A vilonyai erődtemplom és a Varga-malom

szerző: Varga Iván · 2012. május 19.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 62 A vilonyai erődtemplom és a Varga-malom, Kelet-Balaton, „A Balaton épített csodái”, és a “Kelet-Balaton jelöltje”


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]

Számomra úgy tűnik, hogy a Balaton keleti partján túl eső területek, valamilyen oknál fogva „kiesnek” a Balaton-régió fogalomköréből: míg a keleten, délen, vagy északon a parttól több kilométerre eső területeket – magától érthetődően – is a Balatonhoz tartozóként tartunk számon.  Vilonya, fényes bizonyítéka ennek a felfogásnak! Ugyan kinek jutna eszébe Balatonfűzfőről Vilonyába kirándulni?

Pedig a szép nevű ősi falu tartogat látnivalókat, mindjárt két csodát is. De higgyék el érdemes gyalogosan, vagy kerékpárral bejárni a környéket, a határbéli Sukori-hegy kettős csúcsáról szép rálátást kapunk a Balaton keleti medencéjére, anno 1908-ben maga Ferenc József is innen nézte végig a Hajmáskéren zajló hadgyakorlatot!

A települést átszelő Séd-patak hajdan sok malom kerekét hajtotta, ma már csak egy vehető szemügyre ezek közül, de erről később, kezdjük a nagyobb csodával, a református templommal és titkaival. Épp a minap omlott be a szószék alatt egy boltozatos pinceszerű járat, mely ki tudja hová vezet. Bizony akár menekülési útvonalként is szolgálhatott, a hajdani erődtemplomból! Sőt, a helyiek több ilyen alagútról tudnak, meglehet ezek feltárására is sor kerül a közeljövőben, hisz igazi turisztikai attrakciót kínál a történet.

Más feltételezések szerint, akár altemplomot, vagy kriptákat is feltárhatnak, a már munkához látott régészek. Utóbbi esetben, magas rangú egyházi, vagy világi személyek temetkezhettek itt, akiknek nyughelyéről eddig nem tudtunk. Bármit is rejtsen a múlt, plusz egy okunk lesz ide látogatni.

„A XIII. században épített református templomot kőfal veszi körül, ami ősi jellegét igazolja. A dongaboltozatú, egyenes záródású szentély még a XIII. századból maradt ránk.” … „A templomot 1702-ben a törökök által lerombolt épületként említették, az 1720-as években építették újjá. Ekkor készült a kazettás famennyezet, Bicskei Földes Mihály asztalosmester munkája, mely 1901-ben a Nemzeti Múzeum tulajdonába került. A templom tornya 1796-ban épült barokk stílusban.”

A templom keleti falában lévő gótikus ablak a második világháború során pusztult el. A szentély északi falában szintén gótikus szentségtartó-fülke maradványai láthatóak.

A falu eredetileg a fehérvári préposté volt, de a XVI. század közepén már a palotai végvárhoz került, újabb száz év múlva pedig a Zichy család birtokolta. Sok malma közül mára már csak egy vízimalom tekinthető meg eredeti berendezésével.

„A ma műemlék malmot a hagyományos vízimalmokkal ellentétben vízszintes tengelyű, lapátos vízikerék hajtotta: az épület alatt átfolyó patak egy függőleges tengelyű turbinakereket forgatott, a turbina tengelyére szerelt lapos szíjkerék működtette a malom gépeit. Az 1946 után is fennmaradt Varga-malmot az őseitől örökölte, és saját kezűleg újította föl Varga László. A malomépület mellett található fűrészgép is eredeti, közel 100 éves.”

