Síelős, csillagvizsgálós, „balatoni hétvégék”, és a még „feltáratlan” balatoni programok!

szerző: Varga Iván · 2012. február 6.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Azt tudjuk, hogy meddig nyújtózik, a Balaton-fölvidék: a Bakony aljáig! De azt tudjuk e, mekkora hatással van a Bakony közelsége a Balaton turisztikai vonzerejére? Ha „azokat a napokat” nézzük (amikor – az időjárás okán – nem lehet a Balatonban pancsolni), illetve az elő és utószezont, bizony százalékosan kimutatható lenne, mit hoz a konyhára, mondjuk télen az eplényi síaréna [link]. (A Balaton észak-keleti csücskében gyakran hirdetik magukat szállások, a sípálya – relatív – közelségére helyezve a hangsúlyt. És milyen igazuk van: egy ilyen szép havas hétvégén, itt a Balaton jege, ott meg – ha már itt a hótól nem lehet korizni – át lehet nyergelni lécre, s úgy siklani tovább. Eplény Balatonfüredtől, Almáditól, Balatonfűzfőtől, tényleg nem távolság, hóban sem.

Fotó: Heti Válasz

Bakonybél, ugyan dupla ennyire van messze, de nem annyira, hogy a májusban nyitó csillagdát ne látogassuk meg balatoni tartózkodásunk során. Elvégre olyasmi épül itt, ami Közép-Európában is egyedülálló lesz: a csillagok világát nappal is (az időjárástól függetlenül) a fejük fölé varázsló komplexum építési munkáit a világszínvonalat garantáló amerikai Spitz vállalat végzi. látogatóközpontjában a csillagos ég világával ismerkedhetnek meg a látogatók. „A Pannon Csillagdában űrkutatási és csillagászattörténeti kiállítások, digitális planetárium, előadóterem és professzionális távcsövek kapnak helyet. A teleszkópok az éjszakai égbolt mellett a Nap megfigyelésére is alkalmasak lesznek.” – tudósít az MTI.

Szóval, az amúgy eldugott de színvonalas közönségvonzó bakonyi objektumok forgalmának sem válik hátrányára a Balaton közelsége, mert aki itt van, az jó eséllyel enged a kísértésnek és viszont…

A Nyugat-Balatonnak is megvannak a maga Balaton közeli turisztikai attrakciói, egyedül Dél-Balaton térsége vár Somogy varázslatos adottságainak jobb kiaknázásra.

Nem minden a parton dől el! Akarom mondani, nem kell minden vendégváró és marasztaló beruházást feltétlenül a partra zsúfolni. (De ami Somogyországot illeti: már az is nagy előnyére válna a Balaton déli partjának, ha nagyobb hangsúlyt kapnának a háttértelepülések, illetve az ott és a környéken található (turisztikai attrakció számba menő) látnivalók! [Ami tőlem telik, ennek érdekében, az az, hogy ez évben nagyobb hangsúllyal foglalkozom a Balaton 1000 csodája között ezekkel!]

Balatongyörök 2012-es programterve: tessék, csak tessék, lehet mazsolázni

szerző: Varga Iván · 2012. január 19.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...
Ezt nevezem, szép kis programcsokor! Balatongyörök 2012-es éves programterve ráadásul az elsők között jelent meg, idejekorán, úgy hogy lehet vele tervezni szabadságot, hosszúhétvégét… Ez pedig a helyi idegenforgalmi bevételekben is pluszként jelentkezhet. Tessék, csak tessék!
Víz napi Balcsi parti nyitja a helyi rendezvények sorát, a programot március 25-én tartja a helyi turisztikai egyesület. Áprilisban a hagyományos medvehagymás piknik és az ezzel egybekötött erdőtakarítás várja az érdeklődőket, természetbarátokat. Május elsején utcabállal, családi pusztapartival indul a szezon, a hivatalos nyitóünnepségre május 26-28 között kerül majd sor. A júniusi naptárban a szentháromsági búcsú, az országos kismotorfecskendő szerelő verseny györöki fordulója, s a sokak által kedvelt és látványos római kori vigasságok elnevezésű program szerepel. Júliusban indul a Jazzfiesta, először rendezik meg a Magyar sörtenger című programot, s nem marad el a borfesztivál sem, mely már tizenhetedik alkalommal kínál kóstolási és szórakozási lehetőséget. Augusztusban éjszakai minigolf verseny, a balatoni halételek fesztiválja, a bordalfesztivál, valamint a nemzeti hét kínál programot. Jut program szeptemberre is, akkor a tizedik, a közönség körében rendkívül népszerű halászléfőző versenyt rendezik meg.

zalaihirlap.hu

Csak kitartóknak: utolsó bemelegítő agytorna (gondolat szedet) a Balatoni Sokadalomnak buzdulás előtt. (Segíts, ha tudsz! Tedd hozzá magad!)

szerző: Varga Iván · 2011. november 15.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Amilyen kristálytisztán látom a Balatoni Sokadalom megszervezésével kapcsolatos teendőket (Tulajdonképpen egy helyben zajló „gigantikus alapterületű” utazási kiállítás és vásárról van szó), olyan sok kérdés merült fel a Karnyújtásnyi Balatonnal (Balatonátöleléssel) összefüggésben. Alább az elmúlt egy hónapban összegyűlt jegyzeteimet adom közre, hogy látható legyen az irány: a sok ötlet és kérdés a megvalósítás folyamán (a kondícióktól függően) fog letisztulni, mindenesetre talán látható, miben gondolkodtam (és mire nem gondoltam még vajon?), illetve, az is,hogy már így is mennyi kipipálnivaló gyűlt össze.

46 pontban foglaltam össze gondolataimat, melyeket itt adnék közre. Kérlek benneteket szánjatok rá egy fél órát: arra vagyok kíváncsi vajon mire nem gondoltam, mit látok esetleg rosszul, mit láttok másként? Mit lehetne még a feladatsorba beemelni. A szervezés november 15-vel kezdődik. Emlékeztetőül, az általam javasolt időpont a Pünkösdi hosszúhétvége, 2012 május 25-29, a Balatonátölelés 28, vasárnap délben esne meg.

