Loading ...# 58 . Szántódpuszta, hol is? Szántód, „A Balaton épített csodái”, és a “Dél-Balaton jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Aki járt ott, ahol még én sem, az többnyire imperatívuszokban beszél a helyről, hozzátéve, hogy voltak rossz korszakai. ”Szántódpuszta ugyanis tényleg a Balaton egyik nagynagy eldugott kincse.” Tekintve, hogy elég nagy területről van szó, nagynak nagy, fekvésének köszönhetően meg eldugott, pedig a Balaton-parton ekkora kultúr kincset elrejteni mindenképp említésre méltó mutatvány. Van itt minden, ami minden időben egyedül, párban andalogva, vagy családosan csavarogva ajánlható: kiállítások, csodálatos balatoni panoráma a dombtetőn lévő barokk Kristóf-kápolnától, kis és nagy állatok, akvárium, tűnt idők mindenfajta rendű és rangú tárgyi emlékei… Az idézet elbeszélő annyira képletesen festi meg a hely szellemét, hogy a továbbiakban nyugodtan rá hagyatkozom:
„Szántódpuszta mellett naponta tízezrek mennek el, és csak kevesek veszik észre. Zamárdi és Szántód között van, mellette megy el a 7-es út, viszont mindenki jobbra néz, hogy Tihanyt lássa. Ez egy sok épületből álló, épen maradt uradalmi majorság, ami a tihanyi bencéseké volt eredetileg. Neves gazdája volt a magyar költészet főagronómusa, Pálóczi Horváth Ádám, akihez Kazinczy is ellátogatott valamikor: hajóval jött Tihanyból, Pálóczi a kikötőben várta, és együtt sétáltak le a pusztára a nádason keresztül, ami hajszálra ugyanúgy néz ki most is, mint akkor. De Csokonai is járt a pusztán: neki emléktáblája is van a szántódi rév egyik épületén”
“Szántódpusztán betyárfilmet lehetne forgatni: egyáltalán nem egy pár házból álló wannabe-kuriózum, nem makett, és akárhova nézünk, a 18-19. század építményeit látjuk. 45 hektáron 30 eredetiben megmaradt épület, van a dombon kápolna, a domb alatt cselédtemető, húsfüstölő, hatalmas magtár, minden megmaradt, és a turizmus beköszönte előtt minden a saját funkciója szerint üzemelt. Sőt: az utolsó lakók csak a hetvenes években költöztek ki, akkor vette át a Siotour. Az új tulajdonos nagyon odafigyelt a kultusz építésére is: egész hihetetlen könyvsorozatot is kiadtak Szántódi Füzetek címmel, 14 darabos, és mindegyik más szempontból tekinti át a környéket. A szántódi rév története, Pálóczi Szántódpusztán, Szántódpuszta az irodalomban, Szántódpuszta a középkorban, Szántódpuszta agrártörténete, építéstörténete, természetföldrajza, a környék szájhagyománya stb. stb. Minden kötet kitett 100-120 oldalt, a sorozat darabjait pedig semmi pénzért, talán 100-200 forintért árulták a helyszínen.”
Magyarán, nem kell, a helyhez illő olvasnivalóért a szomszédba menni, a szálások is igen hangulatosak és olcsók, és itt bizony napkeltével és napnyugtával el lehet cicázni a múlt árnyival: egy bizonyos kevés helyen megfogható, életérzést szippantva, jó borok felett.
„Szántódpuszta: Az 1995-ben Európa Nostra-díjjal kitüntetett, védett majorsági épületegyüttes XIX. századi kápolnával, kúriával, csárdával, cselédházakkal és gazdasági épületekkel. A pusztát I. András király adományozta a tihanyi bencés monostornak, amely kisebb megszakítással a XX. század közepéig birtokolta. A modern gazdaság és a ma is látható épületegyüttes a reformkorból való.”
„A kiállításokon gyönyörködhetünk még a szomszédos Balatonendréd csipkealkotásaiban, megismerhetjük a révhajózás történetét. Főleg a gyerekek örülnek az akváriumok színes élővilágának és a sokféle állatnak, amelyeket a sok kisebb-nagyobb ólban, istállóban ma is nevelnek. Impozáns a kukoricagóré és a magtár épülete. Utóbbiban népi iparművészeti kiállítás látható.”
Szántódpuszta honlapja, bővebb információk
2012-ben ide költözik Pünkösdkor a Pannon Fesztivál, s ez akár jó ötletnek is bizonyulhat, ami e csoda népszerűsítését illeti, de mint tudjuk, minden éremnek két oldala van.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
Loading ...