Források: [1], [2], [3], [4], [5], [6], [7]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Csopak csonka tornya

szerző: Varga Iván · 2012. március 31.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 61 Csopak csonka tornya, Balaton-felvidék, „A Balaton épített csodái”, és az “Észak-Balaton jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]

A Csopak jelképévé vált torony olyan, hogy első látásra nincs benne semmi különleges: nem is túl magas, kicsit szürke, csonkának csonka, de mégis csak egy csoda a maga nemében. Csoda, hogy megmaradt, de nem csoda hogy még mindig áll, s az sem, hogy más itt bőven található látványosság közül e falak váltak a helység ismertető jegyévé. (Pedig fellelhető itt egy – igaz toronytalan – templomrom, két felekezet, két a török pusztítás utáni temploma, vagy az angolkisasszonyok – csinos – nyaralója, hogy az emeletes „Plul” vízimalmot most csak említsem, a Renolder kastéllyal és kertjével együtt. És akkor még kimaradt az ivókút, a Szent Donát szobor, a hősi emlékmű és a közeli Endrődi Sándor kilátó, amelyekről fogunk még itt e felületen szólni, az egyébként is mindig a legszebb arcát mutató csodálatos település egyéb bájaival egyetemben.)

Rendhagyó módon, az alábbiakban a BalatoniWIW közösség egyik legaktívabb tagjának Schubert Erzsébetnek, a közösségi oldal legkorábbi „csodafeltáró” bejegyzését másolom ide, hiszen minden benne van, amiről magam szólni kívánnék még a csopaki csonka toronnyal kapcsolatban!

A falu központjában álló Csonkatorony a 15. sz.-ban emelt, ám 1830-ban villámcsapás nyomán leégett Szent István templom harangtornya volt. A torony a falu közepén Kishegy felé haladó Kossuth Lajos út végén található.


Rómer Flóris bencés pap-tanár-régész 1861-es csopaki vizsgálataiból tudjuk,hogy a templomot 1266-ban Szent István király tiszteletére építtette a veszprémi Káptalan.

“A csopaki kicsi templom hajdan római katholikus paróchia Szent István királynak van szentelve: keletelt szentélye egyenes záradékú, de tornya a szentély keleti oldalához van építve, míg a sekrestye az északi oldalon áll. A bejárás itt nyugatról van alkalmazva, csúcs íves, 4′8′ széles, és 7′ magas anyaga vöröskő.” (Archeológiai Közlemények X.kötet,II.füzet)

A templom 1620-tól 1752-ig többször cserélt gazdát a katolikus és a református egyház között.
A középkori Szent István templomból való az a XVII. sz-i úrvacsorakehely, mely ma is a csopaki református egyház birtokában van.
1757-ben a két községben (Csopakon és Paloznakon) 92 háztartást számoltak össze a püspök emberei.
1830 nyarán villámcsapás következtében leégett a templom tetőszerkezete. 1853 nyarán egy nagy nyári felhőszakadás alkalmával a Séd vize és a hordalék árasztotta el a templomot. A hűbér úr, a Káptalan nem hozatta rendbe valószínűleg tökéletesen a templomot, mert 1882-ben elbontották. A harangok 1961-ig a templomban maradtak, ezekkel hívták a Paloznaki szentmisére, majd 1951-től Csopakra a híveket.

A templom köveiből épült fel a Káptalan tiszttartójának a háza, amely ma a “Dobó Vendéglő”. 1940-től 1961-ig a csopaki plébánia is ebben az épületben volt, a harangok ma az új templom udvarán, az erdélyi stílusú haranglábban laknak. 1977-től 1990-ig helytörténeti gyűjtemény is volt a toronyban.

A Csopaki Nyugdíjas Klub az önkormányzat segítségével pályázatot nyújtott be 2008-ban Csopak jelképének, a Csonkatorony környezetének rendezésére. A projekt 17,5 millió forintba került, melyből 10 milliót a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. állt. A park gyönyörű lett.