Kíváncsian várom észrevételeiteket:)

További tudnivalók itt  >>> itt!

  1. A térképen kijelölt útvonalon felsorakozókat kisebb-nagyobb szakaszokhoz invitáljuk, ezeknek a szekvenciáknak egy-egy felelőse – „házigazdája” – kell legyen, (100, 1000 főnként, településenként) nevezzük ezeket a katonai hierarchiából átvett terminusokkal: kapitányoknak, ezredeseknek és tábornokoknak… (Első hallásra röhejes, de minden fogalomnak egységesített nevet kell adni, hogy amikor a megvalósítási szakaszba lépünk ne legyen kavar, félreértés!) Ennek fényében viszont mindjárt látszik, minimum 2000 szervező szükségeltetik:)
  2. Az önkéntességet a valahogy (kedvezmények nyújtásával) meg kell hálálni. Szép lenne, minden résztvevőnek egy pólót, vagy sapkát ajándékba adni, de erre nem valószínű, hogy futni fogja (Bár már tárgyalok póló ügyben:). Kitűzőre, tartós (szilikon) karszalagra, nyakba akasztható PASS-ra azonban jutnia kell, mert ezek birtokában vehetők majd igénybe a Sokadalomra, illetve a következő évig igénybe vehető speciális engedmények, ajánlatok.
  3. A Balaton átölelésének aktusát vasárnap délben kell (hangzúgáskor) megejteni (ez segíti a 200 kilométeres téren belüli időbeli szinkront), és plusz élményt nyújt az erre nyitottaknak. (Igen, a Balatonnál jelen lévő egyházak mozgosító erejére is számítok, számtalan egyházi fenntartású szállás, tábor állhat rendelkezésre és e vallási közösségek hírlánca sem utolsó!) Az esti bulikat lampionreptetéssel, parti és magaslati tüzek gyújtásával lehet színesíteni, magam nem vagyok ellene a tűzijátéknak sem, ahol ez megoldható.
  4. A beérkezők útbaigazítása (települések, kilométerek, száz méterek) szintjén adja a lehetőséget, hogy a szemetesek, illemhelyek hollétéről tájékoztassuk a helyüket a láncban elfoglalni kívánókat (Minden érkezőnek fénymásolt vázlatos térképet kell átnyújtani, a legfontosabb információkkal, elérhetőségekkel, a helyi kedvezményekkel.) Megfelelő szponzoráció esetén az érkezőket ásványvízzel, üdítővel, csokival, nápolyival, energiaitallal kínáljuk. (Bár ez önmagában iszonyatos összeget feltételez, de hátha összejön, még beleférünk a multik  jövő évi marketingtervébe!) Az érkezőknek fénymásolt a helyszínt bemutató térképen túl, okostelefon applikációt is biztosítani lehet, ha van aki ezt elkészíti.
  5. A szponzoráció (a Sokadalom belső logikája miatt is) településenkénti (desztinációk?) és generál lehet. Magyarán lehetnek fő és lokális szponzorok…
  6. Mihamarabb ki kell alakítani a fő és tartalék időpontokat és azokat a 3 megye és a 24 település összes hatóságával ismertetni, egyeztetni, engedélyeztetni kell. Maga az „útfonal” kijelölése, bejelentése hosszabb folyamat, menjen „hiánypótlással”. Ehhez kapcsolódóan kell településenként orvosi ellátásról gondoskodni.
  7. A helyi strandok gyülekezési [INFORMÁCIÓS] pontok lehetnek (wc, mosdó), ha nem sikerül kedvező megállapodásra jutni a kempingekkel, biztosíthatnak-e ingyenes egy éjszakás sátorverési lehetőséget? (Az itteni büfék, kinyitnak-e a hétvégére?)
  8. Lesznek olyan szakaszok ahol mobil wc-ről kellene gondoskodni. (Ahol legalább 2 kilométeren belül nem lesz ilyen igénybe vehető alkalmatosság oda kéne telepíteni, legalább is ideális esetben, tekintve, hogy maga az akció csupán a fel és levonulással együtt 1-1,5 órás, de ez nem alapvető, csak szem előtt tartandó kérdés: kellő anyagiak esetén megoldható!)
  9. Az (1. pontban említett) „útvonalfelelősökön” túl, láthatóan szükség lesz településenként helyhatósági, vállalkozói és civil kapcsolattartóra, koordinátorra is.
  10. Utána kell nézni a tartós műanyag karszalag (mely le és felvehető), illetve kitűző, nyakba akasztható PASS előállítási áraknak (200 ezres tételben), majd be kell kérni az szponzorációt is tartalmazó (engedményes ajánlatokat). Ezek „filléres” dolgok.
  11. A helyszínekre településenként kell gyűjteni az elő-jelentkezőket, ha egy-egy „szektor” betelt át kell irányítani őket más üres, vagy „kritikus” helyekre. Valószínűleg lesz sorszámozás (ez motiváló is lehet), hogy pontosan követni tudjuk (hol/perjel alatt) hányan vagyunk már, és hány nap van hátra.
  12. Miután kialakult a végleges „útvonal” az felkerül google térképre, illetve a balatoni street wiev segítségével megnézhetjük, hol is fogunk összefogni másokkal!
  13. MOBIL telefon appot kell csináltatni (aki érti mire gondolok, jó, aki nem nézzen utána, mire jó az)! Nyilván ezt, mint nagyon sok a rendezvényhez illetve a szervezéshez kapcsolható szolgáltatást csak akkor, ha ingyenesen juthatunk hozzá, mint szponzori hozzájáruláshoz. (Egy applikáció a Balatonra aktuális lehet, és nincs jobb alkalom a promotálásra mint a Sokadalaom:)
