Téli biovásár Balaton-felvidéken, avagy mi a jövő?

szerző: Varga Iván · 2010. január 4.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Van élet a Balatonon télen a vulkánok tövében: most megtudhatják: hogy is kéne élni Magyarországon, toszkán módra… (kulturpart.hu -videó)

Pontatlan információs táblák Szentbékállán

szerző: Varga Iván · 2009. november 17.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...
Az alábbi hír folytatásaként, megdöbbentőrészletességgel tudhatjuk, meg mi nem stimmel Szentbékállán, illetve eddig, figyelmesen olvasva az információs táblát, mit tudhattunk meg rosszul
S bizony ez velem is megesett. Pedig milyen büszke vagyok a Káli-medencével kapcsolatos tudásomra
clipped from naplo-online.hu

Szentbékkálla – A Káli-medence minden településén típustervek alapján néhány éve elkészültek azok a kis házikók, melyekben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park elhelyezte a medencéről, az adott településről készült térképeket és a falvak rövid ismertetőjét.

Az ide látogatók ezek alapján tájékozódhatnak a települések utcahálózatáról és a legfontosabb látnivalókról. Ezen túl elhelyeztek a falvakban egy jól látható helyen, még egy utcahálózatot bemutató térképet is, amit kis fazsindelyes tetővel fedtek be.

Sajnos Szentbékkállán mind a térképek, mind a faluismertető leírás pontatlanságokat tartalmaz.
Pontatlan információs táblák Szentbékkállán
blog it

BalatonBlogRendszer?

szerző: Varga Iván · 2007. március 18.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Sokszor nincs másképp előre, mint hátra! Mivel a BalatonBlogexpedíció folytatásának feltételei meglehetősen bizonytalanok ezért az eddig feltárt területek emészthetőbb formába öntésén a sor.
A BalatonBlogRendszer új taggal bővült: elkészült a Káli Képes Krónika, a Káli-medence hírmondója. (Az egyes települések is önálló település-blogot kapnak, egyelőre a balatonhenyei startolt el, de a napokban a többi is elkészül, és egymással kölcsönhatásba kerül!)
A végső cél persze az, hogy minden általam bejárt településnek, vagy a jelentkezőkkel együtt önálló  Balaton blogja legyen. Ezek kiegészülve a már bejáratott és a szezonra frissülő régi alblogokkal (balatonihírek, balatoniprogramok, Balatonimádók) egy átjárható, informatív rendszert alkotnak.

No, ezen ügyködök mostanság!

Napfívér Holdnővér

szerző: Varga Iván · 2007. március 3.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...


Szentbékkálláról kiérve, ott ahol a egy hosszú egyenes út lejt be a medence szívébe áll egy önmagában is érdekes fehér feszület. Mögötte, ha figyelmesen pásztázzuk a szőlőt  észrevehetünk a Töttöskálli templomromot.

Valaha itt is falu állt, de elpusztult, most pedig vikendházak és pincék veszik körül, elég méltatlan vizuális környezetet teremtve. Valaha a Mindszentkálla feletti Kisfaludi templomrommal egymásra figyeltek. Koruk és tájolásuk is azonos. Valahogy ez két rom, elvesztette szakralitását, talán az újonnan a közelükben emeltek átvették szerepüket és a romok egyszercsak kiüresedtek, kifújta belőlük a lelket a szél.

Mindezt csak azért említem meg mert van itt a Káli-medencében egy igazi csoda: a Sóstokáli templomrom. A Köveskált a Kővágóörsel összekötő út jobb oldalán nehéz észrevenni, úgy belesimul a tájba a Hegyestű irányában. Van azonban egy kis fehér, amúgy tájidegen, építmény nem sokkal az út mellet. Azt megelőzőleg szálljunk le a kerékpárról és ott valahol keresünk egy gyalog mindig jól járható, a magas fűben kitaposott szekérutat, mely a távoli facsoportok felé visz.

Az óriási fakoronák biztos árnyékában egy-egy közepes nyáj elfér delelőben. A fák gyökerei kőhalmokba kapaszkodnak, a Káli-medence szinte mindig járó szelében. Ezek a fák, facsoportok egy-egy házhelyet szimbolizálnak, melyek anno a templomot vették körül.