Források: [1], [2]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

A mozaik összeáll: Pompei hangulat Balácán, meg ami Fajszból maradt

szerző: Varga Iván · 2012. március 18.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 59 . Pompei hangulat Balácán, meg ami Fajszból maradt Balácapuszta, „A Balaton épített csodái”, és a “Kelet-Balaton jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]

Nem mondhatni, hogy tájékozatlan lennék a Balaton környéki romok, történelmi emlék és kiállítóhelyek tekintetében, de őszintén megmondom, Balácapusztáról korábban nem hallottam. Amikor is létére – a balatoni csodák felkutatásában szintén jeleskedő Balatonblog – felhívta figyelmem, akkor is úgy csapódott le bennem az infó, hogy Baláca valahol Keszthely környékén keresendő. Pedig nem… Római gazdálkodók villáinak maradványait nem csak Balatongyörökön, vagy Hévízen kereshetjük fel a Balaton közelében. Sőt, a (Közép-Európában) legnagyobbat, a leg ámulatba ejtőbbet, a Balaton észak-keleti szegletében, Veszprém és Csopak között félúton, Nemesvámos és Veszprémfajsz határában találjuk.
Az egykori villa-gazdaság mintegy tíz hektáron terült el, mai szemmel is irigyére járhatunk az egykori tulajdonosok élni tudásának: mind technológiai, mind építészeti szempontból mindaz megtalálható itt, ami az ókor, Krisztus utáni első négy századát fémjelzi. Van itt sok látnivaló, a falfestmények, a mozaikok, az itt talált, feltárt és helyreállított használati tárgyak, termelési eszközök… Ráadásul különleges események és programok is csalogatják az embert, nézzen be ide, képzelje magát oda, azok helyébe, akik itt éltek és csettintsen: „de tudtak ezek élni”!


A balácai római kori villagazdaság egykori tulajdonosának lakóházában négy termet is mozaikburkolattal láttak el. Ezek közül a legnagyobb és legteljesebb, közel 70 négyzetméter felületű mozaikpadló…Sehol a világon nem készítettek akkora méretű római mozaikpadlót eredeti anyagokkal az eredeti helyén, mint a Villa Romana Balácán. Hétszázezer mozaikdarabból rakják össze a képet.

Ha minden igaz, egy 130 milliós beruházás is mostanában fejeződik be, de erről többet a jelenleg még épülő, március végétől beüzemelő honlapról, , illetve a hely facebook oldaláról lehet megtudni majd a jövőben. Annyi biztos azonban, hogy önkéntesként március 31-én már mehetünk parkot rendezni…

Még valami, ha már itt járunk, érdemes megkeresnünk a méltatlanul elfeledett, török pusztította egykori Fajsz templomának maradványait. Itt-ott még állnak a falai, a villaépülettől távolabbi facsoportnál. (Valószínűleg egy római kori épület alapjaira épült a korabeli templom, az itt bőséggel talált kövek felhasználásával. A hajdani falut Árpád fejedelem unokája, Jutas fia, Fajsz alapította.

A Balaton-felvidék tájegységéhez tartozó település római kori neve egyelőre ismeretlen. Az Itinerarium Antonini antik útleírásában a Savariát Aquincummal összekötő út Caesariana állomása a Balatontól északra kereshető. A balácai római villával való azonosítását azonban egyelőre egyetlen adat sem támasztja alá. A római település modern névadója a veszprémi káptalan közeli, azóta már lebontott baláca-pusztai majorsága volt. Lehetséges, hogy a római kori Pannonia provinciát átszelő átlós irányú út sem haladt át Balácán. Kisebb utak biztosították az összeköttetést, valamint a mezőgazdasági termelésre épülő gazdaság kereskedelmi kapcsolatait a Duna és a Balaton felé.

A szántóföldeket Nemesvámos és Veszprémfajsz határában egykor hosszan futó kerítésfalak határolták. A közeli források vizét (Nagykút, Kiskút, Ányos-kút) kerámiacsöveken vezették a földbirtok ugyancsak fallal körülvett 8,79 hektár alapterületű középpontjába. A körítőfalon kívüli jelenségek műhelyekkel, a közelí középkori település épületeivel vannak összefüggésben. A temetők a villaközpont falain kívül helyezkedtek el. A villa korai tulajdonosának monumentális, faragott kövekkel, halommal borított temetkezőhelye közelében mélyíthették földbe az elhamvasztott csontmaradványokat, edényeket, viseleti tárgyakat tartalmazó korai sírokat, míg a csontvázas temetkezési rítus későbbi sírjai inkább a körítőfal északi szakasza mentén, az északkeleti sarok közelében kereshetők.

