Csak kitartóknak: utolsó bemelegítő agytorna (gondolat szedet) a Balatoni Sokadalomnak buzdulás előtt. (Segíts, ha tudsz! Tedd hozzá magad!)

szerző: Varga Iván · 2011. november 15.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Amilyen kristálytisztán látom a Balatoni Sokadalom megszervezésével kapcsolatos teendőket (Tulajdonképpen egy helyben zajló „gigantikus alapterületű” utazási kiállítás és vásárról van szó), olyan sok kérdés merült fel a Karnyújtásnyi Balatonnal (Balatonátöleléssel) összefüggésben. Alább az elmúlt egy hónapban összegyűlt jegyzeteimet adom közre, hogy látható legyen az irány: a sok ötlet és kérdés a megvalósítás folyamán (a kondícióktól függően) fog letisztulni, mindenesetre talán látható, miben gondolkodtam (és mire nem gondoltam még vajon?), illetve, az is,hogy már így is mennyi kipipálnivaló gyűlt össze.

46 pontban foglaltam össze gondolataimat, melyeket itt adnék közre. Kérlek benneteket szánjatok rá egy fél órát: arra vagyok kíváncsi vajon mire nem gondoltam, mit látok esetleg rosszul, mit láttok másként? Mit lehetne még a feladatsorba beemelni. A szervezés november 15-vel kezdődik. Emlékeztetőül, az általam javasolt időpont a Pünkösdi hosszúhétvége, 2012 május 25-29, a Balatonátölelés 28, vasárnap délben esne meg.

Kíváncsian várom észrevételeiteket:)

További tudnivalók itt  >>> itt!

