „niklai remete”, a gazdálkodó költő ültette fák, visszaidézve a költő műveinek keletkezésének hangulatát, a hajnali párásságban, az esti szürkületben még megelevenednek verseinek motívumai. Itt valóban minden Öt és láthatatlan emlékét idézi: elégikus történet ez!

A múzeum honlapja <<<

A Balaton

Jer te, ki a szép genfi tavat s szép genfi virulmányt
Olly eleven színnel festéd, s Eratódnak ölében
A roppant Bernhárd farain múlatni szerettél,
Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.
Itt meredek sziklák tetein sok régi erős vár
Omladozó falain lebeg a mult hajdani képe,
S elnyeli a döbbent elmét a fényes előkor;
Itt a századokat látott vadonok feketednek,
Mellyek ezer meg ezer gőbölt kényünkre nevelnek;
A szilaj Arkászok heverészve legeltetik a nyájt,
S a kies estvéken nyögdécsel lassu furullya.
Itt a sárga mező s kiterült láp terjed előnkbe,
Hol dús búzakalász hullámos tengere játszik,
S a barnult arató víg dal közt hosszu kepét rak.
Nézd, valamerre veted szemeid, szép minden előtted,
S a koszorus Tellus kosarit mosolyogva üríti;
És valamint boldog Helvetia népe örömmel
Szántja szabad földjét: itt is szabad a magyar és víg;
A gazdag palotát itt lakja királyi szabadság,
S a gunyhók lakosit szent törvény jobbkeze védi.

További költemények <<<

Források: [1], [2], [3], [4]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is