A villa legkorábbi római kori emlékei a Kr. u. I. századból származnak. Az első épület is e század végén készülhetett el. A II. században eltérő tájolásban építették meg a főépület első helyiségeit, belső udvaros magját, amelyet a századok folyamán többször átépítettek, újabb belső udvaros épületet emeltek, amelyet azután apszisokkal, déli helyiségekkel bővítettek, majd az északi frontot is átalakították. A főépület építkezéseivel egyidejűleg dolgoztak a többi lakó- és gazdasági épületnél is. Nem túl vastag falakkal udvarokra, kertekre osztották az épületek közötti területeket. A római kori villagazdaságot a IV. század vége felé hagyták el. Az omladozó falak között műhelyeket rendeztek be, cölöpszerkezetű házakat húztak fel az Árpád-korban és a középkorban.

A folyamatosan feltárás alatt álló, hatalmas kiterjedésű (tíz hektáros!) római kori komplexum a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kiállítóhelye – azonban egy széles körű összefogással tényleg csodát csinálnak a jelek szerint. A projekt 130 millió forintos, az EU-pályázati önrészt a nemesvámosi önkormányzat, vállalkozók, a Balácáért Alapítvány és a fejlesztési minisztérium dobták össze, az elnyert támogatás 109 millió forint, a végeredmény pedig a Villa Romana lesz.

A villagazdaság legnagyobb kiterjedését a III. században érte el. 8,79 hektáros központját a szántóföldek, legelők és erdők ölelésében – szabálytalan trapéz alakban – fallal határolták. A falakon belül lakó- és gazdasági egységek, belső falakkal elválasztott dísz- és gazdasági udvarok, virágos- és zöldségeskertek különültek el.

A II. század második felében ide érkező új birtokos család az Itáliában megszokott körülmények között kívánt élni, ezért a korábban itt állt, részben már elpusztult főépületet átépítette és az itáliai gyakorlat szerint falfestményekkel, mozaikokkal díszítette. Körítőfallal övezett, monumentális temetkezőhelyét is itáliai példák nyomán építette meg.

Források: [1], [2], [3], [4], [5]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Hóvirágfalva a Balatonnál, avagy Kisberény

szerző: Varga Iván · 2012. március 5.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 19 . Hóvirágfalva, avagy Kisberény, „A Balaton természeti csodái”, és a “Dél-Balaton csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Mint a mesében, olyan tud lenni ez a dombtető, mikor már nem a hótól, hanem a hóvirágtól fehérlik! Kevés helyen lehet ilyen páratlan (tavaszköszöntő vizuális élményben) részünk, mint itt, ahol a világ végén, a kikelet leges-legközepén érezhetjük magunkat, a piciny, ősi falu, Kisberény határában.

A Balatontól 15, Lengyeltótitól 2 kilométerre, a falu feletti magaslat nem csak különleges panorámát tartogat a meredély megmászóinak, de tengernyi hóvirágot, később gyöngyvirágot, még később: a koranyárig kitartó, bódító akácillatot is.

Igaz, (sajnos) nincs jelzett turistaút, felfelé, nehéz megtalálni a megfelelő csapást, szó mi szó meg kell küzdeni a feljutásért, de vigasztalja a vándort, hogy lejutni annál egyszerűbb, mert fentről már egyértelművé válik merre is kellett volna ide indulnunk.

Amikor eljön az ideje a falu feletti dombon számtalan hóvirág dugja ki fejét. A védetté nyilvánított virág lelőhelyét a magaslatról elénk táruló panoráma miatt is érdemes felkeresni. A Balaton vize ugyan nem látszik, de a látvány magáért beszél. A hóvirág szezonját a gyöngyvirágé követi.
Aki teheti, ne hagyja ki itt a tavaszt!


A táj különlegessége tavasszal, hóolvadáskor a napsütötte domboldalakat beborító hóvirágszőnyeg. Május elején az illatos gyöngyvirág, nyáron a györgyike gazdagítja a flórát.
Jellegzetes itt a borostyán és a védett szúrós csodabogyó, melyet már a rómaiak is díszítőnövényként tartottak számon.

