Fotó: Heti Válasz

Bakonybél, ugyan dupla ennyire van messze, de nem annyira, hogy a májusban nyitó csillagdát ne látogassuk meg balatoni tartózkodásunk során. Elvégre olyasmi épül itt, ami Közép-Európában is egyedülálló lesz: a csillagok világát nappal is (az időjárástól függetlenül) a fejük fölé varázsló komplexum építési munkáit a világszínvonalat garantáló amerikai Spitz vállalat végzi. látogatóközpontjában a csillagos ég világával ismerkedhetnek meg a látogatók. „A Pannon Csillagdában űrkutatási és csillagászattörténeti kiállítások, digitális planetárium, előadóterem és professzionális távcsövek kapnak helyet. A teleszkópok az éjszakai égbolt mellett a Nap megfigyelésére is alkalmasak lesznek.” – tudósít az MTI.

Szóval, az amúgy eldugott de színvonalas közönségvonzó bakonyi objektumok forgalmának sem válik hátrányára a Balaton közelsége, mert aki itt van, az jó eséllyel enged a kísértésnek és viszont…

A Nyugat-Balatonnak is megvannak a maga Balaton közeli turisztikai attrakciói, egyedül Dél-Balaton térsége vár Somogy varázslatos adottságainak jobb kiaknázásra.

Nem minden a parton dől el! Akarom mondani, nem kell minden vendégváró és marasztaló beruházást feltétlenül a partra zsúfolni. (De ami Somogyországot illeti: már az is nagy előnyére válna a Balaton déli partjának, ha nagyobb hangsúlyt kapnának a háttértelepülések, illetve az ott és a környéken található (turisztikai attrakció számba menő) látnivalók! [Ami tőlem telik, ennek érdekében, az az, hogy ez évben nagyobb hangsúllyal foglalkozom a Balaton 1000 csodája között ezekkel!]

#FRISSÍTÉS 3: A lista és a részletek!!!

#FRISSÍTÉS 2: No, nem várok tovább, összefoglalom, mit lehet tudni (mit lehetet megtudni) pénteken délig. #FRISSÍTÉS 1: Péntektől Tihany (belső tó?) <<< RÉSZLETEK

A műholdkép 2012 január 31-án készült

Praktikusan kezelve a kérdést, nézzük előbb hol jelentek meg az első korisok… Ahogy az lenni szokott, elsőként a Fűzfői-öböl fagyott be annyira, hogy ellepjék a tavi korcsolyázás szerelmesei. Kedden már tucatnyian karistolták a tükörsima, fényesen tükröződő jeget a „Fényfürdő” strandon.

Itt a jégvastagság  5-8 centiméter között változik. A korcsolyázók pedig azt kérik: ne dobálják teli a jeget kövekkel, mert balesetet okozhat, és ez a módszer amúgy sem ad megbízható balatoni jégvastagság visszajelzést.

Másutt is sokan próbálkoznak a part mentén, de (igazán biztonságos) balatoni korcsolyázó pálya még sehol nincs kijelölve. Mint jeleztem, Balatonfüreden, Keszthelyen, amint lehetséges biztosan megnyílnak a balatoni kijelölt jégpályák, de a csütörtökre-péntekre várható és akár a hétvégéig áthúzódó (komoly) havazás hátráltathatja ezt. A hótakaró egyrészt hátráltatja a jégfelület hízását, másfelől azt el kell takarítani.

Addig is a part mentén a jégre merészkedők kerüljék a kikötők környékét, egyedül semmiképp se távolodjanak el nagyon a parttól, mert probléma esetén nem lesz, aki segítsen, segítséget hívjon. szürkület után inkább forraltborozzanak

Érdemes azt az oldalt a könyvjelzőbe pakolni, hiszen itt amint lesz mit az aktuális állapoton mit frissíteni, jelezni fogjuk, hol, mettől meddig, milyen feltételekkel lehet a Balatonon korcsolyázni!

