A niklai remetelak: Berzsenyi Dániel kúriája (és sírja)

szerző: Varga Iván · 2011. október 1.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 55 . A niklai remetelak: Berzsenyi Dániel kúriája (és sírja) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, és a Dél-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

Berzsenyinek a Balatonhoz írott versét, talán minden Balatonkedvelő ismeri (de azért közlöm itt lábjegyzetben). Talán azt is tudjuk, hogy a költő majd 30 évet élt a tó közelében, mely akkor, berkeivel, nádasaival gyakorlatilag majdnem birtokáig, illetve lakhelyéig ért. Azóta Nikla a Marcali és Lengyeltóti közötti településekkel teljeségében (bár cseppet sem vágyott erre) „elvágódott” a Balatontól, de mégis, mikor máskor látogasson ide az emberfia, ha nem amikor a Balatonon van, vagy annak déli partján akad dolga, kocsival, vagy kerékpárral, arra jár. Mert bizony vonattal, busszal igen macerás a település elérése, gyalog meg nagyon ki kell lépni a parttól, igaz a környező kisfalvak sok apró csodát rejtenek, melyekről itt még lesz szó.

Niklát Berzsenyi Dániel ittléte tette híressé. Az amúgy vasi születésű költő 1804-től 1836-ban bekövetkezett haláláig élt és gazdálkodott birtokán a kis somogyi faluban, melynek temetőjében nyugszik. Síremléke a temető közepén messziről látható.

Szép kerttel körbevett kúriáját 1811-ben építette fel.

A házban állandó emlékkiállítás van, mely egész évben látogatható hétfő kivételével: a 11.01.-03.31. közötti téli időszakban 10-16, ezen kívül 10-18 óra között.

Berzsenyi Dániel niklai lakóháza 1954 óta kiállítóhely, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte. A költőt művei, egykori használati és dísztárgyai elevenítik meg. A kiállítás anyaga a Somogy Megyei Múzeum és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből származik.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta kiállítóhely, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett.

Még ma is állnak a „niklai remete”, a gazdálkodó költő ültette fák, visszaidézve a költő műveinek keletkezésének hangulatát, a hajnali párásságban, az esti szürkületben még megelevenednek verseinek motívumai. Itt valóban minden Öt és láthatatlan emlékét idézi: elégikus történet ez!

A múzeum honlapja <<<

A Balaton

Jer te, ki a szép genfi tavat s szép genfi virulmányt
Olly eleven színnel festéd, s Eratódnak ölében
A roppant Bernhárd farain múlatni szerettél,
Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.
Itt meredek sziklák tetein sok régi erős vár
Omladozó falain lebeg a mult hajdani képe,
S elnyeli a döbbent elmét a fényes előkor;
Itt a századokat látott vadonok feketednek,
Mellyek ezer meg ezer gőbölt kényünkre nevelnek;
A szilaj Arkászok heverészve legeltetik a nyájt,
S a kies estvéken nyögdécsel lassu furullya.
Itt a sárga mező s kiterült láp terjed előnkbe,
Hol dús búzakalász hullámos tengere játszik,
S a barnult arató víg dal közt hosszu kepét rak.
Nézd, valamerre veted szemeid, szép minden előtted,
S a koszorus Tellus kosarit mosolyogva üríti;
És valamint boldog Helvetia népe örömmel
Szántja szabad földjét: itt is szabad a magyar és víg;
A gazdag palotát itt lakja királyi szabadság,
S a gunyhók lakosit szent törvény jobbkeze védi.

További költemények <<<

Források: [1], [2], [3], [4]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Címkék: , , , ,
Beküldve a(z) A Balaton 1000 csodája, A Balaton csodás szolgáltatásai, A Balaton épített csodái, A Dél-Balaton csodái, Balatoni kerékpáros, Balatoni progamajánló kategóriába | Szóljon hozzá valaki!