A páratlan virágszőnyeget minden esetben csak óvatosan közelítsd meg, mert egyetlen, akár véletlenül is leszakított szál eszmei értéke nem kevesebb mint tízezer forint. Ha az erdőt járva véletlenül megszomjaznál, a Pölelaki-forrás kristálytiszta vizével olthatod szomjadat, ha pedig igazán szerencsés vagy, az erdei ösvényen tett túra során akár őzzel vagy szarvassal is szembetalálkozhatsz.

Az erdőt járó a Pölelaki-forrás tiszta, hűs vizével olthatja a szomját. Innen továbbhaladva pedig a gárdonyi halastavakhoz vezet az erdei ösvény.
A szerencsés kiránduló előtt olykor felbukkan egy-egy őz, szarvas vagy vaddisznó.
Az erdőségek védelmében a somogyi nagyvadállománynak szinte valamennyi faja jelen van.

A Balaton környékét nem csupán nyáron, de tavasszal is érdemes felkeresni, ha gyönyörködni szeretnél a természet ébredező szépségében. Somogy megye északi részén, a magyar tengertől mindössze 15 kilométerre déli irányba haladva található a meseszép Pogány-folyó völgyében fekvő Kisberény.

Források: [1], [2], [3], [4]

Korábban a településről ezt írtam <<<

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Szántódpuszta, hol is? (Egy fesztivál margójára!)

szerző: Varga Iván · 2012. február 20.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat. átlag: 5.00)
Loading ... Loading ...

# 58 . Szántódpuszta, hol is? Szántód, „A Balaton épített csodái”, és a “Dél-Balaton jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]

Aki járt ott, ahol még én sem, az többnyire imperatívuszokban beszél a helyről, hozzátéve, hogy voltak rossz korszakai. ”Szántódpuszta ugyanis tényleg a Balaton egyik nagynagy eldugott kincse.” Tekintve, hogy elég nagy területről van szó, nagynak nagy, fekvésének köszönhetően meg eldugott, pedig a Balaton-parton ekkora kultúr kincset elrejteni mindenképp említésre méltó mutatvány. Van itt minden, ami minden időben egyedül, párban andalogva, vagy családosan csavarogva ajánlható: kiállítások, csodálatos balatoni panoráma a dombtetőn lévő barokk Kristóf-kápolnától, kis és nagy állatok, akvárium, tűnt idők mindenfajta rendű és rangú tárgyi emlékei… Az idézet elbeszélő annyira képletesen festi meg a hely szellemét, hogy a továbbiakban nyugodtan rá hagyatkozom:

Szántódpuszta mellett naponta tízezrek mennek el, és csak kevesek veszik észre. Zamárdi és Szántód között van, mellette megy el a 7-es út, viszont mindenki jobbra néz, hogy Tihanyt lássa. Ez egy sok épületből álló, épen maradt uradalmi majorság, ami a tihanyi bencéseké volt eredetileg. Neves gazdája volt a magyar költészet főagronómusa, Pálóczi Horváth Ádám, akihez Kazinczy is ellátogatott valamikor: hajóval jött Tihanyból, Pálóczi a kikötőben várta, és együtt sétáltak le a pusztára a nádason keresztül, ami hajszálra ugyanúgy néz ki most is, mint akkor. De Csokonai is járt a pusztán: neki emléktáblája is van a szántódi rév egyik épületén”