  14. Ha már itt tartunk, a kialakuló csapatot egy profi feladatmegosztó és ütemező online kommunikációt és adatcserét biztosító szoftvernek kell támogatnia, a fenti feltételekkel. (Kezdetben ezek valamelyikének ingyenes változatával is elindulhatunk!)
  15. A Karnyújtásnyi Balaton szponzori megjelenésének konkretizálása [folyamatban].
  16. Az anyagiak függvényében el kell dönteni, legyen-e ingyen ebédje a résztvevők egy részének (bográcsos, v szendvics, lehet a csoportosan érkező iskoláknak, nyugdíjasoknak, ha van rá keret), s ez az esetleges, jelképes szállásdíjjal mindenütt, vagy településekként változóan legyen biztosítva a „rászorultsági alapon” bejelentkező minimum „X” főt számláló csoportok esetén.
  17. A szombati nap estélye ráhangolódó buli jelleggel működjék a part minden településén, a vasárnapi pedig záró buliként.
  18. Miként lehet elérni a „légieket”, hogy a vasárnap 12 órai időpontban minél több repülő alkalmatosság legyen a levegőben a Balaton felett? (Egyrészt mutat, másrészt fentről nagyon jó kis (reklámnak is elsőrangú) egyedi, „csak itt és most” kép és filmfelvétel készíthető, nem beszélve a helyi légi szolgáltatások bemutatásáról…
  19. A fenti (18. pont) kérdés vízre vitele.
  20. A kitelepülők (étel, ital, vásározás, vidámpark, stb) engedélyeztetése és bevételezése a helyi önkormányzatok hatásköre.
  21. A KEDVEZMÉNYEKRŐL: ezeknek három fajtája van, az alapvető a résztvevőknek jár a hosszúhétvégén és kisebb mértékben azt követően a támogatói elfogadóhelyeken (jogosultságot a kitűző, illetve a karkötő, vagy PASS igazolja). Ettől függetlenül a „Balatoni Sokadalom” látogatói (akik nem résztvevők, de lent vannak a hétvégén is alanyi jogon kapnak kisebb mértékű, mindenütt más és más a látogatóknak szóló kedvezményeket, továbbá akik ezen a hétvégén, a látottak alapján foglalnak szállást a szezonra, azok is külön kedvezményt kapnak erre. (A szolgáltatók döntik el, mely kedvezményeket kívánják adni… Cserébe ezekkel az ajánlataikkal felkerülnek a netre, illetve az adott település hivatalos támogatói kínálatába.)
  22. Nyilván praktikus lenne, ha parti települések meghívnák saját testvértelepüléseik delegációit résztvevőként erre az eseményre.
  23. Az előjelentkezésnél figyelni kell arra, hogy a kisgyerekesek és idősek, lehetőleg a településközpontokhoz közelebb csatlakozhassanak a balatoni lánchoz, ahol a települési infrastruktúra jobban elérhető, a kívül esőbb, mostohább helyekre fiatalok és lehetőleg kerékpárosok, vagy saját járművel (esetleg lóval érkezők:) jussanak.
  24. A Balaton-parttól távolabb eső települések, a háttértelepülések önmagukat képviselve, reklámozva saját csapatokkal, műsorral, boraikkal, bográcsosaikkal csatlakozhatnak, a közeli partszakaszon, vagy akár saját településükön is, hiszen, a Sokadalom során ők is nyitott ajtókkal várják a az érkező érdeklődőket!
  25. A Főszponzorok a karszalagra, (PASS-ra, kitűzőre) is felkerülnek.
  26. A Balatoni Sokadalom kedvezményeinek értékesítésében (és az esemény köztudatba vitelében) nyilvánvalóan részt vehetnek a KUPON oldalak (előnye, hogy a számlálóknak köszönhetően látszik, hol mennyi hely van még).  Cserében egy jelentkezésszámláló applikáció futtatását kérhetjük, ami elég látványos módja a toborzásnak.
  27. A jelentkező szolgáltatásokat bemutatjuk a „Balaton 1000 csodája” projektünk keretében. (Egyáltalán: nem számolunk fel senkinek szervezési díjat az előkészítő és koordináló munkáért, de ennek ellenértékét a Balaton 1000 csodájának „természeti”, „épített”, illetve „csodás szolgáltatás” kategóriákban történő „nominálásra” – versenybe hozásra – használjuk fel.A már feldolgozott csodák ugyanis csak akkor kerülnek versenybe – csak akkor lehet mint Balatonikumokra szavazni rájuk az év folyamán -, ha azokat valaki egy évre „gondoskodásába” fogadja.) Magyarán a csatlakozó vállalkozások, egy-egy csoda megismertetését is támogatják, hogy melyiket (mennyit) azt maguk döntik el. Mondhatni jelképes hozzájárulásokról van szó. (A befizetők cserében így a „Balaton 1000 csodája felületén is megjelennek saját hirdetésükkel, logójukkal!)
  28. Mivel a kampány javarészt az interneten zajlik nem ártana szakemberrel optimalizálni az oldalakat!) (Már, ha valaki erre támogatóként vállalkozna:)
  29. Ugyanez vonatkozik az online marketingre is. Tudom, nem kis szellemi és időbeni befektetés ez, de talán jól hivatkozható később „támogatói referenciaként”.
  30. Novemberben el kell kezdeni egy Google (szöveges) hirdetési kampányt is, próbaként… [Folyamatban]
  31. Ki kell értesíteni a teljes sajtót, meg kell találni a stratégiai médiapartnereket: internet, nyomtatott sajtó, rádió és televízió terén. (Azt gondolom, van ez annyira különleges esemény, mint a Nemzeti Vágta, hogy a köztelevízió kitelepüljön a hétvégére…)