A jégpályák kijelölése nem feltétele a korcsolyázásnak, csak egy plusz biztonsági intézkedés, amellyel az önkormányzat, vagy az adott vízfelület üzemeltetője segítheti a korcsolyázni akarókat. Hisz a kijelöléssel gyakorlatilag felelősséget vállal azért, hogy az adott helyen biztonságos a jég, és megfelelő biztonsági eszközöket – például csáklyát, létrát, kötelet – is tartanak, sőt több esetben biztonsági személyzetről is gondoskodnak a forgalmasabb napszakokban.

Természetesen egy kijelölést csak akkor vegyünk komolyan, ha ott folyamatosan felügyelik a feltételeket és ennek látható nyomai vannak. Például a jégpálya kijelöléséről kitett hirdetményen időről-időre feltüntetik az ellenőrzés időpontját és eredményét. Változékony időben az ellenőrzésnek minimum naponta meg kell történnie ahhoz. hogy megbízhassunk benne.

Ha ilyen kijelölt jégpálya van a közelben, akkor érdemes azt használni. Mivel még a legbiztonságosabbnak látszó helyeken is lehetnek veszélyes pontok – például a mederben lévő források miatt. Ezeket szalagokkal, náddal, botokkal vagy más módon jelölni szokták. Ha ilyeneket látunk, kerüljük el azokat.

A legfontosabb, hogy mindenki maga felel a saját biztonságáért, ezért csak kellő körültekintéssel menjünk a jégre – figyelmeztet a naplo-online.hu

Amennyire bizonyos voltam abban, hogy idén nem áll be a jég a Balatonon, most olyan biztos vagyok benne, hogy – mivel mégis csak lesz jegünk – már a hétvégén mindenki jégre akar majd menni. A türelmetlenségből (a meggondolatlanságból) pedig komoly baja adódhat bárkinek…

A dolgok (a jég jelenlegi be)állása szerint, jelenleg 3-4 centiméter vastag a tó jege, vagyis egyelőre téli sportokra használhatatlan. S ez így is lesz mindaddig, míg a biztonságos, 10-12 centit el nem éri. Ha marad a jelenlegi hideg idő, esténte úgy két centiméternyit hízik a Balaton jege.  Elvben akár a hétvégére, kellően meg is vastagodhat a Balaton jéggé dermedt felülete. (Ha majd arról szólnak a hírek, hogy leállt a komp Tihany és Szántód között, akkor már élezhetjük a korcsojáinkat!)

Biztonságban azonban csak az önkormányzatok által kijelölt „pályákon” érezhetjük magunkat a jégen. Ha ezekről itt részletes tájékoztatást adok a továbbiakban. (Arra lehet készülni, hogy a nyugat és kelet Balaton öbleiben, illetve a déli part mentén lesznek elsőként kijelölve és – ha havazik addig – letakarítva a pályák.

A 30 napos előrejelzések szerint ez és a jövő hétvége, avagy a köztes időszak lehet a balatoni jég szerelmeseinek kedvező időszak, utána, melegszik az idő, gyakorlatilag vége a télnek…

„Mint a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság tájékoztatása alapján hétfőn írták, csak akkor tartózkodjon bárki is a jégen, ha az nem olvad, nem mozog, kellő vastagságú, és senki ne menjen a kikötők vagy egyéb mély vízű területek feletti jégre, mert az fokozottan veszélyes. Kérik, hogy senki ne menjen egyedül a jégre, ne hajtson rá járművel, és gyalogosan se távolodjon el nagyon a parttól. Ajánlatos továbbá, hogy a társaságban valakinél legyen feltöltött mobiltelefon, hogy baleset esetén segítséget lehessen kérni. Az ismert 112-es telefonszám mellett 1817 szám a vízi segélyhívó száma. A sajtószolgálat közlése szerint a vízirendészet munkatársai folyamatosan ellenőrzik, hogy a jégen tartózkodók betartják-e a szabályokat. Ha szabálysértést észlelnek, figyelmeztetnek, háromezer forinttól húszezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhatnak ki, vagy szabálysértési feljelentést tesznek, ami ugyancsak húszezer forintig terjedő pénzbírsággal jár.” – szól az MTI közleménye.