  1. A térképen kijelölt útvonalon felsorakozókat kisebb-nagyobb szakaszokhoz invitáljuk, ezeknek a szekvenciáknak egy-egy felelőse – „házigazdája” – kell legyen, (100, 1000 főnként, településenként) nevezzük ezeket a katonai hierarchiából átvett terminusokkal: kapitányoknak, ezredeseknek és tábornokoknak… (Első hallásra röhejes, de minden fogalomnak egységesített nevet kell adni, hogy amikor a megvalósítási szakaszba lépünk ne legyen kavar, félreértés!) Ennek fényében viszont mindjárt látszik, minimum 2000 szervező szükségeltetik:)
  2. Az önkéntességet a valahogy (kedvezmények nyújtásával) meg kell hálálni. Szép lenne, minden résztvevőnek egy pólót, vagy sapkát ajándékba adni, de erre nem valószínű, hogy futni fogja (Bár már tárgyalok póló ügyben:). Kitűzőre, tartós (szilikon) karszalagra, nyakba akasztható PASS-ra azonban jutnia kell, mert ezek birtokában vehetők majd igénybe a Sokadalomra, illetve a következő évig igénybe vehető speciális engedmények, ajánlatok.
  3. A Balaton átölelésének aktusát vasárnap délben kell (hangzúgáskor) megejteni (ez segíti a 200 kilométeres téren belüli időbeli szinkront), és plusz élményt nyújt az erre nyitottaknak. (Igen, a Balatonnál jelen lévő egyházak mozgosító erejére is számítok, számtalan egyházi fenntartású szállás, tábor állhat rendelkezésre és e vallási közösségek hírlánca sem utolsó!) Az esti bulikat lampionreptetéssel, parti és magaslati tüzek gyújtásával lehet színesíteni, magam nem vagyok ellene a tűzijátéknak sem, ahol ez megoldható.
  4. A beérkezők útbaigazítása (települések, kilométerek, száz méterek) szintjén adja a lehetőséget, hogy a szemetesek, illemhelyek hollétéről tájékoztassuk a helyüket a láncban elfoglalni kívánókat (Minden érkezőnek fénymásolt vázlatos térképet kell átnyújtani, a legfontosabb információkkal, elérhetőségekkel, a helyi kedvezményekkel.) Megfelelő szponzoráció esetén az érkezőket ásványvízzel, üdítővel, csokival, nápolyival, energiaitallal kínáljuk. (Bár ez önmagában iszonyatos összeget feltételez, de hátha összejön, még beleférünk a multik  jövő évi marketingtervébe!) Az érkezőknek fénymásolt a helyszínt bemutató térképen túl, okostelefon applikációt is biztosítani lehet, ha van aki ezt elkészíti.
  5. A szponzoráció (a Sokadalom belső logikája miatt is) településenkénti (desztinációk?) és generál lehet. Magyarán lehetnek fő és lokális szponzorok…
  6. Mihamarabb ki kell alakítani a fő és tartalék időpontokat és azokat a 3 megye és a 24 település összes hatóságával ismertetni, egyeztetni, engedélyeztetni kell. Maga az „útfonal” kijelölése, bejelentése hosszabb folyamat, menjen „hiánypótlással”. Ehhez kapcsolódóan kell településenként orvosi ellátásról gondoskodni.
  7. A helyi strandok gyülekezési [INFORMÁCIÓS] pontok lehetnek (wc, mosdó), ha nem sikerül kedvező megállapodásra jutni a kempingekkel, biztosíthatnak-e ingyenes egy éjszakás sátorverési lehetőséget? (Az itteni büfék, kinyitnak-e a hétvégére?)
  8. Lesznek olyan szakaszok ahol mobil wc-ről kellene gondoskodni. (Ahol legalább 2 kilométeren belül nem lesz ilyen igénybe vehető alkalmatosság oda kéne telepíteni, legalább is ideális esetben, tekintve, hogy maga az akció csupán a fel és levonulással együtt 1-1,5 órás, de ez nem alapvető, csak szem előtt tartandó kérdés: kellő anyagiak esetén megoldható!)
  9. Az (1. pontban említett) „útvonalfelelősökön” túl, láthatóan szükség lesz településenként helyhatósági, vállalkozói és civil kapcsolattartóra, koordinátorra is.
  10. Utána kell nézni a tartós műanyag karszalag (mely le és felvehető), illetve kitűző, nyakba akasztható PASS előállítási áraknak (200 ezres tételben), majd be kell kérni az szponzorációt is tartalmazó (engedményes ajánlatokat). Ezek „filléres” dolgok.
  11. A helyszínekre településenként kell gyűjteni az elő-jelentkezőket, ha egy-egy „szektor” betelt át kell irányítani őket más üres, vagy „kritikus” helyekre. Valószínűleg lesz sorszámozás (ez motiváló is lehet), hogy pontosan követni tudjuk (hol/perjel alatt) hányan vagyunk már, és hány nap van hátra.
  12. Miután kialakult a végleges „útvonal” az felkerül google térképre, illetve a balatoni street wiev segítségével megnézhetjük, hol is fogunk összefogni másokkal!
  13. MOBIL telefon appot kell csináltatni (aki érti mire gondolok, jó, aki nem nézzen utána, mire jó az)! Nyilván ezt, mint nagyon sok a rendezvényhez illetve a szervezéshez kapcsolható szolgáltatást csak akkor, ha ingyenesen juthatunk hozzá, mint szponzori hozzájáruláshoz. (Egy applikáció a Balatonra aktuális lehet, és nincs jobb alkalom a promotálásra mint a Sokadalaom:)
  14. Ha már itt tartunk, a kialakuló csapatot egy profi feladatmegosztó és ütemező online kommunikációt és adatcserét biztosító szoftvernek kell támogatnia, a fenti feltételekkel. (Kezdetben ezek valamelyikének ingyenes változatával is elindulhatunk!)
  15. A Karnyújtásnyi Balaton szponzori megjelenésének konkretizálása [folyamatban].
  16. Az anyagiak függvényében el kell dönteni, legyen-e ingyen ebédje a résztvevők egy részének (bográcsos, v szendvics, lehet a csoportosan érkező iskoláknak, nyugdíjasoknak, ha van rá keret), s ez az esetleges, jelképes szállásdíjjal mindenütt, vagy településekként változóan legyen biztosítva a „rászorultsági alapon” bejelentkező minimum „X” főt számláló csoportok esetén.
  17. A szombati nap estélye ráhangolódó buli jelleggel működjék a part minden településén, a vasárnapi pedig záró buliként.
  18. Miként lehet elérni a „légieket”, hogy a vasárnap 12 órai időpontban minél több repülő alkalmatosság legyen a levegőben a Balaton felett? (Egyrészt mutat, másrészt fentről nagyon jó kis (reklámnak is elsőrangú) egyedi, „csak itt és most” kép és filmfelvétel készíthető, nem beszélve a helyi légi szolgáltatások bemutatásáról…
  19. A fenti (18. pont) kérdés vízre vitele.
  20. A kitelepülők (étel, ital, vásározás, vidámpark, stb) engedélyeztetése és bevételezése a helyi önkormányzatok hatásköre.
  21. A KEDVEZMÉNYEKRŐL: ezeknek három fajtája van, az alapvető a résztvevőknek jár a hosszúhétvégén és kisebb mértékben azt követően a támogatói elfogadóhelyeken (jogosultságot a kitűző, illetve a karkötő, vagy PASS igazolja). Ettől függetlenül a „Balatoni Sokadalom” látogatói (akik nem résztvevők, de lent vannak a hétvégén is alanyi jogon kapnak kisebb mértékű, mindenütt más és más a látogatóknak szóló kedvezményeket, továbbá akik ezen a hétvégén, a látottak alapján foglalnak szállást a szezonra, azok is külön kedvezményt kapnak erre. (A szolgáltatók döntik el, mely kedvezményeket kívánják adni… Cserébe ezekkel az ajánlataikkal felkerülnek a netre, illetve az adott település hivatalos támogatói kínálatába.)
  22. Nyilván praktikus lenne, ha parti települések meghívnák saját testvértelepüléseik delegációit résztvevőként erre az eseményre.
  23. Az előjelentkezésnél figyelni kell arra, hogy a kisgyerekesek és idősek, lehetőleg a településközpontokhoz közelebb csatlakozhassanak a balatoni lánchoz, ahol a települési infrastruktúra jobban elérhető, a kívül esőbb, mostohább helyekre fiatalok és lehetőleg kerékpárosok, vagy saját járművel (esetleg lóval érkezők:) jussanak.