“Szántódpusztán betyárfilmet lehetne forgatni: egyáltalán nem egy pár házból álló wannabe-kuriózum, nem makett, és akárhova nézünk, a 18-19. század építményeit látjuk. 45 hektáron 30 eredetiben megmaradt épület, van a dombon kápolna, a domb alatt cselédtemető, húsfüstölő, hatalmas magtár, minden megmaradt, és a turizmus beköszönte előtt minden a saját funkciója szerint üzemelt. Sőt: az utolsó lakók csak a hetvenes években költöztek ki, akkor vette át a Siotour. Az új tulajdonos nagyon odafigyelt a kultusz építésére is: egész hihetetlen könyvsorozatot is kiadtak Szántódi Füzetek címmel, 14 darabos, és mindegyik más szempontból tekinti át a környéket. A szántódi rév története, Pálóczi Szántódpusztán, Szántódpuszta az irodalomban, Szántódpuszta a középkorban, Szántódpuszta agrártörténete, építéstörténete, természetföldrajza, a környék szájhagyománya stb. stb. Minden kötet kitett 100-120 oldalt, a sorozat darabjait pedig semmi pénzért, talán 100-200 forintért árulták a helyszínen.”

Magyarán, nem kell, a helyhez illő olvasnivalóért a szomszédba menni, a szálások is igen hangulatosak és olcsók, és itt bizony napkeltével és napnyugtával el lehet cicázni a múlt árnyival: egy bizonyos kevés helyen megfogható, életérzést szippantva, jó borok felett.

„Szántódpuszta: Az 1995-ben Európa Nostra-díjjal kitüntetett, védett majorsági épületegyüttes XIX. századi kápolnával, kúriával, csárdával, cselédházakkal és gazdasági épületekkel. A pusztát I. András király adományozta a tihanyi bencés monostornak, amely kisebb megszakítással a XX. század közepéig birtokolta. A modern gazdaság és a ma is látható épületegyüttes a reformkorból való.”

A kiállításokon gyönyörködhetünk még a szomszédos Balatonendréd csipkealkotásaiban, megismerhetjük a révhajózás történetét. Főleg a gyerekek örülnek az akváriumok színes élővilágának és a sokféle állatnak, amelyeket a sok kisebb-nagyobb ólban, istállóban ma is nevelnek. Impozáns a kukoricagóré és a magtár épülete. Utóbbiban népi iparművészeti kiállítás látható.”

Forrás: [1], [2], [3]

Szántódpuszta honlapja, bővebb információk

2012-ben ide költözik Pünkösdkor a Pannon Fesztivál, s ez akár jó ötletnek is bizonyulhat, ami e csoda népszerűsítését illeti, de mint tudjuk, minden éremnek két oldala van.

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Torkos csütörtök a Balatonnál 2012

szerző: Varga Iván · 2012. február 19.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Tavaly, meg korábban is kigyűjtöttem, mert nem volt csak országos, meg talán megyénkénti lista. Jobb ezt egyben látni, több okból is…

Ezúttal azonban megelőztek a babra munkával, s nem is bánom, de a dicsőség nem az enyém, hanem balatoni közösségünk egy igen aktív tagjáé: Charlie (Turnherr Károly) érdeme az alábbi hosszú és szerintem teljes lista! A továbbolvasáshoz kattintson ide »

Az elhagyható és kihagyhatatlan balatoni programokról

szerző: Varga Iván · 2012. február 7.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat. átlag: 5.00)
Loading ... Loading ...

Hévíznek „szerencséje van”, hiszen van olyan télen-nyáron, jó és rosszidőben vendégcsalogató (egészség)turisztikai attrakciója, hogy nyugodt szívvel lefújhasson egy téli nyíltszíni rendezvényt a várható rosszidő miat. (Igazuk is volt, a jégfarsang ráér, meg tudja várni a jó időt!)

Ezzel szemben a már hagyományos időpontban Révfülöpön megtartották a „Balatoni Rianást”, s bár a jég nem volt korcsolyázható, a süti verseny díjazottjai (a futottak még kategóriával egyetemben) ehetőek, mi több finomak voltak, a forraltbór-főző verseny produktumairól nem is beszélve. Lám, milyen egyszerű, akár kutya hidegben is a Balaton partra csábítani az embereket!

A várható nagy hó, az esetleg járhatatlanná váló hegyi utakra tekintettel, szintén lefújták a Balázs-hegyi templomromnál szokásos (a torokbetegségektől védő áldást adó) szentmisét, de mivel Szent Balázs napja bizony Balázsnapkor van (és ilyetén el nem halasztható)  a pap csak megjelent a szőlőhegy e csodás pontján, ahogy a hívek is! A rövidre fogott mise pedig azért került a hírekbe, mert bizony oly hideg volt, hogy a kehelybe fagyott a misebor!