Aki meg nem tudná mi fán terem a fakutya, az “lapozzon” ide >>>

Hogy honnan a fakutya neve? Ma már nincs megmondhatója. A magam nevében azzal a teóriával állok itt elő, hogy a csizmalehúzásra szánt “fakutyát” melynek képét itt oldalt mellékelem, a gyerekek néha jégre vitték, és azon csúszkáltak: mondhatni, “fakutyáztak”! Aztán egyszer csak a felnőttek, elirigyeltek tőlük e mókát, de ők már megadták a módját. Volt ki szöges végű bottokkal hajtotta magát, volt akit toltak a korcsolyázók. (Idővel, belátva a készség praktikumát – hogy a korcsolyázni nem tudó szülők, nagyszülők így, testközelből, ugyanakkor cseppet sem fárasztó módon szem előtt tarthatják a jégen sikló ifjúságot – a dologból divat lett!)

Megvallom: még nem próbáltam ki e mókát, de azt gondolom, a botokkal való előrehaladás, a Balaton jegén tartózkodás igencsak fárasztó és kényelmetlen módja, s míg a kezdő, tudásában bizonytalan korcsolyázónak komoly támaszt nyújthat a fakutya, addig a fakutyán ülve, erőkifejtésmentesen siklani a szikrázó jégpáncélon - csészényi forraltborral az ölben – igencsak szívderítő és lélekemelő lehet!

A balatoni korcsolyázás amúgy – akár a fürdőzés – viszonylag új keletű foglalatosság, az előző századfordulón lehetett a reneszánsza. A fakutyákat mára jobbára a jobban sikló “fémkutyák” váltották le, de miként a lenti képen létható, a hatvanas-hetvenes évek klasszikus vendéglátós kerti székei önmagukban is megfeleltek a célnak!

Képezze vita tárgyát, hogy mennyire tekinthető a fakutya Balatonikumnak, hiszen egyes állítások szerint az osztrák “sógoroktól” vettük a jegeskedésnek e módját, de kis túlzással mondhatni: a Balaton jege fakutya nélkül, majdhogynem, kutyát sem érdekelné (de legalább is, nem lenne az igazi)!

Fakutya, mások szerint!

Széchenyi Zsigmond a nagy va-va-vadász gyermek-kori téli alkotása (lent) és fakutyázása (fentebb).

Ha a fakutyázás nem feltétlenül, de a képek igen: igazi Balatonikumok!

Víz napi Balcsi parti nyitja a helyi rendezvények sorát, a programot március 25-én tartja a helyi turisztikai egyesület. Áprilisban a hagyományos medvehagymás piknik és az ezzel egybekötött erdőtakarítás várja az érdeklődőket, természetbarátokat. Május elsején utcabállal, családi pusztapartival indul a szezon, a hivatalos nyitóünnepségre május 26-28 között kerül majd sor. A júniusi naptárban a szentháromsági búcsú, az országos kismotorfecskendő szerelő verseny györöki fordulója, s a sokak által kedvelt és látványos római kori vigasságok elnevezésű program szerepel. Júliusban indul a Jazzfiesta, először rendezik meg a Magyar sörtenger című programot, s nem marad el a borfesztivál sem, mely már tizenhetedik alkalommal kínál kóstolási és szórakozási lehetőséget. Augusztusban éjszakai minigolf verseny, a balatoni halételek fesztiválja, a bordalfesztivál, valamint a nemzeti hét kínál programot. Jut program szeptemberre is, akkor a tizedik, a közönség körében rendkívül népszerű halászléfőző versenyt rendezik meg.