  24. A Balaton-parttól távolabb eső települések, a háttértelepülések önmagukat képviselve, reklámozva saját csapatokkal, műsorral, boraikkal, bográcsosaikkal csatlakozhatnak, a közeli partszakaszon, vagy akár saját településükön is, hiszen, a Sokadalom során ők is nyitott ajtókkal várják a az érkező érdeklődőket!
  25. A Főszponzorok a karszalagra, (PASS-ra, kitűzőre) is felkerülnek.
  26. A Balatoni Sokadalom kedvezményeinek értékesítésében (és az esemény köztudatba vitelében) nyilvánvalóan részt vehetnek a KUPON oldalak (előnye, hogy a számlálóknak köszönhetően látszik, hol mennyi hely van még).  Cserében egy jelentkezésszámláló applikáció futtatását kérhetjük, ami elég látványos módja a toborzásnak.
  27. A jelentkező szolgáltatásokat bemutatjuk a „Balaton 1000 csodája” projektünk keretében. (Egyáltalán: nem számolunk fel senkinek szervezési díjat az előkészítő és koordináló munkáért, de ennek ellenértékét a Balaton 1000 csodájának „természeti”, „épített”, illetve „csodás szolgáltatás” kategóriákban történő „nominálásra” – versenybe hozásra – használjuk fel.A már feldolgozott csodák ugyanis csak akkor kerülnek versenybe – csak akkor lehet mint Balatonikumokra szavazni rájuk az év folyamán -, ha azokat valaki egy évre „gondoskodásába” fogadja.) Magyarán a csatlakozó vállalkozások, egy-egy csoda megismertetését is támogatják, hogy melyiket (mennyit) azt maguk döntik el. Mondhatni jelképes hozzájárulásokról van szó. (A befizetők cserében így a „Balaton 1000 csodája felületén is megjelennek saját hirdetésükkel, logójukkal!)
  28. Mivel a kampány javarészt az interneten zajlik nem ártana szakemberrel optimalizálni az oldalakat!) (Már, ha valaki erre támogatóként vállalkozna:)
  29. Ugyanez vonatkozik az online marketingre is. Tudom, nem kis szellemi és időbeni befektetés ez, de talán jól hivatkozható később „támogatói referenciaként”.
  30. Novemberben el kell kezdeni egy Google (szöveges) hirdetési kampányt is, próbaként… [Folyamatban]
  31. Ki kell értesíteni a teljes sajtót, meg kell találni a stratégiai médiapartnereket: internet, nyomtatott sajtó, rádió és televízió terén. (Azt gondolom, van ez annyira különleges esemény, mint a Nemzeti Vágta, hogy a köztelevízió kitelepüljön a hétvégére…)
  32. MÁV, VOLÁNok, BAHART… Természetesen nagyon jelentős kedvezményeket szeretnénk elérni az oda és visszautazáshoz, illetve a balatoni keresztül kasul hajózáshoz, és sűrített járatszámot, vagy különjáratokat. (Ennek elérése a rekordkísérlet sikerének egyik alapvető záloga!)
  33. A szponzorációban (mivel még időben vagyunk) végiggondolandó mely nem szorosan a Balatonhoz kapcsolódó cégek jöhetnek szóba? (Élelmiszeripar, telekommunikáció, pénzintézetek, biztosítók… Stb.)
  34. Az állandóan helyben lakó, és a nyáron itt tartózkodó művészek, celebek, hírességek megkeresése, megszólítása, bevonása, csatlakoztatása. (Meg kell tudakolni, hogy ezen felül fellépnek e helyi vasárnap esti záró bulin.)
  35. A parti és környékbeli erdei iskolák összesen hány főt tudnak fogadni? Minél több általános iskolai osztályt lecsalni a két éjszakás kirándulásra, különösen, ha sikerül kedvezményesé tenni az utazást és a szállást…
  36. A környező városok lakosságát mi módon lehet a leghatékonyabban lecsalni a partra? Ők több tízezer embert jelenthetnek. (Szintén látszik, hogy az utazási kedvezmények döntőek lehetnek, de különösen e célcsoportra igaz, hogy a múzeumok, kiállítások, kalandparkok, kilátók, (stb) árait le kell vinni a béka ülepe alá e hétvégén, vagy ingyenessé (nyílt napok) kell tenni azokat. (A 2011-es adatok szerint a Dunántúllal, Pest megyével a Duna-Tisza közével és a dél-Alfölddel számolhatunk!)
  37. Legyen nyílvánvaló, hogy, a rendezvénnyel kapcsolatos előnyök, (forgalom a vendéglátóknál) az összefogás eredményeként állhat elő. Ezért a csatlakozók és támogatókon kívül rendszeresen közzétesszük a megkereséseket is, illetve a kitérő válaszokat is. (Legyen világos ki lett felkérve, ki van velünk, ki fektet munkát, időt, pénzt, energiát a megvalósulásba, és ki nem. Sokan lesznek akik „csak a „sültgalambra” várnak majd.)
  38. Hangsúlyossá kell tenni, a BALATONI PORTYÁZÁS lehetőségét, hogy érdemes több települést és szolgáltatást kipróbálni, illetve érdemes eltávolodni a parttól a háttértelepülések programjait, látnivalóit felfedezni. (Ebben segítséget nyújt a Balaton 1000 csodája!)
  39. A járművel rendelkezők, és a sportosak, szállásuktól akár több településsel odébb is csatlakozhatnak a Balaton átöleléséhez…
  40. Rossz hír, hogy (a fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác és) Orbán május (12., 13., 14.,)  25. komoly lehűléseket szoktak hozni, - ha a fagyosszentek napjai hidegek, hosszú ősz lesz, tartja a néphit. De szent Orbán (a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusa) kitűnő alkalmat teremt a pincék, a borászatok látogatására, kvázi a bor köré szervezhető egy BALATONI Orbán napi GASZTRONÓMIAI HÉTVÉGE!!! (25-e péntek, tehát már a hosszúhétvége első éjszakáján van vonzó programlehetőségünk, én a borokra és a balatoni halakra helyezném a hangsúlyt!)
  41. A háttértelepülések 100-150 fő erejéig vendégül láthatják (bográcsos, bor, helyi specialitás) a délután oda látogatókat! (Kis bemutatkozó falunap jelleggel, és mint a parton egy központi pavilonban osztani lehet a térképet a helyi nevezetességekkel, nyitott napot tartó helytörténeti múzeummal, lovardával, szállással, borászattal.) Egy Balaton parti helyszínhez átlagosan 4 háttértelepülés kapcsolható, ez 4-6 száz ember megvendégelését jelentheti a résztvevők térségenként!
  42. A nyitott napokra a balatoni ingatlanos szakma is rákészülhet, különösen, ha a tulajdonosok is érdemesnek tartják leutazni és az eladó ingatlanok megtekintését biztosítani. Ez esetben, nagyon sok csak az interneten látott ajánlat közelről is megtekinthető lenne, és biztos vagyok a százalékokban mérhető üzletkötések megugrásában
  43. A bringások „külön kasztként” kezelendők (a MÁV biztosítson kellő számú kerékpárszállítót a Balaton irányában ezen időszakban, illetve a tó körüli menetrendben), a kerekezők településektől távoli „válsággócokban” is  bevethetők, saját csatornáikon jól szervezhetők.
  44. Az közösségi oldalakon novemberben meg kell ejteni egy (kérdőíves) előszavazását, hogy megtudjuk, hányan jönnének el egy ilyen rendezvényre: hogy képben legyünk, az alaphelyzetet illetőleg. (Sorsolható NYEREMÉNY?)
  45. 45. Össze kell gyűjteni a Balatonnal kapcsolatos irodalmat, filmidézeteket, és persze DALOKAT. Érdekes lehetne úgy csoportosítani ezeket, hogy melyik, melylik településhez kötődik!?
  46. És végül (bár volt korábban egy ilyen oldalam, ahová mások Balatonnal kapcsolatos bejegyzéseit gyűjtöttem (ÍME), az összes jelentkezőtőt meg szeretném kérdezni miért és mit szeret a Balatonban és mit nem. Ez egy felületen gyűlhet, de a végeredmény magáért beszélő és jól felhasználható lesz, marketing szempontbólJ)
  47. A külföldiek bevonására tett javaslataim az előző bejegyzésben olvashatóak.