Wetland: erdei tavak a Fekete-hegy legtetején

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 24.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 55. Wetland: erdei tavak a Fekete-hegy legtetején „A Balaton természeti csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]

Olyan zavartalun itt a természet, hogy ide jár számos ritka madár, s mind fekete: hollót, fekete gólyát is láttak már megpihenni itt. Félek is felkelteni e csoda hely iránt az érdeklődést, el ne vesszen ami megmaradt érintetlenségéből…

Akárhogyan is nézzük, a „magyar tenger” is csak egy tó, annak viszont egyedülálló szépségű önmagában is, különössen, ha még a környezetét is szemügyre vesszük. Itt a Balaton 1000 csodája között ezért eddig más tóval érthetően nem is foglalkoztunk, pedig a Balatonnal számtalan közeli vizes, illetve vízi élőhellyel van szimbiózisban, az itt oltalom alatt álló növény és állatvilág és a mi legnagyobb örömünkre. Ezek között a legeldugottabb, legérintetlenebb természeti csodák a hegyi és erdei tavak. Elsőként a Fekete hegy fennsíkján rekedő vizekkel foglalkozunk, hiszen itt mindjárt több fajtájukat is megcsodálhatjuk.

A Káli-medencét északról záró Fekete-hegyet, valamilyen okból nem számítjuk a tanúhegyek közé, pedig maga is az, nem véletlen, hogy olyan koporsóforma, mint testvérei. A Fekete-hegy amúgy is amolyan mostohagyerek sorsra jutott, a medence gyönyörűségeinek csupán hátteréül szolgál, kevesen másszák meg. Az egyedi déli panorámát nyújtó Eötvös Károly [;] kilátóról már szóltunk, a gyalogtúrázók érdeklődése (és helyismerete) többnyire idáig terjed, s innen már rohannak is lefelé, engedve a következő falu szépségei csábításának. Pedig ha tudnák, hogy méterekkel odébb az erdős platón, érintetlen tündérbirodalom lakozik. A Fekete-hegyi tavak élővilága zavarba ejtően sokszínű, és állandóan változó. Forró, aszályos nyarakon némelyikük ki is száradhat, de a téli csapadékos időszakot követően biztosan csúszkálhatunk bármelyik jegén. Az élet küzdeni akarásának, megújulásának színterei ezek a vizes gyöngyszemek, melyek egy hektárnál nem nagyobbak és másfél méternél sehol sem mélyebbek. Valójában nem tengerszemek ezek (mint sokan hiszik), hanem a bazalt süllyedéseiben kialakult tavak és láprétek, pocsolyák és dagonyák, melyek olykor átfolyással bírnak, mi több, mint kihúzott dugójú kőkádak, bizony el is szivárognak, s talán maguk is a Balatont táplálják vizükkel. Elmocsarasodásuk, kiszáradásuk az itteni élet, ciklikus rendje manapság, de voltak idők, amikor a helyiek halászni jártak ide, s nem is akármilyen volt a zsákmány. (A legérdekesebb hogy az élet megannyi magva, feltehetőleg a vízimadarak tollazatán került ide!). A legeltetést célzó erdőirtások aztán megtették a magukét, az árnyas tavak többségét, ma már jobban éri a nap, jobban ki van téve a párolgásnak. Talán csak a Barkás-tó tükrözi a régi állapotokat, mely körben erdővel határolt, s a közepén lévő bokorfüzes is védi a közvetlen napsugárzástól a vízfelületet.

Akik tehát az ég kékjének tükröződését is el akarják kapni, e meseszerű környezetben, jöjjenek fel a hegyhátra még nyár elején, akik a misztikus élményeket kedvelik, nyár derekán korareggel jöjjenek, amikor a pára ködében válik valószerűtlenné e különös tájék. De minden időben és évszakban hozzunk ide nagyítót, növény és rovarhatározót, meg távcsövet. A szúnyog és kullancs ellen védettek, türelemmel szemlélődve mindenfajta vízi lénnyel, szárnyassal és vaddal összefuthatnak. Magam itt találkoztam életem legnagyobb szarvasbikájával, melyet a vadászok azóta is hiába keresnek éjt nappallá téve. (Alig egy-két méterre voltunk egymástól, mikor szembesültünk a másik jelenlétével…)

Kár, hogy fényképezőgép nem volt nálam. Olyan mesés hely ez, hogy talán el sem hiszik, van még ilyen természeti csoda a nyári balatoni strandzsivajtól néhány kilométerre. (A kilátótól észak-keletnek haladva: Bonta, Bika, Barkás, a legfigyelemreméltóbb hegyi tavak neve, melyek lápként a turistatérképen is jelezve vannak.