zalaihirlap.hu

Többször felmerült már a sajtóban a siófoki időjárási obszervatórium ügye, amelynek működtetése általunk megkérdezett szakértők szerint felesleges, mivel a balatoni viharjelzéshez szükséges adatokat Budapestről kapják az ott dolgozó meteorológusok. Dunkel Zoltán szerint az OMSZ a Balaton körül speciális mérőrendszert üzemeltet, ennek adatai futnak be az obszervatóriumba. Az ott dolgozó munkatársaknak pontosan látniuk kell a felhők mozgását, a tavi cirkuláció alakulását. A siófoki obszervatórium fenntartása az OMSZ költségvetésének mintegy 3 százalékát teszi ki. A mérőállomás óriási előnye, hogy csaknem az egész Balatont be lehet onnan látni, ráadásul nem csak adattovábbító egységként, hanem tudományos kutatóhelyként is működik – tette hozzá az OMSZ elnöke.   www.nepszava.hu

Viszont nem kell jég híján legyinteni a Balatonra! A kimondottan enyhének mutatkozó téli időjárás (a jelek szerint február elején tovább melegszik) kitűnő kirándulóidőt jelent, csapadék híján padig sár sem lesz. A korai virágok is várhatóan idő előtt pompáznak majd, de nagyon sok Balaton környéki rom ilyenkor a még csupasz, lombtalan természet ölén vehető igazán csak (pőre valóságában) szemügyre. Mire sötét lesz, már jófajta pincékben, éttermekben és ellazulást biztosító szállásokon találhatjuk magunkat!

Hogy mire alapozom fenti jóslatomat, hogy hagyjuk a hombárban, fészerben a korikat, fakutyákat, s ne is készüljünk lékhalászatra, vagy “Balaton Átcsúszásra”? Ez esetben az időkép 30 napos előrejelzését és kedvencemet a kvvm.hu 30 napos és  3 havi Balatonra vonatkozó előrejelzését vettem figyelembe.

Teszem hozzá mindjárt, hogy a nagy öregek – akik 100 éves statisztikákkal dolgoznak és papíralapon terjesztik a z igét, általában éves szinten jó be szokták lőni a várható időjárást: nos ők - februárra fagyokat jeleznek! Mégis valami azt súgja, nem lesz igazuk, a fenti három link jóslatai nagyon egyfelé mutatnak. Ugyanakkor, hogy milyen bizonyossággal állítható bármi is 30 napnál távolabbi meteorológiai időszakra, arról itt olvashatnak.

Pedig csupán egy mémről van szó! Úgy december tájt, még Karácsony előtt dobta be magát jó érzékkel „egy Balaton szakértő” (tegyük hozzá nevén lett nevezve, de már ki emlékszik rá) ha jól emlékszem a Somogyi Hírlapban jött elő a témával. Bár a Balatonra vonatkozó hírek tekintetében naprakészek vagyunk, ezt (mivel nem tekintettem hírnek, mint most sem) nem tettem ki a többi közé. A Szilveszteri uborkaszezonban azonban ismét felmerült a téma, és le is csapott rá minden magára valamit adó tartalomvadász. A rémhír mára megjárta a média teljes spektrumát.

És hogy most akkor kiszárad é a Balaton? Egyszer biztosan. De addig még generációk fogják élvezni Közép-Európa e gyöngyszemének fenséges látványát. Előfordulhatnak olyan aszályos, forró évek, melyek következtében a vízutánpótlás hiánya és a fokozott párolgás következtében bizony nem lesz öröm a Balatonon hajózni, vitorlázni. Előfordulhat, hogy ismét bekövetkezik, ami 2003-ban történt… Az viszont biztosra vehető, hogy a jelen gazdasági körülmények között senki nem fog a Balaton mesterséges vízutánpótlásáról gondoskodni. (Magam is azon véleményt osztom, hogy bár nem árt, ha vannak erre terveink a fiókban, van vészforgatókönyvünk, de valójában erre semmi szükség, bízzuk ezt a természetre!) A Balaton, ha nem piszkáljuk, ökológiailag túl fogja élni a kríziseket, ami meg a vendéglátást és a turizmust illeti: legyen minél több „pancsolás és hajókázás mentes” attrakciónk, ami a Balaton partjára csalja és ott is tartja az emberfiát.