  32. MÁV, VOLÁNok, BAHART… Természetesen nagyon jelentős kedvezményeket szeretnénk elérni az oda és visszautazáshoz, illetve a balatoni keresztül kasul hajózáshoz, és sűrített járatszámot, vagy különjáratokat. (Ennek elérése a rekordkísérlet sikerének egyik alapvető záloga!)
  33. A szponzorációban (mivel még időben vagyunk) végiggondolandó mely nem szorosan a Balatonhoz kapcsolódó cégek jöhetnek szóba? (Élelmiszeripar, telekommunikáció, pénzintézetek, biztosítók… Stb.)
  34. Az állandóan helyben lakó, és a nyáron itt tartózkodó művészek, celebek, hírességek megkeresése, megszólítása, bevonása, csatlakoztatása. (Meg kell tudakolni, hogy ezen felül fellépnek e helyi vasárnap esti záró bulin.)
  35. A parti és környékbeli erdei iskolák összesen hány főt tudnak fogadni? Minél több általános iskolai osztályt lecsalni a két éjszakás kirándulásra, különösen, ha sikerül kedvezményesé tenni az utazást és a szállást…
  36. A környező városok lakosságát mi módon lehet a leghatékonyabban lecsalni a partra? Ők több tízezer embert jelenthetnek. (Szintén látszik, hogy az utazási kedvezmények döntőek lehetnek, de különösen e célcsoportra igaz, hogy a múzeumok, kiállítások, kalandparkok, kilátók, (stb) árait le kell vinni a béka ülepe alá e hétvégén, vagy ingyenessé (nyílt napok) kell tenni azokat. (A 2011-es adatok szerint a Dunántúllal, Pest megyével a Duna-Tisza közével és a dél-Alfölddel számolhatunk!)
  37. Legyen nyílvánvaló, hogy, a rendezvénnyel kapcsolatos előnyök, (forgalom a vendéglátóknál) az összefogás eredményeként állhat elő. Ezért a csatlakozók és támogatókon kívül rendszeresen közzétesszük a megkereséseket is, illetve a kitérő válaszokat is. (Legyen világos ki lett felkérve, ki van velünk, ki fektet munkát, időt, pénzt, energiát a megvalósulásba, és ki nem. Sokan lesznek akik „csak a „sültgalambra” várnak majd.)
  38. Hangsúlyossá kell tenni, a BALATONI PORTYÁZÁS lehetőségét, hogy érdemes több települést és szolgáltatást kipróbálni, illetve érdemes eltávolodni a parttól a háttértelepülések programjait, látnivalóit felfedezni. (Ebben segítséget nyújt a Balaton 1000 csodája!)
  39. A járművel rendelkezők, és a sportosak, szállásuktól akár több településsel odébb is csatlakozhatnak a Balaton átöleléséhez…
  40. Rossz hír, hogy (a fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác és) Orbán május (12., 13., 14.,)  25. komoly lehűléseket szoktak hozni, - ha a fagyosszentek napjai hidegek, hosszú ősz lesz, tartja a néphit. De szent Orbán (a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusa) kitűnő alkalmat teremt a pincék, a borászatok látogatására, kvázi a bor köré szervezhető egy BALATONI Orbán napi GASZTRONÓMIAI HÉTVÉGE!!! (25-e péntek, tehát már a hosszúhétvége első éjszakáján van vonzó programlehetőségünk, én a borokra és a balatoni halakra helyezném a hangsúlyt!)
  41. A háttértelepülések 100-150 fő erejéig vendégül láthatják (bográcsos, bor, helyi specialitás) a délután oda látogatókat! (Kis bemutatkozó falunap jelleggel, és mint a parton egy központi pavilonban osztani lehet a térképet a helyi nevezetességekkel, nyitott napot tartó helytörténeti múzeummal, lovardával, szállással, borászattal.) Egy Balaton parti helyszínhez átlagosan 4 háttértelepülés kapcsolható, ez 4-6 száz ember megvendégelését jelentheti a résztvevők térségenként!
  42. A nyitott napokra a balatoni ingatlanos szakma is rákészülhet, különösen, ha a tulajdonosok is érdemesnek tartják leutazni és az eladó ingatlanok megtekintését biztosítani. Ez esetben, nagyon sok csak az interneten látott ajánlat közelről is megtekinthető lenne, és biztos vagyok a százalékokban mérhető üzletkötések megugrásában
  43. A bringások „külön kasztként” kezelendők (a MÁV biztosítson kellő számú kerékpárszállítót a Balaton irányában ezen időszakban, illetve a tó körüli menetrendben), a kerekezők településektől távoli „válsággócokban” is  bevethetők, saját csatornáikon jól szervezhetők.
  44. Az közösségi oldalakon novemberben meg kell ejteni egy (kérdőíves) előszavazását, hogy megtudjuk, hányan jönnének el egy ilyen rendezvényre: hogy képben legyünk, az alaphelyzetet illetőleg. (Sorsolható NYEREMÉNY?)
  45. 45. Össze kell gyűjteni a Balatonnal kapcsolatos irodalmat, filmidézeteket, és persze DALOKAT. Érdekes lehetne úgy csoportosítani ezeket, hogy melyik, melylik településhez kötődik!?
  46. És végül (bár volt korábban egy ilyen oldalam, ahová mások Balatonnal kapcsolatos bejegyzéseit gyűjtöttem (ÍME), az összes jelentkezőtőt meg szeretném kérdezni miért és mit szeret a Balatonban és mit nem. Ez egy felületen gyűlhet, de a végeredmény magáért beszélő és jól felhasználható lesz, marketing szempontbólJ)
  47. A külföldiek bevonására tett javaslataim az előző bejegyzésben olvashatóak.