Annyi a kérésem, hogy a pontok megjelölésével hivatkozzatok az anyagon belüli dolgokra, ha hozzászólnátok!

Balatoni Sokadalom: ami a külföldi vendégeket illeti…

szerző: Varga Iván · 2011. november 14.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Azon estem gondolkodóba: miként lehetne a külföldieket is bevonni a Balaton-átölelésbe? Egyrészt, ha tudnának erről a lehetőségről (szép számmal vannak, akik talán szakítanának rá egy hosszúhétvégét, tekintve, hogy tőlünk nyugatra is akkor van Pünkösd, amikor). Másrészt ebben a május végi időszakban egyébként is „erősödni kezd” a gyógyszállók forgalma, megérkeznek az első repülőgépek Sármellékre a nyugdíjasokkal… De Európa fiataljai is lecsábíthatóak egy jól célzott felhívással (itt akár a Balaton Sound elő promociójára is gondolhatok), meghívhatnák minden uniós országból egy-egy csapatot (minden településre jutna egy, van ahová kettő). Ezek a fiatalok és idősek, pedig együttesen akár kitehetnek néhány ezernyi vendéget, azaz résztvevőt, jó hírvivőt.

Ilyen „körbeölelős akcióról” amúgy sem sokról tudok, ha volt hasonló egyáltalán. Van olyan marketing értéke (szólni fognak róla a turisztikai magazinok, a sajtó, az internet és a résztvevők saját elbeszélései), mint a Magyar turizmus Zrt, bármelyik eddigi akciójának… Nyilván a külföld felé fordulás (a balatoni települések testvér-településeinek kivételével) nélkülük elképzelhetetlen, de a külügyet is be kék kóstolni…
Ha pedig azt is megtudják, hogy a Balatoni Sokadalom, egyben egyfajta Balaton EXPO, ahol jelentős kedvezményeket kaphatnak a következő időszakra, pláne.

A Balatoni Sokadalom és Karnyújtásnyi Balaton időtényezői

szerző: Varga Iván · 2011. október 22.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat. átlag: 5.00)
Loading ... Loading ...

Ha nem is igaz feltétlenül, hogy, hogy az idő pénz, az már biztos, hogy nem adják ingyen. A Balatoni Sokadalom lehetséges időpontjairól való hangos gondolkodás is azért csúszott, majd egy hetet, mert valamelyest – előbb – le kívántam zárni a „Balaton 1000 csodája” első évét: a napokban tettem közzé a 101-ik bejegyzést. (Nem ígérem, hogy az év hátralévő részében nem tálalok csodákat, de mostantól jobban ráfigyelek a másik projektre, az nem várhat tavaszig!)

Szóval, a „Karnyújtásnyi Balaton” szempontjából igaza lehet BéZSé-nek: ő azon az állásponton van, hogy a válság hatására az emberek százszor meggondolják, mikor induljanak el, ha egyáltalán rábírhatóak, hogy lelátogassanak a Balatonra. Szerinte a (számunkra fontos) nagy többség évente egyszer szánja el magát erre egy hosszú hétvége erejéig. (A trendek és felmérések őt igazolják: egyéjszakássá kezd válni a Balaton belföldi tömegturizmusa.) Abban, hogy két hétvégére nem csalható le a kellő tömeg – megfelelően csábító ajánlatok birtokában – vitatkoznék, mivel „kincstári optimistának” kell lennem ez ügyben.

Mindjárt ki is fejtem miért: ha elfogadom BéZSé felvetését, hogy az egyetlen időszak mikor kellő számú ember tartózkodik a parton, az a főidény, le kell mondanom az a Balatoni Sokadalom megvalósításáról, mert annak  – csak az előszezon közepén, végén van értelme. (A Karnyújtásnyi Balaton adja a kuriozitását, tömegjellegét, az abban résztvevők – a kapott kedvezmények révén – pedig a „Balaton Expo” közönségét biztosítják.) Magyarán, nem kis szervezési munkával, július-augusztusban is megrendezhető a Balaton körbeölelése, feltehetően az élőlánc „minden nehézség nélkül” meg is alkotható. Tehát szinte biztosra vehető, az épp lent üdülők és a helyiek mozgósításával, meglenne a rekord is, meg felemelő jó buli lenne… De, ebben nincs akkora kihívás, és nincs akkora marketing értéke, mintha ezt korábban, (a még valószínűleg nem „fürödhető” Balaton vonzásában) tennénk. Az élőlánc önmagában „csak” a Balatont szerető embereket hozza össze, a Balatoni Sokadalom pedig összerántja, hozzárendeli a vállalkozói és civil szférát is, az önkormányzatokat, szóval azokat a tényezőket, akik a Balaton jövőjét kell, hogy alakítsák, akiknek a pozitív hozzáállása nélkül, aligha változik valami, amiért érdemes lehet továbbra is és akár gyakrabban, akár hosszabb időre a Balatonra járni.

Mindezért komoly dilemmába estem: most akkor mi legyen? Ha a biztosra megyünk, az amúgy is „lent lévő” emberekre kell építenünk, ki kell szúrni azt a hétvégi napot, amikor amúgy is fesztivál túltengés van a parton és (jó értelemben) rászervezni az összefogni vágyó tömegeket. Ez is egy járható út, sőt, lehet az is marad, ha előtte a főpróbán már nem érünk el teltházas sikert, korábban meg nem valósul meg a Karnyújtásnyi Balaton:)

Arra jutottam, hogy az előszezoni Balatoni Sokadalom alatt megkísérelhető a Balaton körbeölelése, ha másnak nem, főpróbának jó lesz, és jó esetben a résztvevőknek hosszú hétvégére kínált kedvezmények és nyári előfoglalási lehetőségek, levonzanak annyi embert, amennyivel neki lehet esni a „karnyújtásnak”, illetve ennyi emberre már megéri jelentős kedvezményt adniuk a szolgáltatóknak, érdemes országos kampányba kezdeni. (Nem is beszélve arról, hogy amúgy sincs “garancia” arra, hogy ami eddig nem sikerült, kapásból összelőjön!)

Ha meg nem érnek össze a karok, legalább minden „önkéntes szervező” (mintegy 20 ezer főnyi) résztvevő tudni fogja legközelebbi helyét és feladatát, mi meg megtudjuk, pontosan hol vannak a gyenge pontjaink, melyekre a főszezonban „rá kell gyúrnunk”!

A jövő évi munkaszüneti napok ismeretében tehát a Balatoni Sokadalom időpontjául két hosszúhétvége kínálkozik: 2012-es május elsejei (kedd), és a pünkösdi (május 28) hétfői.

Korábban, még nincsenek vízen a hajók, nem járnak keresztbe és kasul hajójáratok, illetve a márciusi-áprilisi utazási kiállításokon jól lehet promotálni a lehetőséget, az eseményt. Később pedig már késő lehet a főszezoni foglalásokat megejteni a helyszínen meggyőződve a lehetőségekről és a szolgáltatások minőségéről. (Addigra elmehet ez a hajó!)

A későbbi időpont ellen szól, az is, hogy a kimondottan az eseményre érkezőket el kell tudni szállásolni, ilyenkor még van ennyi szabad hely…

A két időpont közül a szolgáltatókkal konzultálva érdemes dönteni, azzal a megkötéssel, hogy a május 1-i hosszúhétvégéhez köthetők inkább (13, vagy 17-i) esőnapok, illetve hétvégék, akár a Balatonátúszásnál.

