A sabari templomrom (és a Sabar-hegy), Káptalantóti

szerző: Varga Iván · 2011. június 17.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat. átlag: 1.00)
Loading ... Loading ...

#14, A sabari templomrom (és a Sabar-hegy), Káptalantóti “Az Észak-Balatoncsodái” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.

A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]

Vannak olyan csodái a Balatonnak, melyek ugyan nem világra szólóak, de megkeresésük megér némi időráfordítást. Ezeken a helyeken garantáltan nem futunk senkibe, vagy ha mégis: hát azzal érdemes, hiszen csak hasonszőrű, elmélyülést kedvelő csodajáró lehet. Ilyen hely lehet például a sabar-hegyi templomrom. Már ha megtaláljuk. Én múltkoriban elmulasztottam, igaz nem is tudtam pontosan hol és hogyan keresem. De most már tudom:)

A romot Káptalantótitól keletre indulva határában, a Sabar-hegy (217m) lábánál találjuk. A faluból kiérve az aszfaltút fokozatosan válik földúttá. Ezen az úton úgy egy kilóméternyit megtéve fás területre érünk egy kis dombnál. Itt balkéz felől találjuk az elhanyagolt területen belül a romot, az útról nem látható nyáron, de egy kis keresgéléssel megtalálható, mi itt vendégszerzőnk Bartos Zsuzsanna „lombmentes” képeit közreadva mutatjuk az irányt. S ha már itt tartunk: az igazán elszántak megmászhatják a Sabar-hegyet is. Kicsi púpnak tűnik csupán, de meghódításának jutalma – az elénk táruló panoráma, mely rálátást enged a Káli és a Tapolcai medencékre – megér egy nekiveselkedést.

XIII. századi román-gótilkus stílusú templomrom, amely valószínűleg az egykori Felsőtóti nevű település központja volt. (A középkorban három templom is volt a környéken, az egyik a ma is álló káptalantóti templom, egy másik az egykori Bács falu temploma, a harmadik pedig ez a Sabar-hegyi, Felsőtóti rom.) Felsőtótit 1600-ban említik utoljára, a török korban pusztult el, megannyi Balaton-felvidéken található templomrommal egyetemben. Egyenes szentélyzáródású templom volt, rézsűs résablakokkal. Néhány fala magasan megmarad, állapota elhanyagolt, egy gazos, bozótos területen található, a földútról nyáron egyáltalán nem látható (ha nem tudjuk hol is keressük)!

„A falut keleti irányba hagytuk el. Rövid gyaloglás után elértük a Sabari-templomromot. Kis alapterületű, vastag falú maradvány egy kicsiny magaslaton. Az embernek az a gondolata támad,hogy a föld alatt esetleg van még valami…
A közelben birkakolomp szólt folyamatosan, itt legelészett és vonult egy nyáj. Szőlők között mentünk felfelé a Sabarra, de amint elértük az erdőt, áthatolhatatlan kökény és vadrózsabokrok fogadtak. Leültem a földre és legalább negyed órát vártam a felderítő jelentésére, miszerint talált ösvényt a csúcsra. Követtem őt, bár a kezeibe, ujjaiba beleszúródott tövisek, tüskék kissé bizonytalanná tettek. Megúsztam egy-két karcolással és ott állhattam a Sabar-hegy tetején, egy félig-meddig tisztáson, és elkápráztatott a panoráma. Amennyire jelentéktelen látvány ez a domb a maga 217 méteres magasságával, annyira csodálatos kilátást élvezhet róla a tájbámész.” – írja Bartos Zsuzsanna

További képek: itt <<<

Sabar-hegyi templomrom google térképen

Nehéz megtalálni? Inkább azt nehéz megérteni, miért hagyjuk veszni múltunk gyöngyszemeit?!

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Tiltanák, de nagyon is népszerű a vasárnapi öko-piac Káptalantótiban

szerző: Varga Iván · 2010. július 1.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (8 szavazat. átlag: 5.00)
Loading ... Loading ...
Káptalantótin – Balaton-felvidék (szélesen vett Káli-medence) – vasárnaponként “illegális” öko, vagy bio-piac működik egy portán a helyiek és az arra vetődő turisták nagy örömére, a hatóságok tiltása ellenére: Harmathy Ildikót három éve szélmalomharcot vív a Hivatallal, hogy piacot üzemeltethessen.
clipped from hetivalasz.hu

Nem hajlandó betartani a szerinte elavult és ostoba rendeleteket, nem épít kerítést, és nem betonoz (úgy véli, a Káli-medence a világörökség része, és csak a provence-i vagy a toszkán vidékhez hasonlítható), nem akarja kifizetni a felesleges szakhatósági engedélyeket, nem hajlandó ingyenes helyiséghasználati jogot biztosítani a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás élelmiszer-higiéniai kirendeltségének.