Nem mondható el viszont az ezt követő eszem-iszomról, hogy bárkibe is belefagyott volna a bor: a Zánka-Nivegy-völgyi Borút Egyesület csaknem tucatnyi pincéje közül több is nyitott ajtókkal várta a „mégis megjelent” vendégeket!

Azért milyen jó lenne “valahogyan” időben értesülni, az ilyen már már “romantikus” számba menő eseményekről, mint a Balázs-hegyi mise a romtemplomban, és az azt követő nyitott pincék…

Síelős, csillagvizsgálós, „balatoni hétvégék”, és a még „feltáratlan” balatoni programok!

szerző: Varga Iván · 2012. február 6.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat. átlag: 5.00)
Loading ... Loading ...

Azt tudjuk, hogy meddig nyújtózik, a Balaton-fölvidék: a Bakony aljáig! De azt tudjuk e, mekkora hatással van a Bakony közelsége a Balaton turisztikai vonzerejére? Ha „azokat a napokat” nézzük (amikor – az időjárás okán – nem lehet a Balatonban pancsolni), illetve az elő és utószezont, bizony százalékosan kimutatható lenne, mit hoz a konyhára, mondjuk télen az eplényi síaréna [link]. (A Balaton észak-keleti csücskében gyakran hirdetik magukat szállások, a sípálya – relatív – közelségére helyezve a hangsúlyt. És milyen igazuk van: egy ilyen szép havas hétvégén, itt a Balaton jege, ott meg – ha már itt a hótól nem lehet korizni – át lehet nyergelni lécre, s úgy siklani tovább. Eplény Balatonfüredtől, Almáditól, Balatonfűzfőtől, tényleg nem távolság, hóban sem.

Fotó: Heti Válasz

Bakonybél, ugyan dupla ennyire van messze, de nem annyira, hogy a májusban nyitó csillagdát ne látogassuk meg balatoni tartózkodásunk során. Elvégre olyasmi épül itt, ami Közép-Európában is egyedülálló lesz: a csillagok világát nappal is (az időjárástól függetlenül) a fejük fölé varázsló komplexum építési munkáit a világszínvonalat garantáló amerikai Spitz vállalat végzi. látogatóközpontjában a csillagos ég világával ismerkedhetnek meg a látogatók. „A Pannon Csillagdában űrkutatási és csillagászattörténeti kiállítások, digitális planetárium, előadóterem és professzionális távcsövek kapnak helyet. A teleszkópok az éjszakai égbolt mellett a Nap megfigyelésére is alkalmasak lesznek.” – tudósít az MTI.

Szóval, az amúgy eldugott de színvonalas közönségvonzó bakonyi objektumok forgalmának sem válik hátrányára a Balaton közelsége, mert aki itt van, az jó eséllyel enged a kísértésnek és viszont…

A Nyugat-Balatonnak is megvannak a maga Balaton közeli turisztikai attrakciói, egyedül Dél-Balaton térsége vár Somogy varázslatos adottságainak jobb kiaknázásra.

Nem minden a parton dől el! Akarom mondani, nem kell minden vendégváró és marasztaló beruházást feltétlenül a partra zsúfolni. (De ami Somogyországot illeti: már az is nagy előnyére válna a Balaton déli partjának, ha nagyobb hangsúlyt kapnának a háttértelepülések, illetve az ott és a környéken található (turisztikai attrakció számba menő) látnivalók! [Ami tőlem telik, ennek érdekében, az az, hogy ez évben nagyobb hangsúllyal foglalkozom a Balaton 1000 csodája között ezekkel!]