Úgyhogy szerintem „Balatoni Sokadalom és Balaton-átölelési rekordkísérlet“„lesz ennek az akciónak a hivatalos neve, a Karnyújtásnyi Balaton meg megmarad főszezonra begyakorolt kötelező gyakorlatnak, ha a szabadon választott gyakorlatunk nem sikerülne tökéletesre:)

Ha esik, ha fúj: Csisztafürdő, a Dél-Balaton hévize

szerző: Varga Iván · 2011. október 20.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat. átlag: 5.00)
Loading ... Loading ...

# 30 . Ha esik, ha fúj: Csisztafürdő, a Dél-Balaton hévize „A Balaton csodás szolgáltatásai”, és a Dél-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

Amíg a Balaton nem fürödhető, mindig jó kérdés: hol lehet a környéken fürödni? És ilyenkor elsősorban a gyógy és termál, illetve a wellness fürdőket igyekszünk számba venni fejben. Ebből a felsorolásból a hévízi tó, a maga meleg és jótékony hatású vizével nem maradhat ki, de a Balaton ellenkező, déli oldalán lévő Csisztafürdőről hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

Igaz, csupán áprilistól októberig tart nyitva, mivel csak részben fedett, de 42 fokos vizével akár télen is nyitva tarthatna… Ha Fonyód környékén fogunk ki tehát nyáron rossz időt, vagy csak kúrálni, tavasszal-ősszel áztatni kívánjuk magunkat a fedetlen ég alatt, irány Buzsák, ott találjuk a „tiszta” pusztát (mert a csiszta szlávul tisztát jelent), és ne feledjük gyerekmedence is van, nem véletlenül. Persze akár a környéken is találunk szállást, kerékpárral, de gyalog is számtalan itt már említett csodát fedezhetünk fel Somogyország e tájékán, az egykori Nagy-Balaton partjának mentén.

A Nagy-Berek déli szélén, Buzsák község határában fekszik Csisztapuszta, a török időkben elpusztult Magyari község helyén. Évtizedeken át csak istálló és néhány cselédház árválkodott itt.

1956-ban olaj után kutattak és a pusztától alig 1 km-re, 600m mélyből nem olaj, hanem 42 c-fokos, ízületi bántalmakra kiváló gyógyhatású meleg víz tört fel, melynek hozama kb 300L/sec. Alkalikus, kloridos, kénes gyógyvíz. A víz kiválóan alkalmas emésztőrendszeri- és epebántalmak, anyagcserezavar, mozgásszervi megbetegedések, nőgyógyászati panaszok kezelésére. Csiszta-fürdő néven vált ismertté. Kellemes környezetben található, nemrégiben felújították, több medencéje van. A fürdő területén belül színvonalas, a tájba illeszkedő csárda kínál a fürdőzés közben megéhezett vendégeknek magyaros, ízletes ételeket elfogadható áron. A teljes nyitva tartás alatt büfé és fagylaltozó üzemel.

Kerékpárral és gyalogosan földúton is megközelíthető a Fonyód-Csisztafürdő összekötő úton.

Nagyon nyugodt, családias hely:)

Nyitva tartás, árak, tudnivalók: itt! <<<

Forrás: [1]


Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

A táskai népi pincesor védett értékei

szerző: Varga Iván · 2011. október 19.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 57 . A táskai népi pincesor védett értékei, „A Balaton épített csodái”, és a “Dél-Balaton jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

Magam a Balaton felvidék szerelmese vagyok, de nem feledem, hogy a túloldalon délen is várnak rám igazi csodák. Hol is találnám ezeket, mint rendesen a Balaton déli partjának háttértelepülésein, melyek egykoron, a nagyberek lecsapolásáig, maguk is közvetlenül a parton állottak. A furcsa nevű kisfalu (mely Buzsák és Nikla között fekszik) elsősorban műemléki védettségű, népi pincesoráról híres.

A népi építészet emlékeiként a hatvanas években nyilvánították védetté a táskai pincéket. A több mint száz pincéből 35 műemlék. Ezek az építmények vert falú, fehérre meszelt nádtetős házikók. A műemlékek közül egyet sem adtak el, pedig volna rá kereslet külföldről is. Ugyanakkor sok présház méltatlanul elhanyagolt állapotra jutott. Mégis, érdemes erre elkerekezni, a környék sok – kevésbé ismert és felkapott – látnivalót rejt, melyeket itt is számba veszünk.

Érdemes megjegyezni, hogy a Nagy-Berek (fokozott védettsége miatt) csak vezetővel, illetve előre bejelentve látogatható. A pincéknél dologidőben, de nyáron is mindig találunk vendégcsalogatót, ahol megkóstolhatjuk az itt tárolt borokat, pálinkákat. Az út kocsival is jól járhetó.

Öreghegy, Boróca, Aligvárom. Egy-egy nevezetes pincesor Táskán.

Igazán világvégi békességet találhatunk itt, ahol egy élő „skanzenben”, természet közeli időutazáson vehetünk részt. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy az elfelejtett Magyarország egyik építészeti gyöngyszemét találjuk itt, a hajdani Balaton parton.

Amikor a Balaton vízszintje még 3-5 méterrel magasabb a és kiterjedése kétszerte nagyobb volt a mainál, akkor a község Balaton-parti településnek számított. Az időközben bekövetkező csatornázások nyomán kialakult Nagy-berek – a szárazabb időszakokban – lehetővé tette a berkekben történő rideg állattartást is. E vizenyős területről szánokkal és bárkákkal szállították el – gyakran a Balaton északi parti szőlős vidékekre – az értékes marhatrágyát.

Táskáról (és környékéről) itt foglaltam össze a tudnivalókat <<<

Források: [1], [2], [3],

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Az elfelejtett balatoni panoráma: fel a Halápra, a hegy gyomrába!

szerző: Varga Iván · 2011. október 15.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 57. Az elfelejtett balatoni panoráma: fel a Halápra, a hegy gyomrába! “Az Ézak-Balaton Csodái” jelöltje, és “a Balaton természeti csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

A tanúhegyek látványa oly annyira hozzátartozik a Balaton imázásához, hogy szinte érthetetlen, hogyan lehet, hogy kevesen ismerik ezt az alvégről nézve, hogy nem jártunk még ott, ahonnan e pazar panoráma szemügyre vehető, Balatonostól. Talán azért van ez így, mert a hegy, amely e rálátást, kilátást biztosítja, már csak nyomaiban létezik, részben elbányászták az egykori daliát. Azaz hogy, nem rontották el egészen, de így (mostani állapotában) messziről nem mutat, nem mutatja magát, mint egykoron. A száz éve még olyan szembeszökő, délceg képet mutatott, mely vonzotta a tekintetet, megacélozta a csúcsra hágó akaratot. Ez a hegy, a Haláp, egykori koporsóformájával a Badacsony és a Szent György-hegy ránézésre azonnal azonosítható ikertestvéreként hívta fel magára a figyelmet. Mára már belsejét elhordták, de a csúcsa, valaha volt platójának peremei körbejárhatóak, elhordott „belseje” pedig a természet állandó megújuló képességének ékes bizonyítékaként önálló, rejtélyes életre kelt. Érdemes ide ellátogatni, annyi szent!