Nem érti azt sem, miért neki kellene a saját költségén igazolnia, hogy a Dunántúli Regionális Vízmű által szolgáltatott vezetékes víz nem fertőzött, amikor az egész falu ezt issza, s számtalanszor kifejtette már azt is, hogy a “tevékenység során képződő hulladékot” nem semmisíti meg, mert azt az árusok (családjukkal együtt) megeszik. Harmathy Ildikó polgári engedetlenséget hirdet, és mint valami modern Don Quijote, tejfogakkal akar sziklába harapni.
blog it

Tótul nem “beszél” Káptalan? És egyébb elmaradások…

szerző: Varga Iván · 2006. július 21.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Szóval: az itteni internet elérés eléggé hektikus, de írhatnám az is, hogy heggtikus. Bizonyos foltokban van, ott, ahol tegnap nem volt. Ma meg. Na jó, nem kell mászkálni, hol találom meg, a mai nap amúgy is ráérős, mediterrán… Mükszik?

Kétszer nekifutottam Mencshelynek, Vázsony felöl még kimaradt… Legyen ennyi elég. És vissza a Tapolcai-medencébe.

Adós maradtam motívumokkal. Káptalantóti. Íme:

Expedíció (8. Bejegyzés)

szerző: Varga Iván · 2006. július 17.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Na az úgyszokott lenni, hogy fogjuk magunkat és megnézzük, mit csináltunk eddig. Ez a fotógép képeiből jön ki. Most az egyszer másképpen. Tisztán fejből. Van egy csomó elmaradásom, ami az írást illeti. Legyen Csobánc vára, szőlők bolyongás és egy megoldás.

Meg Tóti, ami azt illeti. A lényeg, hogy víz nélkül csak bátrak vágjanak neki, én ha nincs meggy megbántam volna. De errefelé van egy fajta amelyiknek, majdnem nagyobb a magja mint a héja, inkább madarak eszik, de amíg, addig, le nem szedik. Megettem ebből talán egy kilót, nem tudom kié volt, ha kár érte, jelezze, jövök egy korsó vízzel abból a kútból, amelyikben van víz, de vödör az nincs hozzá. Pedig kellett volna…

Tovább is van, mondjam még? ►►►

(Képek még ma felkerülnek, estefelé…)

Káptalatóti

szerző: Varga Iván · 2005. november 1.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

"Ennek a falunak a kis utcáira én vagyok büszke – írja Voith   Erzsi az Építészfórumban. Lányunk, családjával együtt, hosszas keresgélés után talált rá erre a kis településre, ahol véglegesen letelepedett. Így gyakran telepszem le én is. A letisztult múltat látom mai valóságában…
Burokban van. A közvetlen Balaton parttól kicsit távolabb, a Káli medencétől távolabb, így mindentől távolabb. A központi fejlesztésektől is távolabb. Mégis, múltja van. Építészeti múltja. 100-200 éves lakóházak. Benne lakó emberek. 250 lakást számlál a falu. Óvodával, általános iskolával, művelődési házzal, könyvtárral, postával rendelkezik. Van ház, amit csak nyáron laknak, van amelyiket egész évben.
051101tti1

Ennek a háznak a tulajdonosai külföldiek Tisztelik a helyet, ahol életük egy részét töltik. Nem sértik a hagyományokat. Ápolják. A külső homlokzat is, és a belső is, a régi stílusjegyeket őrzi. Tulajdonosai nagyon büszkék rá és féltik. Földközelben maradtak.
051101tti2

Ebben a házban is laknak. Nemzedékről nemzedékre szállt a ház. A portát mindig rendben tartják. Minden tavasszal körbemeszelik a házat, régi szokás szerint. A bejárati ajtót virág övezi. Földközeli építészet régről."