Elsősorban pannon cseres–kocsánytalan tölgyesek és melegkedvelő cseres–molyhos tölgyesek fordulnak elő. Ilyen erdőtársulásokból áll a Felső- és Alsó-erdő tömbje, de a Fekete-hegy meredek oldalát és platóját is többnyire cseresek és molyhos tölgyesek borítják.

A Fekete-hegyi tavak közül a Bika-tóban leggazdagabb a szitakötő fauna, a Barkás-tóban fejlődik a lápi szitakötő, a Monostori-tó tőzegmohás fűzlápja rejti a megritkult barnacsíkos szitakötőt (Sympetrum pedemuntanum).

Szentélynek tartják e tómaradványokat az ökológusok és botanikusok. Mint amiképpen szinte az egész hegyi környezet is, legalább is annak háborítatlan részeit.

A nemzetközi irodalomban a vizes élőhelyekre általános kifejezés a wetland, mely tulajdonképp vizenyős területet jelent. Ezek az élőhelyek átmenetet (ökotont) képeznek a szárazföldek és a vízi élőhelyek között.

Források: [1], [2], [3], [4]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Címkék: , , , ,
Beküldve a(z) A Balaton 1000 csodája, A Balaton természeti csodái, Az Észak-Balaton csodái, Balatoni progamajánló, balatoni-természetvédelem kategóriába | Szóljon hozzá valaki!

Ezer éve itt működik, ma már csak álmodik a liszttel: az örvényesi csodamalom

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 23.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 54. Ezer éve itt működik, ma már csak álmodik a lisztel: az örvényesi csodamalom „A Balaton épített csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]

Ismerek egy helyet, melynek neve: Malomsok, de az nem itt a Balaton felvidékén található, ahol mi tagadás valaha szintén sok-sok malom őrölt a sédeken, már ősidők óta. Hogy az őrölni való a halért, borért cserébe kerülhetett e vidékre az is biztos, mert itt a akkoriban a nagy erdőrengeteg mellett inkább csak borászkodni, legeltetni engedte az itt élőket a természet, a halászat mellett. Mégis friss folyású, a Balatonba igyekvő vizeken, nem egy malom lapátja forgott, mint az idő kereke. Csoda hogy ennyi malomból csupán egy, mára is működőképes, megmaradt mutatóba, még ha dologra igazából már nem is fogják. Üresen, monotonon róják köreiket a lisztet rég látott alkatrészek: forognak, csattognak, magukban, rekedten, szótlan dúdolva egy elfeledett nótát. A molnárok életét, hétköznapjait szépen és gazdagon bemutató, múzeummá avanzsált évszázados malomépület Örvényes egyik méltán híres látványossága. Itt, ugyanezen helyen, már ezer éve is sorban álltak az őrlésre várók s épp úgy csodálkoztak rá az emberi leleményre, a természettel harmóniában együtt élni képes ember találékonyságára, mint mi, a nagy fakerék forgásába feledkezve.

Igazán kár, hogy ide csak májustól, szeptemberig térhetünk, be, mert a Pécsely-patak be nem fagy, és tényleg kevés a működésében, hangulatában ennyire autentikus malom kis hazánkban. (No de ne legyünk telhetetlenek: lisztporos emlékű élményekért koranyártól, későnyárig bekukkanthatunk!)