Annyi a kérésem, hogy a pontok megjelölésével hivatkozzatok az anyagon belüli dolgokra, ha hozzászólnátok!

A táskai népi pincesor védett értékei

szerző: Varga Iván · 2011. október 19.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 57 . A táskai népi pincesor védett értékei, „A Balaton épített csodái”, és a “Dél-Balaton jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

Magam a Balaton felvidék szerelmese vagyok, de nem feledem, hogy a túloldalon délen is várnak rám igazi csodák. Hol is találnám ezeket, mint rendesen a Balaton déli partjának háttértelepülésein, melyek egykoron, a nagyberek lecsapolásáig, maguk is közvetlenül a parton állottak. A furcsa nevű kisfalu (mely Buzsák és Nikla között fekszik) elsősorban műemléki védettségű, népi pincesoráról híres.

A népi építészet emlékeiként a hatvanas években nyilvánították védetté a táskai pincéket. A több mint száz pincéből 35 műemlék. Ezek az építmények vert falú, fehérre meszelt nádtetős házikók. A műemlékek közül egyet sem adtak el, pedig volna rá kereslet külföldről is. Ugyanakkor sok présház méltatlanul elhanyagolt állapotra jutott. Mégis, érdemes erre elkerekezni, a környék sok – kevésbé ismert és felkapott – látnivalót rejt, melyeket itt is számba veszünk.

Érdemes megjegyezni, hogy a Nagy-Berek (fokozott védettsége miatt) csak vezetővel, illetve előre bejelentve látogatható. A pincéknél dologidőben, de nyáron is mindig találunk vendégcsalogatót, ahol megkóstolhatjuk az itt tárolt borokat, pálinkákat. Az út kocsival is jól járhetó.

Öreghegy, Boróca, Aligvárom. Egy-egy nevezetes pincesor Táskán.

Igazán világvégi békességet találhatunk itt, ahol egy élő „skanzenben”, természet közeli időutazáson vehetünk részt. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy az elfelejtett Magyarország egyik építészeti gyöngyszemét találjuk itt, a hajdani Balaton parton.

Amikor a Balaton vízszintje még 3-5 méterrel magasabb a és kiterjedése kétszerte nagyobb volt a mainál, akkor a község Balaton-parti településnek számított. Az időközben bekövetkező csatornázások nyomán kialakult Nagy-berek – a szárazabb időszakokban – lehetővé tette a berkekben történő rideg állattartást is. E vizenyős területről szánokkal és bárkákkal szállították el – gyakran a Balaton északi parti szőlős vidékekre – az értékes marhatrágyát.

Táskáról (és környékéről) itt foglaltam össze a tudnivalókat <<<

Források: [1], [2], [3],

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Az elfelejtett balatoni panoráma: fel a Halápra, a hegy gyomrába!

szerző: Varga Iván · 2011. október 15.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 57. Az elfelejtett balatoni panoráma: fel a Halápra, a hegy gyomrába! “Az Ézak-Balaton Csodái” jelöltje, és “a Balaton természeti csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

A tanúhegyek látványa oly annyira hozzátartozik a Balaton imázásához, hogy szinte érthetetlen, hogyan lehet, hogy kevesen ismerik ezt az alvégről nézve, hogy nem jártunk még ott, ahonnan e pazar panoráma szemügyre vehető, Balatonostól. Talán azért van ez így, mert a hegy, amely e rálátást, kilátást biztosítja, már csak nyomaiban létezik, részben elbányászták az egykori daliát. Azaz hogy, nem rontották el egészen, de így (mostani állapotában) messziről nem mutat, nem mutatja magát, mint egykoron. A száz éve még olyan szembeszökő, délceg képet mutatott, mely vonzotta a tekintetet, megacélozta a csúcsra hágó akaratot. Ez a hegy, a Haláp, egykori koporsóformájával a Badacsony és a Szent György-hegy ránézésre azonnal azonosítható ikertestvéreként hívta fel magára a figyelmet. Mára már belsejét elhordták, de a csúcsa, valaha volt platójának peremei körbejárhatóak, elhordott „belseje” pedig a természet állandó megújuló képességének ékes bizonyítékaként önálló, rejtélyes életre kelt. Érdemes ide ellátogatni, annyi szent!

Nem szaporítom a szót tovább! A fenti állításaim ékes bizonyítékául hozom az alábbi képeket, melyek a BalatoniWIW lelkes balatoni „tájbúvárainak” köszönhetünk. Vendégszerzőnk Kasza Béla (itt már közölt írása) „A hegy amely túlélte halálát” , illetve Kónicz László „Ősz a Haláp-hegyen” bejegyzései, látványos fotókkal kalauzol e rejtélyes és minden évszakban lenyűgöző világba, egyikük Sáska, másikuk Zalahaláp felöl indítja képírását. Tartsanak velük!


#uppdate: Mire a poszt megszületet, Kónicz László friss popogós fotósorozattal jelentkezett, „Viharban a Haláp-hegyen”! A fény és az ősz színei a Haláp szikláival keveredve elképesztőek!

A vulkanikus eredetű hegy északi oldalánál dolomit, déli oldalánál mészkő található, míg a meredek csúcsa tiszta és tömör bazalt. A hegy felülete a nagymértékű kőbányászat nyomait viseli magán, amit a 60-as években szüntettek be. A Haláp a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének része.

És a Halápról bizony a Balatont is megcsodálhatjuk, a Tapolcai-medence felöli része a távolban fel, felragyog:)

Megjegyzem: a Sáskai templom egyedi, Árpád-kori (1250-ben szentelte fel a hagyomány szerint IV.Béla), és a falutól nem messze, jelzett turistaúton a Bakony lábánál megkereshető a rengetegben megbúvó bakonyszentjakabi pálos korostor romja. (Nem sok maradt belőle, csak templomtornyának sarokfala  – de alapfalai sejthetőek, 1563-ban néptelenedett el, alapítását az ezerkétszázas évekre teszik, alapítóiként a Rátót nembeli Keszieket tartják számon.) Ha már Sáskán járunk, ne hagyjuk ki a tájházat sem!

A Tapolcához közeli Sáska községtől É-ra az erdőben a piros jelzés az Emberkő szikla mellett halad el, majd egy forrástól kis ösvény vezet az egykori Szent Jakab kolostorhoz. A 19. században Rómer Flóris még lerajzolta a templom szentélytornyát, ma csak az alapfalak egy része sejlik az aljnövényzetben.