A szekérút a templom közelébe érve váratlan megszűnik szúrós kórókat cselezve jutunk a templom tövébe. Száz éve még a tornya is állt! (Nekem mindig a „Napfívér Holdnővér” völgybéli romocskája ugrik be, Donovan zenéjével: a két táj színei – sárgái, zöldjai és barnái a sok apró virággal – egyébként is kísértik egymást.)

Szerintem megéri a fél órányi sétát, különösen ha a templomrom szentélyében állva megpróbáljuk összetenni azt a történetet mely itt széteset.


Sajnos ez a rom is magánterületre esik, az állaga egyre gyengül, nem csodálnám, ha az oldalán egyre nagyobbodó lukak miatt rövidesen összeomlane. Kár érte. Én mindig elmormolok ott egy rövid imát. Érte, hogy még sokszor ilyennek lássam, mint most.

 

A nap és a hold

szerző: Varga Iván · 2006. július 10.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Valaha itt is falu állt, de elpusztult, most pedig vikendházak és pincék veszik körül, elég méltatlan vizuális környezetet teremtve. Valaha a Mindszentkálla feletti Kisfaludi templomrommal egymásra figyeltek. Koruk és tájolásuk is azonos. Valahogy ez két rom, elvesztette szakralitását, talán az újonnan a közelükben emeltek átvették szerepüket és a romok egyszercsak kiüresedtek, kifújta belőlük a lelket a szél.

Mindezt csak azért említem meg mert van itt a Káli-medencében egy igazi csoda: a Sóstokáli templomrom. A Köveskált a Kővágóörsel összekötő út jobb oldalán nehéz észrevenni, úgy belesimul a tájba a Hegyestű irányában. Van azonban egy kis fehér, amúgy tájidegen, építmény nem sokkal az út mellet. Azt megelőzőleg szálljunk le a kerékpárról és ott valahol keresünk egy gyalog mindig jól járható, a magas fűben kitaposott szekérutat, mely a távoli facsoportok felé visz.

Az óriási fakoronák biztos árnyékában egy-egy közepes nyáj elfér delelőben. A fák gyökerei kőhalmokba kapaszkodnak, a Káli-medence szinte mindig járó szelében. Ezek a fák, facsoportok egy-egy házhelyet szimbolizálnak, melyek anno a templomot vették körül.

A szekérút a templom közelébe érve váratlan megszűnik szúrós kórókat cselezve jutunk a templom tövébe. Száz éve még a tornya is állt! (Nekem mindig a „Napfívér Holdnővér” völgybéli romocskája ugrik be, Donovan zenéjével: a két táj színei – sárgái, zöldjai és barnái a sok apró virággal – egyébként is kísértik egymást.)

A teljes anyag ►►► az expedíciónál

Kővévált szörnyek, meg ilyenek

szerző: Varga Iván · 2006. július 10.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

A pálya mögötti kőtenger kiterjedése és méretei, különös formavilága kenterbe veri a többi környékbelit, innen viszont nem gyönyörködhetünk pazar kilátásban, ráadásul oly felkapott kirándulóhelynek számít, hogy időzítés vagy mázli kell hozzá hogy elkerüljük mások hangos társaságát. Én nem sokkal a déli harangszó után cserkésztem be, és még így is voltak néhányan, (igaz levonulóan).

d

Van itt egy billegő, ingó szikla az a társaságok kedvence: a megmászása, de látószögemből egy kővé dermedtt háromfejű sárkányt formáz. Aztán vannak itt más szörnyek is: félszemű gigateknős az ős-óceánból, vagy, amit csak akartok.

Nem érdemes a kőtenger széleit követve elbóklászni az erdőben, én legalább is az hittem, arra is megtalálom a nemlétező utat Szentbékkálla felé.

A telejes bejegyzés ►►►

 

Expedíció (7. bejegyzés)

szerző: Varga Iván · 2006. július 9.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...


Monoszlóra kerékpárral? Felér egy öngyilkossággal, ha a műutat választjuk. Balatonhenyéről viszont van egy szekérút, amely összeköti e két zsáktelepülést, ha nincs felázva minden megerőltetés nélkül használható. A Káli-medence legeldugottabb csücskei között színpompás lankás tájon vezet ez a hátsó út. A végén persze egészen más legurulni Monoszlóról: egyáltalán nem kel hajtani a pedált, ráadásul árnyékos erdős völgyben robogunk végig!