Az örvényesi vízimalom a Balaton északi partján fekvő Örvényes községben, a Pécsely-patak partján található. Ez hazánk legősibb, a XI. századból származó vízimalma, mely máig működőképes. 1211-ben a tihanyi apátság birtokainak összeírásakor már prosperáló malomként említik. Megalapításától kezdve folyamatosan üzemel, ez idő alatt többször átépítették. A malom épületét a XVIII. században építették át utoljára. Értékes ipartörténeti emlék, idegenforgalmi látványosság.

A kis falu házai fehér tornyú templomok közé bújva a Pécsely-patak mellett sorakoznak. A környéken talált római kori épületmaradványok a III-IV. századból valók. A török pusztítás következtében elnéptelenedett falut 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be. A falu keleti részén, a temetőben áll a XIII. század végén épült egyhajós, egyenes szentélyű, nemrég újjáépített templom.

Sajnos a saját fürdővel és szentéllyel, kovácsműhellyel rendelkező II. századi római villát ne keressük, de a malom után, az azt éltető vízen átívelő kétszáz éves kétlukú barokk kőhidat – melyet középen Nepomuki Szent János vigyáz – feltétlen vegyük csodaszámba. Igazán szemrevaló, időt és áradást álló építmény!

Kedvcsinálóul egy videót ajánlok, mely tökéletesen visszaadja a hely hangulatát.

Források: [1], [2], [3]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
A továbbolvasáshoz kattintson ide »

Címkék: , , , , , , , ,
Beküldve a(z) A Balaton 1000 csodája, A Balaton csodás szolgáltatásai, A Balaton épített csodái, Ajánló, Az Észak-Balaton csodái, Balatoni kerékpáros, Balatoni progamajánló, Nincs kategorizálva kategóriába | Szóljon hozzá valaki!

Faragott kőszívek temetője, Balatonudvari

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 22.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 53. Faragott kőszívek temetője, Balatonudvari „A Balaton épített csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]

Vannak a világnak olyan pontjai, ahova az idegen a hely temetője miatt megy látogatóba, holtak emlékét idézni, vagy csupán a nyughelyek környezete, kivitelezése oly csodás, hogy messze földről vonzza az embereket. A Balatonnál is tudok nem egy ilyet mondani, de mindezek közül a leghíresebb a Balatonudvari temető, az is szív alakú réges-régi sírkövei miatt. Olyannyira így van ez, hogy bizony mondom, Balatonudvariban még körül sem néztem, pedig nem egyszer jártam e megkopott faragott fehér kőszívek között. Még télen is betértem ide, hisz útba esik az északi parton jövet-menet Zánka és a Tihanyi-félsziget között félúton, el sem lehet téveszteni: ha Udvari, akkor a sírkövek, az elmúlás és a rejtélyes történet…

Mára már senki nem tudja, miért, hogyan alakult úgy, hogy más vidékektől eltérően, itt faragott mészkövekké hasad a szív. A legvalószínűbb, hogy az itt adott kövek formája ihlete meg a helyi mestert, vagy valakinek olyan mérhetetlen fájdalma támadt, hogy azt mindentől eltérően tudta csak kifaragni magából, de akárhogy volt, jó időre kegyeleti divatot diktált. Persze ennél cifrább magyarázatok, legendák is rendelkezésre álnak, ezeket alább adom közre.

Eötvös Károly (1842-1916) így meséli a szív alakú sírkövek eredetét:

Volt Balaton-Udvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírkövet szívalakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás.

A régi szokás hívei ellenkeztek.

De a furcsa ember nem engedett. Nekem van igazam, nem kendteknek. Hiszen a halott szíve is kővé válik. Előbb porrá, aztán kővé. Honnan lenne az a sok kő a mi határunkon?

Azután, aki élve maradt, annak is kővé válik a szíve. Hát nem felejti el mindenki a maga halottját, akár vén volt, akár fiatal? Hát követik az emberek a holtak tanácsát? Követik jó példáját? Követik ám a rosszat, nem a jót. Hát lehetne az, ha az élő ember szíve is meg nem kövesedné?, Azért csak azt mondom én: legyen az a sírkő, mint az ember szíve. Ez illik a holtakhoz is, az élőkhöz is.