Források: [1], [2], [3], [4]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Zalavár, avagy a hit lenyomata

szerző: Varga Iván · 2011. október 8.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 56 . Zalavár, avagy a hit lenyomata „A Balaton épített csodái”, és a “Nyugat-Balaton, valamint a “Kis-Balaton csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]

Zalavártól a Kis-Balaton felé nemet, a település határában, egymás közelében fél tucat szakrális helyet találunk: ezek egy része romjaiban hever, míg a többi új keletű építmény, illetve emlékmű. A Kis-Balaton Bemutatóház piros teteje már messziről jól látható, itt érdemes leparkolnunk, ha kocsival járunk erre…

Az egykori Mosaburg (mocsárvár) a frank hűbéres Pribina, majd fia Kocel székhelye volt a 9. században. A honfoglaló magyarok 897-900 között megszállták Pannóniát, elfoglalták e várat és Zalavárnak nevezték el.  A hagyomány szerint e helyütt nyugszik Szent Adorján (Hadrianus) vértanú. A keresztény hitélet valószínűleg sohasem szűnhetett meg teljesen e vidéken. Feltehetőleg ezzel magyarázható, hogy a 9. században felszentelt Szent Adorján templom titulusa átöröklődhetett az István király által 1019-ben alapított bencés kolostorra. László király alatt a kolostor mellé ispánsági vár épült, amely Zala megye közigazgatási központja lett.


Pribina idejében e környék jelentős lakóssággal bírt (volt hát kit téríteni), nem véletlen hogy hosszabb időzött itt Ciril és Metod a két bizánci szláv hittérítő. Emléküknek az út menti emlékmű adózik.

Az épületegyüttest a középkor folyamán erődítménnyé, a 16-17. században várrá alakították, amelyet a török időket követően (1702-ben) felrobbantottak.

Az osztrák robbantómesterek (mint annyi várunknál, itt is) igen alapos munkát végeztek, az egykori erősségre csak egy – kis dombon álló – 1938-as keltezésű emlékmű utal, de a templom alapzata jól kivehető, a mártír feltételezett sírja pedig szintén jelezve vagyon.

A vár első okleveles említése 1164-bôl származik. Ez tehát a legrégebbi balatoni várunk.

Az egykor várrá alakított kolostor és templom helyén 1996-ban – Pelényi Gyula tervei alapján – emlékkápolna épült, az Árpád-kori alapokra.

Egykoron e területen három egyházi építmény állott. Az emlékkápolna helyén lévő templomot később a vár foglalta magába, és azzal együtt pusztult el. A harmadik, a valaha igen inpozáns háromhajós, kéttornyú bazilika pedig az út (észak-nyugati) túloldalán) keresendő. Ennek is csupán alapfalai állnak, de érdemes elsétálni ide, a mellmagasságú maradványok, jól visszaadják, a letűnt kor Istenességét.

A Récéskút nevű kis szigeten egy háromhajós bazilika alapfalai láthatóak.
A Karoling-korban épült, de a magyar egyházszervezés után újra használatba vették.

Az 1946/47-ben feltárt Récéskúti bazilika a Balaton vidék műemlékei között is kimagasló jelentőségű. A maga korában jelentős méretű, 12 x 20 m nagyságú bazilika alaprajza ma is sejteti az épület harmonikus szépségét.

A szemet gyönyörködtető Millenniumi Emlékművet (mely kiállítóhelyként is funkcionál) Makovecz Imre Ybl-díjas építészt tervezte, mint az első ránézésre látható:)

Az alábbi honlapon elérhető Kis-Balaton ház melletti nagy, minden igényt kielégítő játszótér a kicsiknek önmagában is jó programot ígér… A terület minden évszakban más arcát mutatja! Aki nem csak a Kis-Balaton védet természeti értékeire kíváncsi, de a terület múltja is érdekli, feltétlenül látogasson el ide!

Hivatkozások: [1], [2], [3], [4], [5]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Ezer éve itt működik, ma már csak álmodik a liszttel: az örvényesi csodamalom

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 23.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 54. Ezer éve itt működik, ma már csak álmodik a lisztel: az örvényesi csodamalom „A Balaton épített csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]

Ismerek egy helyet, melynek neve: Malomsok, de az nem itt a Balaton felvidékén található, ahol mi tagadás valaha szintén sok-sok malom őrölt a sédeken, már ősidők óta. Hogy az őrölni való a halért, borért cserébe kerülhetett e vidékre az is biztos, mert itt a akkoriban a nagy erdőrengeteg mellett inkább csak borászkodni, legeltetni engedte az itt élőket a természet, a halászat mellett. Mégis friss folyású, a Balatonba igyekvő vizeken, nem egy malom lapátja forgott, mint az idő kereke. Csoda hogy ennyi malomból csupán egy, mára is működőképes, megmaradt mutatóba, még ha dologra igazából már nem is fogják. Üresen, monotonon róják köreiket a lisztet rég látott alkatrészek: forognak, csattognak, magukban, rekedten, szótlan dúdolva egy elfeledett nótát. A molnárok életét, hétköznapjait szépen és gazdagon bemutató, múzeummá avanzsált évszázados malomépület Örvényes egyik méltán híres látványossága. Itt, ugyanezen helyen, már ezer éve is sorban álltak az őrlésre várók s épp úgy csodálkoztak rá az emberi leleményre, a természettel harmóniában együtt élni képes ember találékonyságára, mint mi, a nagy fakerék forgásába feledkezve.

Igazán kár, hogy ide csak májustól, szeptemberig térhetünk, be, mert a Pécsely-patak be nem fagy, és tényleg kevés a működésében, hangulatában ennyire autentikus malom kis hazánkban. (No de ne legyünk telhetetlenek: lisztporos emlékű élményekért koranyártól, későnyárig bekukkanthatunk!)

Az örvényesi vízimalom a Balaton északi partján fekvő Örvényes községben, a Pécsely-patak partján található. Ez hazánk legősibb, a XI. századból származó vízimalma, mely máig működőképes. 1211-ben a tihanyi apátság birtokainak összeírásakor már prosperáló malomként említik. Megalapításától kezdve folyamatosan üzemel, ez idő alatt többször átépítették. A malom épületét a XVIII. században építették át utoljára. Értékes ipartörténeti emlék, idegenforgalmi látványosság.