Nem szaporítom a szót tovább! A fenti állításaim ékes bizonyítékául hozom az alábbi képeket, melyek a BalatoniWIW lelkes balatoni „tájbúvárainak” köszönhetünk. Vendégszerzőnk Kasza Béla (itt már közölt írása) „A hegy amely túlélte halálát” , illetve Kónicz László „Ősz a Haláp-hegyen” bejegyzései, látványos fotókkal kalauzol e rejtélyes és minden évszakban lenyűgöző világba, egyikük Sáska, másikuk Zalahaláp felöl indítja képírását. Tartsanak velük!


#uppdate: Mire a poszt megszületet, Kónicz László friss popogós fotósorozattal jelentkezett, „Viharban a Haláp-hegyen”! A fény és az ősz színei a Haláp szikláival keveredve elképesztőek!

A vulkanikus eredetű hegy északi oldalánál dolomit, déli oldalánál mészkő található, míg a meredek csúcsa tiszta és tömör bazalt. A hegy felülete a nagymértékű kőbányászat nyomait viseli magán, amit a 60-as években szüntettek be. A Haláp a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének része.

És a Halápról bizony a Balatont is megcsodálhatjuk, a Tapolcai-medence felöli része a távolban fel, felragyog:)

Megjegyzem: a Sáskai templom egyedi, Árpád-kori (1250-ben szentelte fel a hagyomány szerint IV.Béla), és a falutól nem messze, jelzett turistaúton a Bakony lábánál megkereshető a rengetegben megbúvó bakonyszentjakabi pálos korostor romja. (Nem sok maradt belőle, csak templomtornyának sarokfala  – de alapfalai sejthetőek, 1563-ban néptelenedett el, alapítását az ezerkétszázas évekre teszik, alapítóiként a Rátót nembeli Keszieket tartják számon.) Ha már Sáskán járunk, ne hagyjuk ki a tájházat sem!

A Tapolcához közeli Sáska községtől É-ra az erdőben a piros jelzés az Emberkő szikla mellett halad el, majd egy forrástól kis ösvény vezet az egykori Szent Jakab kolostorhoz. A 19. században Rómer Flóris még lerajzolta a templom szentélytornyát, ma csak az alapfalak egy része sejlik az aljnövényzetben.

Források: [1], [2], [3], [4]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Zalavár, avagy a hit lenyomata

szerző: Varga Iván · 2011. október 8.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 56 . Zalavár, avagy a hit lenyomata „A Balaton épített csodái”, és a “Nyugat-Balaton, valamint a “Kis-Balaton csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]

Zalavártól a Kis-Balaton felé nemet, a település határában, egymás közelében fél tucat szakrális helyet találunk: ezek egy része romjaiban hever, míg a többi új keletű építmény, illetve emlékmű. A Kis-Balaton Bemutatóház piros teteje már messziről jól látható, itt érdemes leparkolnunk, ha kocsival járunk erre…

Az egykori Mosaburg (mocsárvár) a frank hűbéres Pribina, majd fia Kocel székhelye volt a 9. században. A honfoglaló magyarok 897-900 között megszállták Pannóniát, elfoglalták e várat és Zalavárnak nevezték el.  A hagyomány szerint e helyütt nyugszik Szent Adorján (Hadrianus) vértanú. A keresztény hitélet valószínűleg sohasem szűnhetett meg teljesen e vidéken. Feltehetőleg ezzel magyarázható, hogy a 9. században felszentelt Szent Adorján templom titulusa átöröklődhetett az István király által 1019-ben alapított bencés kolostorra. László király alatt a kolostor mellé ispánsági vár épült, amely Zala megye közigazgatási központja lett.


Pribina idejében e környék jelentős lakóssággal bírt (volt hát kit téríteni), nem véletlen hogy hosszabb időzött itt Ciril és Metod a két bizánci szláv hittérítő. Emléküknek az út menti emlékmű adózik.

Az épületegyüttest a középkor folyamán erődítménnyé, a 16-17. században várrá alakították, amelyet a török időket követően (1702-ben) felrobbantottak.

Az osztrák robbantómesterek (mint annyi várunknál, itt is) igen alapos munkát végeztek, az egykori erősségre csak egy – kis dombon álló – 1938-as keltezésű emlékmű utal, de a templom alapzata jól kivehető, a mártír feltételezett sírja pedig szintén jelezve vagyon.

A vár első okleveles említése 1164-bôl származik. Ez tehát a legrégebbi balatoni várunk.

Az egykor várrá alakított kolostor és templom helyén 1996-ban – Pelényi Gyula tervei alapján – emlékkápolna épült, az Árpád-kori alapokra.

Egykoron e területen három egyházi építmény állott. Az emlékkápolna helyén lévő templomot később a vár foglalta magába, és azzal együtt pusztult el. A harmadik, a valaha igen inpozáns háromhajós, kéttornyú bazilika pedig az út (észak-nyugati) túloldalán) keresendő. Ennek is csupán alapfalai állnak, de érdemes elsétálni ide, a mellmagasságú maradványok, jól visszaadják, a letűnt kor Istenességét.

A Récéskút nevű kis szigeten egy háromhajós bazilika alapfalai láthatóak.
A Karoling-korban épült, de a magyar egyházszervezés után újra használatba vették.

Az 1946/47-ben feltárt Récéskúti bazilika a Balaton vidék műemlékei között is kimagasló jelentőségű. A maga korában jelentős méretű, 12 x 20 m nagyságú bazilika alaprajza ma is sejteti az épület harmonikus szépségét.