"A falu legmagasabb pontjáról, a templomdombról körültekintve, északról a várromokkal koronázott Csobánc, nyugatról a bazalt kőzsákokkal csipkézett Szentgyörgy-hegy teszi változatossá a körképet. Délnyugatról a Gulácsi hegy, délről pedig a Tóti hegy erdős bazaltkúpja zárja le a láthatárt…

Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínűleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba. 1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is települt újra. A XIII. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom). A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát.
Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült. A ma is álló római katolikus temploma 1765-73 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készült, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk. A településnek jelenleg kb. 500 lakosa van, ennek nagy része idős ember."  -tudhatjuk meg  kaptalantoti.hu honlapon.

 

A Tekeres-patak kettéválasztotta falu fordulatos múltja a római korig vezethető vissza: több település küzdött itt a megmaradásért a magyar történelem viharos évszázadaiban. (A fenti link
a Balogh Eszter gyűjtötte, Horváth József plébános: Káptalantóti történetére támaszkodó helytörténeti anyaghoz vezet. Aki be kívánja portyázni a környéket, feltétlenül olvasson bele!)

"A lakosság főleg szőlőtermelésbeől és rétművelésből él, a szántóföldi művelés a gyengén termő, köves talaj miatt háttérbe szorult, bár a rozs, az árpa, a búza, és a kukorica itt is jellemző. A források több helyen kiemelik a szőlőhegy jelentőségét."

051101lgbl

Azt, hogy érdemes ide és a környékre betérni, mi sem példázza jobban, mint az állandó jövés menés. Köszönhető ez a Tapolcát a Balatonnal (a Badacsonnyal) összekötő közút és vasút közelségének (bár a forgalom nem megy át a falun!). Az országos kéktúra balaton-felvidéki szakasza is metszi a falut, így nem csoda a Káptalantótit érintő számtalan vándor, valamint maratonista, duatlonista és triatlonista, és akkor még a Csobáncról alászálló siklóernyősökről nem is beszéltünk.

"A Csobánc a Balaton-felvidéki tanúhegy-trilógia utolsó eleme, melyet kimondottan ajánlok a Badacsonnyal és Szentgyörgy-heggyel együtt egy teljes napi kerek programnak. A Csobánc a legkisebb közülük (fizikailag is, meg ez az egyetlen nem-multi), de csupasz lapos teteje lévén erről a legszebb a kilátás. Itt néztük végig az 1999. augusztus 11-i nagy magyar napfogyatkozást. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100km-re lévő pécsi torony is látható." [geocaching.hu]

051101lo
(Romok, vitézek, vándorok… Csobánc vára tóti fölött.)

Évente visszatérő ünneppé vált esemény a "Csobánci Várvívás", melynek célja, hogy a vár romjaiban is kapjon értéket, szerepet a környéken élők tudatában. Ezért a rendezvény Tapolca-Diszel, Gyulakeszi és Káptalantóti összefogásával valósul meg évről évre.

Ha e tájegységen vagyunk, nem kerülhetjük el a szőlőket és a nedűt rejtő pincéket sem. Káptalantóti a Badacsonyi Borvidék egyik hegyközsége, bírája Németh István. S hogy milyen borok teremnek itt?
Íme két ranglista, ezüsttel, bronzzal és arannyal: Badacsonyi Borvidék Borversenye (1998. június), Veszprém Megyei Palackos Borok Versenye (2005. március 31.)

Aki járatlan a témában (tudni illik) borkóstolás előtt tájékozódjon borismeretből, röviden.

A jó bornak titka az egyedi geológiai és meteorológiai környezetben is keresendő! Káptalantóti és környéke része a Balaton-felvidéken elterülő nemzeti park hálózatnak.
"A terület bazalthegyei nemcsak egyedülállóan érdekes és festői geológiai emlékek, hanem számos igen ritka növény- és állatfaj élőhelyei is… A Csobánc virágpompáját fokozza a fekete és leánykökörcsin, a kőfalakon a ritka buglyos kőtörőfű és a hajdani várkertből kivadult orgonaliget."

051101virg

Mindent összevetve: aki teheti, erre járva térjen be Káptalantótiba. S hogy mindezeken felül mi várja még?

Síremlék (Felső temetőben.) Felirata: Idsb. ÁDÁM JÓZSEF 1848-49-iki honvédhadnagy…

Túrajánlatok: Badacsonytördemic – Nagyvázsony (fórum – a túraútvonalról), Káptalantóti – Csobánc – Mindszentkálla ( 6,3 km – túraajánlat).