Addig beszélt: elfogadták.

A kőfaragó ember emlékére (Ősz Lajos költeménye)

Élt hajdanán Udvariban, egy szépséges leány,
A haja szőkén omlott napsütötte, nyakán.
A szeme tündökölt, mint a kék nyári ég,
Bőrén szépen táncolt a hajnali lég.

Ki volt Ő? A Halászgazda egyetlen leánya,
A kis falu Kedvence, legények bálványa.
De Ő csak egy legény szívéhez vonzódott,
A sok udvarló bókján, soha sem tobzódott.

Ez a legény volt, a falu kőműves mestere,
Szép házak építője, a kőfaragás Embere.
Szerették Ők egymást, terveztek családot,
Dolgoztak is érte, nem várván kalácsot.

A Faluszépe leány ladikkal járta a tavat,
Apjával halászott fogott sok nagy halat.
Tervezték a lakodalmat, építettek házat,
Egyszer aztán baj lett, végzetes nagy bánat.

A Bakony hegyei felett sötét fellegek gyűltek,
A villámok kékes fényei cikáztak, elültek.
Az ég morajlott és dörgött, a békák riadót fújtak,
A madarak sivítva csiviteltek, majd elbújtak.

Hirtelen csend lett, fullasztó, vihar előtti csend.

Indult egy fuvallat, szellő, majd zúgott, szállt a szél,
A fák hajladoztak, reccsent az ág úgy beszélt.
Sírt az erdő, zúgott a nádas, vihar dúlt hegyen, tavon,
Egy kis ladik hánykolódott a tajtékzó habokon.

Eső és jég zúdult ott le, hullt az égi korbács,
A ladikban egy leány ült, apja meg a sorstárs.
Az Apa küzd a viharral, birkózik a széllel,
Sajnos a vég következett rémítő szeszéllyel.

Nagy bánat van Udvariban, sír zokog a párja,
Facsarodik a szíve is, a temetőben járva.
Gondolt egyet, merészet, szív alakú követ vésett,
Elhunyt szerelmének, azzal állított emléket.

Másoknak is tetszett a kő, rendeltek belőle,
Szaporodtak szépen, künn a temetőbe.
A kőfaragó Ember, kétkezi munkája,
Hirdeti a multat, temetőbe zárva.

A legenda másképp elbeszélve (VIDEO)

Balatonudvari védetté nyilvánított temetőjében találhatóak a szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkövek. A sírköveken 1808–1840 közötti évszámok olvashatók, bár az idő több helyen olvashatatlanná tette a feliratokat. Némelyiken jól látszik, hogy a kőfaragásban és helyesírásban is járatlan helyi kőfaragók munkája lehet. A több mint hatvan sírkő, mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni (például Balatonfüred temetőjében).

Szépen rendben tartott sírkert, könnyű megközelítéssel, parkolási lehetőséggel. A területet láthatóan frissen kaszálták, szemét a környéken nem található. A sírkövek állapota – korukhoz képest – nagyon jó.

Források: [1], [2], [3],[4], [5]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Címkék: , , , , ,
Beküldve a(z) A Balaton 1000 csodája, A Balaton épített csodái, Anno, Az Észak-Balaton csodái, Balatoni kerékpáros, Balatoni progamajánló, Balatoni érdekességek kategóriába | 4 hozzászólás »

Vörös kőszínház (Alsóörs) és vörös kő kilátó (Csere-hegy)

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 17.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 52. Vörös kőszínház (Alsóörs) és vörös kő kilátó (Csere-hegy) „A Balaton épített csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]