A szemet gyönyörködtető Millenniumi Emlékművet (mely kiállítóhelyként is funkcionál) Makovecz Imre Ybl-díjas építészt tervezte, mint az első ránézésre látható:)

Az alábbi honlapon elérhető Kis-Balaton ház melletti nagy, minden igényt kielégítő játszótér a kicsiknek önmagában is jó programot ígér… A terület minden évszakban más arcát mutatja! Aki nem csak a Kis-Balaton védet természeti értékeire kíváncsi, de a terület múltja is érdekli, feltétlenül látogasson el ide!

Hivatkozások: [1], [2], [3], [4], [5]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

A niklai remetelak: Berzsenyi Dániel kúriája (és sírja)

szerző: Varga Iván · 2011. október 1.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 55 . A niklai remetelak: Berzsenyi Dániel kúriája (és sírja) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, és a Dél-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

Berzsenyinek a Balatonhoz írott versét, talán minden Balatonkedvelő ismeri (de azért közlöm itt lábjegyzetben). Talán azt is tudjuk, hogy a költő majd 30 évet élt a tó közelében, mely akkor, berkeivel, nádasaival gyakorlatilag majdnem birtokáig, illetve lakhelyéig ért. Azóta Nikla a Marcali és Lengyeltóti közötti településekkel teljeségében (bár cseppet sem vágyott erre) „elvágódott” a Balatontól, de mégis, mikor máskor látogasson ide az emberfia, ha nem amikor a Balatonon van, vagy annak déli partján akad dolga, kocsival, vagy kerékpárral, arra jár. Mert bizony vonattal, busszal igen macerás a település elérése, gyalog meg nagyon ki kell lépni a parttól, igaz a környező kisfalvak sok apró csodát rejtenek, melyekről itt még lesz szó.

Niklát Berzsenyi Dániel ittléte tette híressé. Az amúgy vasi születésű költő 1804-től 1836-ban bekövetkezett haláláig élt és gazdálkodott birtokán a kis somogyi faluban, melynek temetőjében nyugszik. Síremléke a temető közepén messziről látható.

Szép kerttel körbevett kúriáját 1811-ben építette fel.

A házban állandó emlékkiállítás van, mely egész évben látogatható hétfő kivételével: a 11.01.-03.31. közötti téli időszakban 10-16, ezen kívül 10-18 óra között.

Berzsenyi Dániel niklai lakóháza 1954 óta kiállítóhely, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte. A költőt művei, egykori használati és dísztárgyai elevenítik meg. A kiállítás anyaga a Somogy Megyei Múzeum és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből származik.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta kiállítóhely, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett.

Még ma is állnak a „niklai remete”, a gazdálkodó költő ültette fák, visszaidézve a költő műveinek keletkezésének hangulatát, a hajnali párásságban, az esti szürkületben még megelevenednek verseinek motívumai. Itt valóban minden Öt és láthatatlan emlékét idézi: elégikus történet ez!

A múzeum honlapja <<<

A Balaton

Jer te, ki a szép genfi tavat s szép genfi virulmányt
Olly eleven színnel festéd, s Eratódnak ölében
A roppant Bernhárd farain múlatni szerettél,
Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.
Itt meredek sziklák tetein sok régi erős vár
Omladozó falain lebeg a mult hajdani képe,
S elnyeli a döbbent elmét a fényes előkor;
Itt a századokat látott vadonok feketednek,
Mellyek ezer meg ezer gőbölt kényünkre nevelnek;
A szilaj Arkászok heverészve legeltetik a nyájt,
S a kies estvéken nyögdécsel lassu furullya.
Itt a sárga mező s kiterült láp terjed előnkbe,
Hol dús búzakalász hullámos tengere játszik,
S a barnult arató víg dal közt hosszu kepét rak.
Nézd, valamerre veted szemeid, szép minden előtted,
S a koszorus Tellus kosarit mosolyogva üríti;
És valamint boldog Helvetia népe örömmel
Szántja szabad földjét: itt is szabad a magyar és víg;
A gazdag palotát itt lakja királyi szabadság,
S a gunyhók lakosit szent törvény jobbkeze védi.

További költemények <<<

Források: [1], [2], [3], [4]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Wetland: erdei tavak a Fekete-hegy legtetején

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 24.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 55. Wetland: erdei tavak a Fekete-hegy legtetején „A Balaton természeti csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

Olyan zavartalun itt a természet, hogy ide jár számos ritka madár, s mind fekete: hollót, fekete gólyát is láttak már megpihenni itt. Félek is felkelteni e csoda hely iránt az érdeklődést, el ne vesszen ami megmaradt érintetlenségéből…

Akárhogyan is nézzük, a „magyar tenger” is csak egy tó, annak viszont egyedülálló szépségű önmagában is, különössen, ha még a környezetét is szemügyre vesszük. Itt a Balaton 1000 csodája között ezért eddig más tóval érthetően nem is foglalkoztunk, pedig a Balatonnal számtalan közeli vizes, illetve vízi élőhellyel van szimbiózisban, az itt oltalom alatt álló növény és állatvilág és a mi legnagyobb örömünkre. Ezek között a legeldugottabb, legérintetlenebb természeti csodák a hegyi és erdei tavak. Elsőként a Fekete hegy fennsíkján rekedő vizekkel foglalkozunk, hiszen itt mindjárt több fajtájukat is megcsodálhatjuk.

A Káli-medencét északról záró Fekete-hegyet, valamilyen okból nem számítjuk a tanúhegyek közé, pedig maga is az, nem véletlen, hogy olyan koporsóforma, mint testvérei. A Fekete-hegy amúgy is amolyan mostohagyerek sorsra jutott, a medence gyönyörűségeinek csupán hátteréül szolgál, kevesen másszák meg. Az egyedi déli panorámát nyújtó Eötvös Károly [;] kilátóról már szóltunk, a gyalogtúrázók érdeklődése (és helyismerete) többnyire idáig terjed, s innen már rohannak is lefelé, engedve a következő falu szépségei csábításának. Pedig ha tudnák, hogy méterekkel odébb az erdős platón, érintetlen tündérbirodalom lakozik. A Fekete-hegyi tavak élővilága zavarba ejtően sokszínű, és állandóan változó. Forró, aszályos nyarakon némelyikük ki is száradhat, de a téli csapadékos időszakot követően biztosan csúszkálhatunk bármelyik jegén. Az élet küzdeni akarásának, megújulásának színterei ezek a vizes gyöngyszemek, melyek egy hektárnál nem nagyobbak és másfél méternél sehol sem mélyebbek. Valójában nem tengerszemek ezek (mint sokan hiszik), hanem a bazalt süllyedéseiben kialakult tavak és láprétek, pocsolyák és dagonyák, melyek olykor átfolyással bírnak, mi több, mint kihúzott dugójú kőkádak, bizony el is szivárognak, s talán maguk is a Balatont táplálják vizükkel. Elmocsarasodásuk, kiszáradásuk az itteni élet, ciklikus rendje manapság, de voltak idők, amikor a helyiek halászni jártak ide, s nem is akármilyen volt a zsákmány. (A legérdekesebb hogy az élet megannyi magva, feltehetőleg a vízimadarak tollazatán került ide!). A legeltetést célzó erdőirtások aztán megtették a magukét, az árnyas tavak többségét, ma már jobban éri a nap, jobban ki van téve a párolgásnak. Talán csak a Barkás-tó tükrözi a régi állapotokat, mely körben erdővel határolt, s a közepén lévő bokorfüzes is védi a közvetlen napsugárzástól a vízfelületet.