Balatongyörök 2012-es programterve: tessék, csak tessék, lehet mazsolázni

szerző: Varga Iván · 2012. január 19.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...
Ezt nevezem, szép kis programcsokor! Balatongyörök 2012-es éves programterve ráadásul az elsők között jelent meg, idejekorán, úgy hogy lehet vele tervezni szabadságot, hosszúhétvégét… Ez pedig a helyi idegenforgalmi bevételekben is pluszként jelentkezhet. Tessék, csak tessék!
Víz napi Balcsi parti nyitja a helyi rendezvények sorát, a programot március 25-én tartja a helyi turisztikai egyesület. Áprilisban a hagyományos medvehagymás piknik és az ezzel egybekötött erdőtakarítás várja az érdeklődőket, természetbarátokat. Május elsején utcabállal, családi pusztapartival indul a szezon, a hivatalos nyitóünnepségre május 26-28 között kerül majd sor. A júniusi naptárban a szentháromsági búcsú, az országos kismotorfecskendő szerelő verseny györöki fordulója, s a sokak által kedvelt és látványos római kori vigasságok elnevezésű program szerepel. Júliusban indul a Jazzfiesta, először rendezik meg a Magyar sörtenger című programot, s nem marad el a borfesztivál sem, mely már tizenhetedik alkalommal kínál kóstolási és szórakozási lehetőséget. Augusztusban éjszakai minigolf verseny, a balatoni halételek fesztiválja, a bordalfesztivál, valamint a nemzeti hét kínál programot. Jut program szeptemberre is, akkor a tizedik, a közönség körében rendkívül népszerű halászléfőző versenyt rendezik meg.

zalaihirlap.hu

Nem lesz jeges szezonunk a Balatonon? Most az enyhe, sármentes kirándulóidő csábíthat a téli Balatonra és környékére? Előrejelzésünk konzekvenciákkal!

szerző: Varga Iván · 2012. január 6.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat. átlag: 4.00)
Loading ... Loading ...

Szoktam itt időnként hosszútávú balatoni időjárás előrejelzésekkel próbálkozni. Most is megkísérlem kipuhatolni, mit hoz a jövő néhány hónap… Mindjárt az elején jelzem úgy látom (előre) ezen a télen nem lesz jég a Balatonon, legalább is nem áll úgy össze, hogy azon bármilyen téli sport űzhető legyen biztonságosan. Ez rossz hír, ha megszokás szempontjából, és halak szemszögéből tekintek a kérdésre… (A kormoránok szegények jégtakaró hiányában degeszre tömhetik magukat apóhalból, de legyen nekik is néha Karácsonyuk!) A másik aggasztó hír a Balaton jelenlegi vízállása mellett az, hogy nem igen várható tavaszig jelentős csapadék!

Viszont nem kell jég híján legyinteni a Balatonra! A kimondottan enyhének mutatkozó téli időjárás (a jelek szerint február elején tovább melegszik) kitűnő kirándulóidőt jelent, csapadék híján padig sár sem lesz. A korai virágok is várhatóan idő előtt pompáznak majd, de nagyon sok Balaton környéki rom ilyenkor a még csupasz, lombtalan természet ölén vehető igazán csak (pőre valóságában) szemügyre. Mire sötét lesz, már jófajta pincékben, éttermekben és ellazulást biztosító szállásokon találhatjuk magunkat!

Hogy mire alapozom fenti jóslatomat, hogy hagyjuk a hombárban, fészerben a korikat, fakutyákat, s ne is készüljünk lékhalászatra, vagy “Balaton Átcsúszásra”? Ez esetben az időkép 30 napos előrejelzését és kedvencemet a kvvm.hu 30 napos és  3 havi Balatonra vonatkozó előrejelzését vettem figyelembe.

Teszem hozzá mindjárt, hogy a nagy öregek – akik 100 éves statisztikákkal dolgoznak és papíralapon terjesztik a z igét, általában éves szinten jó be szokták lőni a várható időjárást: nos ők - februárra fagyokat jeleznek! Mégis valami azt súgja, nem lesz igazuk, a fenti három link jóslatai nagyon egyfelé mutatnak. Ugyanakkor, hogy milyen bizonyossággal állítható bármi is 30 napnál távolabbi meteorológiai időszakra, arról itt olvashatnak.