Szóval Balatonhenye felől érkeztem, és máris a templomnál találtam magam. Mivel kimelegedtem a hegy oldalában található temető fái közé vezetett első utam. Kellemes hideg vizű a kútja. Maga a temető szép fekvésű sok régi sírt rejt, de abban is egyedülálló, hogy a kopjafák is hagyományosak itt, illetve a faragott fejfák.


A református templom nagyon megviselt állapotban van, de az árpád kori kapu szépsége feledteti ezt.

Van tovább is!►►►

Ahol álmosít a csend

szerző: Varga Iván · 2006. július 9.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...


Monoszlóra kerékpárral? Felér egy öngyilkossággal, ha a műutat választjuk. Balatonhenyéről viszont van egy szekérút, amely összeköti e két zsáktelepülést, ha nincs felázva minden megerőltetés nélkül használható. A Káli-medence legeldugottabb csücskei között színpompás lankás tájon vezet ez a hátsó út. A végén persze egészen más legurulni Monoszlóról: egyáltalán nem kel hajtani a pedált, ráadásul árnyékos erdős völgyben robogunk végig!


Szóval Balatonhenye felől érkeztem, és máris a templomnál találtam magam. Mivel kimelegedtem a hegy oldalában található temető fái közé vezetett első utam. Kellemes hideg vizű a kútja. Maga a temető szép fekvésű sok régi sírt rejt, de abban is egyedülálló, hogy a kopjafák is hagyományosak itt, illetve a faragott fejfák.


A református templom nagyon megviselt állapotban van, de az árpád kori kapu szépsége feledteti ezt.


Egyáltalán, Monoszlóra jellemző ez a kettőség. Nagyon lepusztult állagú épületek és pazarul felújított házak sorakoznak egymás tőszomszédságában. A település ennek ellenére szépen rendbetartott, kimondottan csendes, nagyon is vidékies. A bolt nincs egész nap nyitva, sziesztát tartanak, a kocsma, ahol süteményeket is lehet kapni délután háromkor nyit.


Az erdei iskola
az utóbbi években lett nagyon rendbetéve. Ilyenkor nyáron a gyerekeké a terep, két tanösvény is a faluból indul, közel van a Hegyes tű is. A település mondhatni jól megvackolt magának a természet lágy ölén.


A közelben van egy hegyi tó is, bár nem volt kedvem mászni, nem néztem meg. Maga Monoszló egy röpke fél óra alatt bejárható. A templom környékén van egy működő mázsaház, aki még nem látott ilyet az feltétlenül nézze meg. Mivel nincs átmenő forgalom kimondottan de nagyon csend van, kicsit álmosító. A turizmus még nem fedezte fel magának e környéket.

Expedíció (6. Bejegyzés)

szerző: Varga Iván · 2006. július 9.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...


Kővágóörsre, a Káli-medence legnagyobb településére Köveskálról érdemes begurulni. A valahai város faluképe onnan adja ki magát a legszebben. Az út lejtős, tekerni is alig kell, így igazán erőlködés nélkül adhatjuk át magunkat a magyar Provance, a táj szépségeinek.


Két vallás temploma vetélkedik egymással a dombtetőn, melyikük tör magasabbra: ebben eredményt nem hirdetünk, de az evangélikus messze szebb. Tőlük nem távol, nagyon eldugottan árválkodik a romos zsinagóga. Furcsamód megközelíthetetlen, értem, hogy magánterületen fekszik, de akkor is.

 
Van tovább is! ►►►

 

Megvan?

szerző: Varga Iván · 2006. július 7.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Jelentem kész vagyok a Káli-medencével. Sokat tököltem, de megérte. Ami kimaradt: nem fényképeztem le a Szentbékállai lépcsősort, nem mentem el Kisörspusztára, pedig itt van pár lépésre, nem kerestem fel legalább egy picét, a Burmot patakon nem találtam malomromot, hajnalban nem, és egyébként sem találkoztam méretes bikával, kilövésre váróval. Kihagytam két kilátót, és nem fizettem be Hegyestűre, és a Salföldi Természetvédelmi Majorba. (A részletek az expedíciós oldalon rögvest…)