Látnivalók:
Bodóki-hegy: Szent Orbán szobor (szőlő és a bor védőszentje).
Szent Márton püspök oltárképe 1828-ból.
Sabari templomrom (XIII. század).

Szálláshely: Puskás Zoltán
8283 Káptalantóti, Badacsony u. 17/a
Telefon: 0687-471-300, 0630-483-4492 –
Nyitva egész évben, a Falusi Turizmus Centrum ajánlásával, üdülési csekket elfogadnak, amennyiben… link

Szent György Római Katolikus Általános Iskola Erdei Iskolája

Borozó és pincészet:

Hegymög Borozó

Puskás Zoltán Pincészet

Info:

Önkormányzat

Cím: 8283 Káptalantóti, Petőfi u. 48.
Telefon: 87/471-125
e-mail: onkormanyzat@kaptalantoti.hu
Polgármester: Mészáros Zoltán

Az önkormányzet adatai

Térkép

Eladó Ingatlan:

Káptalantóti-Bácshegyen, hegyvidéki panorámás pince-présház 828 m2 telekkel eladó
Eladó családi háznak is alkalmas … Káptalantótiban

eMagyarország pontról sajnos nem tudok, de "a kocsmában jó minőségű pecsétet kaptunk"

051101sikl

Káptalatóti – mindentől távol, mégis oly közel

szerző: Varga Iván · 2005. november 1.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

“Ennek a falunak a kis utcáira én vagyok büszke – írja Voith   Erzsi az Építészfórumban. Lányunk, családjával együtt, hosszas keresgélés után talált rá erre a kis településre, ahol véglegesen letelepedett. Így gyakran telepszem le én is. A letisztult múltat látom mai valóságában…
Burokban van. A közvetlen Balaton parttól kicsit távolabb, a Káli medencétől távolabb, így mindentől távolabb. A központi fejlesztésektől is távolabb. Mégis, múltja van. Építészeti múltja. 100-200 éves lakóházak. Benne lakó emberek. 250 lakást számlál a falu. Óvodával, általános iskolával, művelődési házzal, könyvtárral, postával rendelkezik. Van ház, amit csak nyáron laknak, van amelyiket egész évben.
051101tti1

Ennek a háznak a tulajdonosai külföldiek Tisztelik a helyet, ahol életük egy részét töltik. Nem sértik a hagyományokat. Ápolják. A külső homlokzat is, és a belső is, a régi stílusjegyeket őrzi. Tulajdonosai nagyon büszkék rá és féltik. Földközelben maradtak.
051101tti2

Ebben a házban is laknak. Nemzedékről nemzedékre szállt a ház. A portát mindig rendben tartják. Minden tavasszal körbemeszelik a házat, régi szokás szerint. A bejárati ajtót virág övezi. Földközeli építészet régről.”

“A falu legmagasabb pontjáról, a templomdombról körültekintve, északról a várromokkal koronázott Csobánc, nyugatról a bazalt kőzsákokkal csipkézett Szentgyörgy-hegy teszi változatossá a körképet. Délnyugatról a Gulácsi hegy, délről pedig a Tóti hegy erdős bazaltkúpja zárja le a láthatárt…

Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínűleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba. 1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is települt újra. A XIII. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom). A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát.
Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült. A ma is álló római katolikus temploma 1765-73 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készült, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk. A településnek jelenleg kb. 500 lakosa van, ennek nagy része idős ember.”  -tudhatjuk meg  kaptalantoti.hu honlapon.

 

A Tekeres-patak kettéválasztotta falu fordulatos múltja a római korig vezethető vissza: több település küzdött itt a megmaradásért a magyar történelem viharos évszázadaiban. (A fenti link
a Balogh Eszter gyűjtötte, Horváth József plébános: Káptalantóti történetére támaszkodó helytörténeti anyaghoz vezet. Aki be kívánja portyázni a környéket, feltétlenül olvasson bele!)

“A lakosság főleg szőlőtermelésbeől és rétművelésből él, a szántóföldi művelés a gyengén termő, köves talaj miatt háttérbe szorult, bár a rozs, az árpa, a búza, és a kukorica itt is jellemző. A források több helyen kiemelik a szőlőhegy jelentőségét.”