Milyen is egy igazi kőszínház? Nyilván nagy, robosztus, tekintélyt parancsoló, igazi palota, vagy szentély. Evvel szemben az alsóőrsi, bár méretei tekintélyt parancsolóak, csupán puritán, és a színjátszás kezdeteit idéző, éppen azért megigéző. Első látásra azt hinné az ide vetődő turista, hogy még a rómaiak hagyták itt amfiteátrumukat az utókornak, de nem. Ez a 36 soros helyi vörös kőből faragott enyhén félköríves nézőtér a helyi kőbányászat hagyományainak emlékműve, nyári szabadtéri előadások helyszíne csupán. S ezt nem lekicsinylően értem, csupán arra gondolok mi sem természetesebb, minthogy e kőből faragott, összeillesztet csoda, ilyen szelíden simul a tájba. (Sok tájsebet láttam már, volt bányakrátereket, melyek kulturális, szabadidős hasznosítás után kiáltottak, és íme, itt egy szép példája annak, hogyan is kell a tájba rondításainkat helyre tenni.) A faluközponttól, könnyű egy kilométeres sétával megközelíthető látványossághoz közel, a hegyen, toronyiránt található a Csere-hegyi kilátó, mely, ha már itt vagyunk kihagyhatatlan célponttá válik.

A szintén helyben bányászott permi vörös kőből 1935-ben,Padányi Gulyás Jenő tervei alapján, 298 méter magasan épített kilátó, igazi remekmű.

Látni innen a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, a tópartot és a somogyi dombokat is.
A gótika és a reneszánsz korát idéző míves kőtorony egykor hét méter magasan nyúlt a fák fölé; most öt méterrel magasabb lett: a jobb kilátás kedvéért új, fából ácsolt emeletet építettek rá. A panoráma valóban lenyűgöző innen, négy megye tájaira lehet rálátni.

Az eredetileg Horthy Miklósról elnevezett kilátó az elmúlt fél évszázadban Szabadság-kilátóként volt ismert, az önkormányzat döntése alapján ezentúl a Csere-hegyi kilátó nevet viseli.

A látványdús kirándulás kalauzául, a források közül kiemelve had ajánljam Schubert Erzsébet sok képpel illusztrált, kedvcsináló blogbejegyzését.

Források: [1], [2], [3], [4]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Címkék: , , , , , , ,
Beküldve a(z) A Balaton 1000 csodája, A Balaton épített csodái, Az Észak-Balaton csodái, Balatoni kerékpáros, Balatoni progamajánló kategóriába | Szóljon hozzá valaki!

Római romkert, avagy a hévízi római fürdő

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 16.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 51. Római romkert, avagy a hévízi római fürdő „A Balaton épített csodái”, és a Nyugat-Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]

Milyen furcsa belegondolni, hogy a mi szeretett Balatonunkat egykoron a rómaiak is (sajátjukként) pont így szerethették… Nyugat-Balatonon különösen sok római kori emlék maradt fent. És bizony ezek a romok hajdan nem hadi célokat szolgáltak, sokkal inkább a magas szintű gazdálkodás és a pihenés terei voltak. Így nem is csoda, hogy a magas fürdőkultúrával rendelkező civilizáció nyomai Hévízen is előbukkannak. Az egregyi városrészben nemrég befejeződött ásatás például egy hideg, meleg és langyos fürdővel ellátott első, illetve második századi nagy méretű, 1000 négyzetméter alapterületű kőépületre akadt, amely 45 méter hosszú és 23 méter széles volt, Mivel a régészek nem akadtak padlófűtés nyomára valószínűleg nem villáról van szó, de annyi bizonyos a rekreációt szolgáló „komplexum” egy épületcsoport meghatározó része volt fénykorában.

A számos épületből álló település most feltárt, helyreállított és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. Az I. század első felében egy fagerendákból összeállított boronaház épült fel, amelynek pusztulását tűzvész okozhatta.

Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták.

Most az ásatások befejeztével, a város úgy döntött az V. századi állapotokat rögzítve a romok közvetlen környezetét is rendbe hozzák, a romkertet, bemutatóhely jellegén túl szabadidős, és kulturális helyszínné alakítják. A parkosítást követően, a játszótérrel, pihenőpadokkal ellátott, a rom körbejárását biztosító – az Attila utcától induló – sétányokkal, bizonyára hívogató helyszínné válik, ahol rácsodálkozhatunk, hogy két évezreddel ezelőtt ugyanitt, miként töltődtek fel a vizek áldásaival a régiek.