A kis falu házai fehér tornyú templomok közé bújva a Pécsely-patak mellett sorakoznak. A környéken talált római kori épületmaradványok a III-IV. századból valók. A török pusztítás következtében elnéptelenedett falut 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be. A falu keleti részén, a temetőben áll a XIII. század végén épült egyhajós, egyenes szentélyű, nemrég újjáépített templom.

Sajnos a saját fürdővel és szentéllyel, kovácsműhellyel rendelkező II. századi római villát ne keressük, de a malom után, az azt éltető vízen átívelő kétszáz éves kétlukú barokk kőhidat – melyet középen Nepomuki Szent János vigyáz – feltétlen vegyük csodaszámba. Igazán szemrevaló, időt és áradást álló építmény!

Kedvcsinálóul egy videót ajánlok, mely tökéletesen visszaadja a hely hangulatát.

Források: [1], [2], [3]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
A továbbolvasáshoz kattintson ide »

Balatoni Sokadalom: kérdések a “Karnyújtásnyi Balaton” kapcsán

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 16.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Tudomásul kell vennünk, hogy nem a Balatonnal van a baj, hanem a Balatonról való gondolkodásunkkal, azzal, hogy egyre inkább elvenni kívánunk (jó időben jó helyen lenni), de adni (időt, energiát, pénzt áldozni) nem akarunk. A Balatonnal kapcsolatos problémák pedig így csak sokasodnak, mindenki a másikra vár, illetve a saját pecsenyéjét sütögeti. Csoda e, ha évről-évre egyre fogy a vendégek, az üdülőtulajdonosok, az itt boldogulni kívánó vállalkozók (a munkahelyek) száma, s hogy végső soron minden eladó, de nincs, aki mindezt a gondot a nyakába vegye? Tudjuk: varázsütésre semmi nem fog megváltozni, de amennyiben kezet nyújtunk egymásnak, vendégek, vendéglátók és helyi polgárok, legalább megmutathatjuk, van-e bennünk valami közös? A szándék

De nagyon előre futottam! Mindehhez, előbb fel kell tenni az alapvető kérdéseket, a válaszokat pedig kinek-kinek, magának kell megadnia. Ahhoz, hogy mindeközben ne csapjuk be, ne álltassuk magunkat, szükség van szókimondó, közös gondolkodásra és mindehhez egy közös célra, melynek megvalósulása érdekében cselekszünk!

Tudunk-e ilyet? El tudjuk-e képzelni, hogy egy tavaszi – kora nyári – napon legalább 200 000 vendég, és helyi lakos, kéz a kézben körbeölelje a Balatont, miközben a vízen és a légtérben is pezseg az élet, benépesül a láthatár, s e sokadalom együtt zárja szívébe a Balatont? Kell-e ennél jobb hívó szó – rekordkísérletre, hosszú hétvégére kihegyezett program – mint vendégcsalogató? Ja, hogy már egyszer megkísérelték és végül meg sem próbálták? Vajon miért? Beszéljünk róla? Kudarc lett-e volna, ha nem ér össze a lánc elsőre, ha lett volna 5, vagy 50 ezer ember híja, de mára a hibákból okulva, hagyományos szezonkezdő rendezvénnyé vált volna?

Egyáltalán: hány kilométernyi, szabadon megközelíthető partszakasz van ma a Balatonon? (Mennyi került kisajátításra?) Hány méter is az annyi (a parthoz legközelebb eső sétány), mennyi jelentkezőre lenne valóban szükség? A helyi és környékbeli lakosság hány százaléka csatlakozna egy ilyen lokálpatrióta kezdeményezéshez? Magyarán: mennyi vendéget kellene a partra csalni, vendégül látni? Van egyáltalán ennyi szállás a régióban? Mennyi helyi adóbevételt hozna ez a helyi önkormányzatoknak? Ugyanennyit visszaforgatnának-e a rendezvény szervezésre? És végül a legfontosabb: a vendéglátók képesek-e egységesen erre a hétvégére diszkont kedvezményt biztosítani szolgáltatásaikra? Fel tudják-e fogni e közösségi giga-programot, mint egy óriási helyi utazási kiállítást, ahová nem kell kitelepülniük, mert helybe jön a látogató?

És így tovább, sorjáznak a kérdések. Én már feltettem őket magamnak és válaszokat is találtam a továbblépéshez. De a Balatoni Sokadalom nem rólam szól, hanem a csatlakozókról, a közösség erejéről, az áldozathozatalról, nem utolsó sorban Balaton jövőjéről és jelenéről. Nem lesz egyszerű az biztos: kibúvót találni! És aki kimarad, vajon miről marad le?

(Folytatása következik!)

Nem kakukktojás: Gyenesdiási Madárpark

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 14.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 24 .Nem kakukktojás: Gyenesdiási Madárpark „A Balaton csodás szolgáltatásai” és a “Nyugat-Balaton csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 1 pontot ér!]

A Balaton elképzelhetetlen a madarak nélkül. És itt most nem a “megunhatatlan” hattyús képekre gondolok. Főszezonban talán kevésbé tűnik fel – a nagy alapzaj miatt – az itt élő madarak sokfélesége.  Ha csak reggel hallgatózunk, akkor is bizonyosra vehetjük, hogy többféle madárhívóhangot tudunk majd megkülönböztetni, a hajnali derengéstől… De aki kimerészkedik a nádasokba, a települések környéki “vadonba”, az csak győzze összeszámolni, mely évszakban, épp milyen madarak tanyáznak a Balaton környékén. Persze, sokan azt gondolják, hogy nekik bizony nem a szívük csücske a madarak sokszínű, fürge és pompás világa. Ezeknek a városi puhányoknak, akiknek eszében sincs madárlesre indulni, van “kitalálva” a frissen – új attrakcióként – nyílt gyenesdiási madárpark. Persze gyerekes családoknak, de iskolai csoportoknak is bátran ajánlom. No és a szerelmeseknek:)