051101lgbl

Azt, hogy érdemes ide és a környékre betérni, mi sem példázza jobban, mint az állandó jövés menés. Köszönhető ez a Tapolcát a Balatonnal (a Badacsonnyal) összekötő közút és vasút közelségének (bár a forgalom nem megy át a falun!). Az országos kéktúra balaton-felvidéki szakasza is metszi a falut, így nem csoda a Káptalantótit érintő számtalan vándor, valamint maratonista, duatlonista és triatlonista, és akkor még a Csobáncról alászálló siklóernyősökről nem is beszéltünk.

“A Csobánc a Balaton-felvidéki tanúhegy-trilógia utolsó eleme, melyet kimondottan ajánlok a Badacsonnyal és Szentgyörgy-heggyel együtt egy teljes napi kerek programnak. A Csobánc a legkisebb közülük (fizikailag is, meg ez az egyetlen nem-multi), de csupasz lapos teteje lévén erről a legszebb a kilátás. Itt néztük végig az 1999. augusztus 11-i nagy magyar napfogyatkozást. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100km-re lévő pécsi torony is látható.” [geocaching.hu]

051101lo
(Romok, vitézek, vándorok… Csobánc vára tóti fölött.)

Évente visszatérő ünneppé vált esemény a “Csobánci Várvívás”, melynek célja, hogy a vár romjaiban is kapjon értéket, szerepet a környéken élők tudatában. Ezért a rendezvény Tapolca-Diszel, Gyulakeszi és Káptalantóti összefogásával valósul meg évről évre.

Ha e tájegységen vagyunk, nem kerülhetjük el a szőlőket és a nedűt rejtő pincéket sem. Káptalantóti a Badacsonyi Borvidék egyik hegyközsége, bírája Németh István. S hogy milyen borok teremnek itt?
Íme két ranglista, ezüsttel, bronzzal és arannyal: Badacsonyi Borvidék Borversenye (1998. június), Veszprém Megyei Palackos Borok Versenye (2005. március 31.)

Aki járatlan a témában (tudni illik) borkóstolás előtt tájékozódjon borismeretből, röviden.

A jó bornak titka az egyedi geológiai és meteorológiai környezetben is keresendő! Káptalantóti és környéke része a Balaton-felvidéken elterülő nemzeti park hálózatnak.
“A terület bazalthegyei nemcsak egyedülállóan érdekes és festői geológiai emlékek, hanem számos igen ritka növény- és állatfaj élőhelyei is… A Csobánc virágpompáját fokozza a fekete és leánykökörcsin, a kőfalakon a ritka buglyos kőtörőfű és a hajdani várkertből kivadult orgonaliget.”

051101virg

Mindent összevetve: aki teheti, erre járva térjen be Káptalantótiba. S hogy mindezeken felül mi várja még?

Síremlék (Felső temetőben.) Felirata: Idsb. ÁDÁM JÓZSEF 1848-49-iki honvédhadnagy…

Túrajánlatok: Badacsonytördemic – Nagyvázsony (fórum – a túraútvonalról), Káptalantóti – Csobánc – Mindszentkálla ( 6,3 km – túraajánlat).

Látnivalók:
Bodóki-hegy: Szent Orbán szobor (szőlő és a bor védőszentje).
Szent Márton püspök oltárképe 1828-ból.
Sabari templomrom (XIII. század).

Szálláshely: Puskás Zoltán
8283 Káptalantóti, Badacsony u. 17/a
Telefon: 0687-471-300, 0630-483-4492 –
Nyitva egész évben, a Falusi Turizmus Centrum ajánlásával, üdülési csekket elfogadnak, amennyiben… link

Szent György Római Katolikus Általános Iskola Erdei Iskolája

Borozó és pincészet:

Hegymög Borozó

Puskás Zoltán Pincészet

Info:

Önkormányzat

Cím: 8283 Káptalantóti, Petőfi u. 48.
Telefon: 87/471-125
e-mail: onkormanyzat@kaptalantoti.hu
Polgármester: Mészáros Zoltán

Az önkormányzet adatai

Térkép

Eladó Ingatlan:

Káptalantóti-Bácshegyen, hegyvidéki panorámás pince-présház 828 m2 telekkel eladó
Eladó családi háznak is alkalmas … Káptalantótiban

eMagyarország pontról sajnos nem tudok, de “a kocsmában jó minőségű pecsétet kaptunk

051101sikl