Akik tehát az ég kékjének tükröződését is el akarják kapni, e meseszerű környezetben, jöjjenek fel a hegyhátra még nyár elején, akik a misztikus élményeket kedvelik, nyár derekán korareggel jöjjenek, amikor a pára ködében válik valószerűtlenné e különös tájék. De minden időben és évszakban hozzunk ide nagyítót, növény és rovarhatározót, meg távcsövet. A szúnyog és kullancs ellen védettek, türelemmel szemlélődve mindenfajta vízi lénnyel, szárnyassal és vaddal összefuthatnak. Magam itt találkoztam életem legnagyobb szarvasbikájával, melyet a vadászok azóta is hiába keresnek éjt nappallá téve. (Alig egy-két méterre voltunk egymástól, mikor szembesültünk a másik jelenlétével…)

Kár, hogy fényképezőgép nem volt nálam. Olyan mesés hely ez, hogy talán el sem hiszik, van még ilyen természeti csoda a nyári balatoni strandzsivajtól néhány kilométerre. (A kilátótól észak-keletnek haladva: Bonta, Bika, Barkás, a legfigyelemreméltóbb hegyi tavak neve, melyek lápként a turistatérképen is jelezve vannak.

Elsősorban pannon cseres–kocsánytalan tölgyesek és melegkedvelő cseres–molyhos tölgyesek fordulnak elő. Ilyen erdőtársulásokból áll a Felső- és Alsó-erdő tömbje, de a Fekete-hegy meredek oldalát és platóját is többnyire cseresek és molyhos tölgyesek borítják.

A Fekete-hegyi tavak közül a Bika-tóban leggazdagabb a szitakötő fauna, a Barkás-tóban fejlődik a lápi szitakötő, a Monostori-tó tőzegmohás fűzlápja rejti a megritkult barnacsíkos szitakötőt (Sympetrum pedemuntanum).

Szentélynek tartják e tómaradványokat az ökológusok és botanikusok. Mint amiképpen szinte az egész hegyi környezet is, legalább is annak háborítatlan részeit.

A nemzetközi irodalomban a vizes élőhelyekre általános kifejezés a wetland, mely tulajdonképp vizenyős területet jelent. Ezek az élőhelyek átmenetet (ökotont) képeznek a szárazföldek és a vízi élőhelyek között.

Források: [1], [2], [3], [4]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Ezer éve itt működik, ma már csak álmodik a liszttel: az örvényesi csodamalom

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 23.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 54. Ezer éve itt működik, ma már csak álmodik a lisztel: az örvényesi csodamalom „A Balaton épített csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]

Ismerek egy helyet, melynek neve: Malomsok, de az nem itt a Balaton felvidékén található, ahol mi tagadás valaha szintén sok-sok malom őrölt a sédeken, már ősidők óta. Hogy az őrölni való a halért, borért cserébe kerülhetett e vidékre az is biztos, mert itt a akkoriban a nagy erdőrengeteg mellett inkább csak borászkodni, legeltetni engedte az itt élőket a természet, a halászat mellett. Mégis friss folyású, a Balatonba igyekvő vizeken, nem egy malom lapátja forgott, mint az idő kereke. Csoda hogy ennyi malomból csupán egy, mára is működőképes, megmaradt mutatóba, még ha dologra igazából már nem is fogják. Üresen, monotonon róják köreiket a lisztet rég látott alkatrészek: forognak, csattognak, magukban, rekedten, szótlan dúdolva egy elfeledett nótát. A molnárok életét, hétköznapjait szépen és gazdagon bemutató, múzeummá avanzsált évszázados malomépület Örvényes egyik méltán híres látványossága. Itt, ugyanezen helyen, már ezer éve is sorban álltak az őrlésre várók s épp úgy csodálkoztak rá az emberi leleményre, a természettel harmóniában együtt élni képes ember találékonyságára, mint mi, a nagy fakerék forgásába feledkezve.

Igazán kár, hogy ide csak májustól, szeptemberig térhetünk, be, mert a Pécsely-patak be nem fagy, és tényleg kevés a működésében, hangulatában ennyire autentikus malom kis hazánkban. (No de ne legyünk telhetetlenek: lisztporos emlékű élményekért koranyártól, későnyárig bekukkanthatunk!)

Az örvényesi vízimalom a Balaton északi partján fekvő Örvényes községben, a Pécsely-patak partján található. Ez hazánk legősibb, a XI. századból származó vízimalma, mely máig működőképes. 1211-ben a tihanyi apátság birtokainak összeírásakor már prosperáló malomként említik. Megalapításától kezdve folyamatosan üzemel, ez idő alatt többször átépítették. A malom épületét a XVIII. században építették át utoljára. Értékes ipartörténeti emlék, idegenforgalmi látványosság.

A kis falu házai fehér tornyú templomok közé bújva a Pécsely-patak mellett sorakoznak. A környéken talált római kori épületmaradványok a III-IV. századból valók. A török pusztítás következtében elnéptelenedett falut 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be. A falu keleti részén, a temetőben áll a XIII. század végén épült egyhajós, egyenes szentélyű, nemrég újjáépített templom.

Sajnos a saját fürdővel és szentéllyel, kovácsműhellyel rendelkező II. századi római villát ne keressük, de a malom után, az azt éltető vízen átívelő kétszáz éves kétlukú barokk kőhidat – melyet középen Nepomuki Szent János vigyáz – feltétlen vegyük csodaszámba. Igazán szemrevaló, időt és áradást álló építmény!

Kedvcsinálóul egy videót ajánlok, mely tökéletesen visszaadja a hely hangulatát.

Források: [1], [2], [3]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
A továbbolvasáshoz kattintson ide »