Éppen ezért fontos a Balaton peremvidékének (háttértelepüléseinek, az ottani látnivalók, programlehetőségek) feltérképezése és bemutatása. Volt olyan igen forró nyaram, hogy bár végig lent voltam, csupán egyszer mártóztam meg a Balatonban, de végig láttam, ott volt kirándulásaim horizontján, éreztem illatát, hűsítő közelségét… Ettől volt balatoni a bor, amit esténte kortyolgattam és balatoni a szúnyog.

Az pedig, hogy a Kiliti zsilipen kinek milyen hajója úszik fel, és hogy melyik volt, vagy jelenlegi potentált parti villáját fenyegeti a Balatoni ár, és ezért kell-e leengedni „kicsit” a mindenkori vízszintből, had ne érdekeljen. Mostantól, ha összegyűlik kellő Balatonnyi víz, azt tartsuk meg, becsüljük meg: inkább bontsuk el az utóbbi 30 év önkényes feltöltéseit, még ha maga az Ördög balatoni helytartója birtokát is kelljen részben ismét a természet rendelkezésre bocsájtanunk!

Kezdődött azzal, hogy az év utolsó napján Tapolcán a Malom-tóban (mely télen sem hidegebb 14-16 foknál) majd százan fürödtek meg. Lassan újévi hagyományról, vendégcsalogató attrakcióról beszélhetünk, hiszen az első megmerítkezésre egy éve került sor.

Időrendi sorrendben haladva, egy új (sok helyen másolható) kezdeményezéssel rukkoltak elő a csopaki, alsóörsi Csere-hegyi kilátó megmászására csábító szervezők: pezsgődugó célbalövésre invitálták a természet, a balatoni panoráma, és pezsgő imádókat!

Az óévet Balatonnál búcsúztatók, az újévet itt ünneplők közül sokakat a partra csábított a csodálatos napsütés Voltak, akik kajakkal, de akadtak, akik vitorláson köszöntötték az új évet.

A hagyományosnak tekinthető bulik mellett a hévíziek gondoltak egy merészet, és mint annyi helyütt Magyarország szerte, maguk is szabadtéri Újévvárást hirdettek. Egy óriássátor oltalmában kétezernyi helybéli és vendég hódolhatot a hazai Rock and Roll koronázatlan királyi párjának, a Dolly Roll és a Hungária gondoskodott a hangulatról. (Ilyenkor e két együttest megkapni nem lehetett olcsó mulatság, de Hévíz rangjához mérhető kihívást jelentet.) Biztosak lehetünk benne, hogy hévízen is hagyomány teremtődött.

S hogy az újév első napjára is jusson a jóból, arról a szigligetiek gondoskodtak, akik bizonyították: a Balatonnál már január elsejével elkezdődhet a szezon, a Balatonban mindig meg lehet mártózni (videó). (Jövőre vajon hány helyen követik példájukat?)

Biztató helyi a helyi aktivitás… (Folytatása következik?)

Nincs semmi új a Balatoniqumok (vagy Balatonikumok) bemutatásában!

Íme, már 1926-ban volt (valami hasonló, igaz ennél többet nem tudok erről:) az Archivum Balatonicum , vélhetőleg a tihanyi Balaton Biológiai Állomásának közlönye lehetett.

Úgyhogy nincs semmi rendkívüli abban, hogy Balatoni unikumokat kutatjuk már egy jó ideje. Ennek örömére új sorozattal is jövünk 0 2012-es évadunkban: sorra vesszük ezeket a “balatoniságokat”!

Boldog és sikeres új esztendőt, minden Balaton imádónak!