Aki azt hiszi, hogy egy ilyen madárpark (tehát nem madárkert!) csupán amolyan elefántok nélküli csökevényes állatkert, nagyot téved. Egyrészt, tartsa tiszteletben, hogy bizony eme ezer hangon kommunikáló, tollasok a dinók leszármazottjai, tehát érezze magát egyfajta posztmodern őslényparkban, másrészt az itt bemutatott mindegy hatvan faj sokfélesége (mely viselkedésükben is megmutatkozik) le fogja nyűgözni. A percek ilyenkor olyan gyorsan telnek, hogy bizony csak innen kilépve fog rácsodálkozni, hogy múlik az idő…

Aki nem egy baromfiudvart keres, hanem csodát, az ha épp nincs strandolni való kedve, vagy az időjárás szól épp közbe, kerekedjen fel Gyenesdiásra. Az alsó-gyenesi strandról nyíló Kalandpark mellett, könnyen megközelíthető igen szép környezetben várják a látogatókat a különleges madarak minden nap 10-től 19 óráig. (Hogy milyen lesz a téli nyitva tartás? Még maguk sem tudják, de nyilván – a sötétedéssel -  hamarabb zárnak!)

A Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának égisze alatt működő Madárparkunkban több mint 100 különleges fajjal és tenyésztett fajtával ismerkedhetnek meg közelebbről az érdeklődő látogatók . Szakértő dolgozók – igény szerint – megismertetik Önökkel a baromfiudvarok legszínesebb, leglátványosabb tagjait, a pávákon, a fácánokon keresztül a vízi szárnyasokig. A látnivalókat futó, ragadozó, énekes és trópusi madarak gazdagítják.

Árak, kedvezmények és elérhetőség: az intézmény honlapján!

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Szép kilátások: Szépkilátó, Paphegyi-kilátó, Római-forrás, Pele apó sétány (Balatongyörök)

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 7.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 23 . Szép kilátások: Szépkilátó, Paphegyi-kilátó, Római-forrás, Pele apó sétány (Balatongyörök) „A Balaton természeti csodái”,  jelöltje.


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 1 pontot ér!]

Hát igen: ami szép az szép! És ha a „Szépkilátóról” elénk táruló klasszikusnak számító panorámát tekintjük, itt vitának nincs helye. Azt azonban mindjárt az elején illik előre bocsájtani, hogy ez esetben nem egy épített „magaslesről” van szó, hanem valóban balatoni természeti csodáról. Innen nézve, is első látásra bele lehet szeretni a Balatonba… Aki pedig, egy kis mászással elérhető, még pazarabb rálátást szeretne kapni a Balatonra, nyugatról nézvést, az innen a piros háromszögjelzésen felkapaszkodhat a Paphegyre, ahol már épített, de ingyenes kilátó várja. A Szépkilátó, alatti (lépcsősoron elérhető) római forrás, a kihelyezett padok és lócák, a közeli parkoló, a Balaton egyik legjobb piknikező helyévé varázsolja a Balatongyörök területén, közvetlenül a 71-es főút mellett található területet. Rövidebb hosszabb családi programnak is beválik, főleg, ha az innen is elérhető „Pele apó” sétányon haladunk tovább…

A maga korában is bizonyára megvoltak az irigyei annak a római kori villának, amely a forrás közelében állt, saját fürdőjével. Később ugyanebben a kilátásban gyönyörködhettek az egykori domonkos rendi kolostor szerzetesei. Ha csak azt nézzük mit láthattak innen, kijelenthetjük: tudtak élni, s ebbe az életérzésbe bizony mi is belekóstolhatunk, ha megpróbálunk betelni a panorámával, az erre járó szél sodorta, mindenféle illatokkal.

Balatongyörök határában, a 71-es útnál fekszik a 140 méter tengerszint feletti magasságú Szépkilátó. Autóval vagy biciklivel is könnyen megközelíthető, ingyenes parkolóval, piknikező asztalokkal várja a kirándulókat. Kitűnő program akár gyerekekkel egy labdázásra, tollasozásra, vagy egy romantikus piknikre, naplemente nézésre.

Alattunk a Balaton ezerszínű kékkel, zölddel, néha szürkével, körülötte a Tanúhegyek, gyerekkorunkban hetente soroltuk, hogy az ott akkor Szigliget, Gulács, Csobánc, Badacsony, a Szent György hegy.

A Szépkilátó felett tornyosul a Paphegy, tetején kilátóval és még szebb kilátással. A parkolótól ide a piros vagy piros háromszög jelzésen lehet feljönni. A piros háromszög kalandosabb; egy helyen a villák között úgy tűnhet, hogy végetér és épp egy magánportára vezet, de nem! Itt a kerítés mellett felfele kell továbbmenni.

A Szépkilátó tövében fakadó forrás szolgáltatta a hajdani római villa fürdőépületének vízellátását. Később Kápolna-kútnak is hívták. A domb alján található, a II. századból származó római villát, a hozzá tartozó fürdőt és a fürdőt vízzel ellátó Római-forrást az 1940-es években kezdték el feltárni. A romok jelenleg a Zala Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány által üzemeltetett tábor területén láthatók. A szelíd lejtőjű dombon álló fektefenyőket még Hamilton Mária, Festetics Tasziló felesége ültette.


Gyermekeknek létrehozott tanösvény, ahol Pele urat, a nagy pelét hívják segítségül, hogy az apróságok is felfedezhessék az erdõ megannyi apró titkát.
A 38 állomásból álló, 8.5 km hosszú ösvény, Balatongyörök és Balatonederics között, az erdei élõhelyek természeti értékeit mutatja be. A tanösvény a térség ismert látogatóhelyeirõl (Afrika Múzeum, Balatonederics-Ederics-hegy, Szépkilátó, Balatongyörök-Bélap-völgy) közelíthetõ meg.

Források: [1], [2], [3], [4]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is