A terület emellett alkalmassá válik fesztiválok, túrák, vásárok tartására, s a projekt keretében honlap is készül a romkertről.

Terveznek programokat is, igazi látványosságnak számítanak majd egyebek között a korhű jelmezes római történelmi séták, a Bacchus-bortúrák, a római színielőadások vagy például a legionárius harcászati bemutatók. A romkert egyébként nem csupán turisztikai szempontból érdekes, hanem történelmileg is jelentős lelet.

A rekonstrukciós munkálatok 2011 ősszén fejeződnek be.

Források [1], [2], [3]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
A továbbolvasáshoz kattintson ide »

Címkék: , , ,
Beküldve a(z) A Balaton 1000 csodája, A Balaton épített csodái, A Nyugat-Balaton csodái, Anno, Balatoni kerékpáros, Balatoni progamajánló kategóriába | Szóljon hozzá valaki!

Kapolcs „égkövei” és elfeledett óvára: a Királykő

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 15.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 24. Kapolcs „égkövei” és elfeledett óvára: a Királykő „A Balaton természeti csodái”, „A Balaton épített csodái” jelöltje.


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]

Képzeljük el a Badacsonyt, vagy a Szent György-hegyet a bazaltorgonák és eróziójuk törmeléke nélkül. Ugye nem megy? És most Kapolcsot a Királykő nélkül…

Nem egyszer fordult elő velem elő, hogy addig hajtogattam a térképet, míg az, az évek során megtöredezett. Egy-egy ilyen színét vesztet „törésvonal” mentén pedig sok minden meghúzódhat, olyasmi, ami mellett így könnyen elmegy az ember. Kapolcson is nem egyszer jártam már, be is jártam a környékét, igaz inkább biciklivel. Talán ezért, hogy – bár betértem a „Királykő” kocsmába – a Királykövet nem kerestem – mint bölcsek, ama követ – pedig felért volna egy megvilágosodással. (Írtam már itt, hogy amit nem lát az ember az számára igazán nem is létezik, ezért is, ezzel a természeti jelenséggel véletlenül találkozni, felér egy látomássál.) Ennek okán kivételesen meg sem mondom pontosan hol keresendő, legyen annyi elég, hogy valahol Kapolcs felett. (Majd tudják, merre, a helyiek!)

A szegényes faluszélen kezdődő hegylábra (jóval az odaköltöző emberek előtt) lösz telepedett, az ebbe vájódott mélyúton elmélázva araszolhatunk felfelé, nem is sejtve, miféle csoda vár a magasban bennünket. A bükkös erdő zöld fátyola mögött egyszercsak komoran előszürkéllik- feketéllik valami, ami csak közelébe érkezve árulja el magát. Terebélyes, elaggott romló várfalként, előreugró oszlopos bástyákkal meredezik előttünk a kapolcsi bazaltfal, a Királykő. Előtte, a megtorpanó keskeny hegyláb- peremen egymás hegyén- hátán halmozódnak a leszédült bazaltlepények és a sohanemvolt várostrom álhírét keltő jókora vulkáni bombák. Egy keskeny csapás kapaszkodásra késztetve visz fel a Királykő kilátópontjára, ahonnan aztán szemünkbe téved a legteljesebb, legigézőbb medencekép. Olyan, amelyik nem csak a római idők keltáit, de már a bronzkor emberét is ideláncolta. Hátunk mögött ugyanis a szokatlanul lapos fennsíkon sáncmaradványok sejtetik, hogy valaha egy névtelenségbe süllyedt nép lakott itt.

Királykőn hivatalosan az 1960-as években fedezték fel a bronzkori földvár maradványait, 1-2 tárgyat már találtak, de ásatások nem voltak még a területen. Az északi meredek, bazalt sziklasortól hozzáférhetetlen helyen állt, a monda szerint, Attila vára. Egy 50×80 méteres területen 20-40 cm magas sáncmaradványok látszanak. A bronz-korban már biztosan letelepedtek itt kultúrák, de fontos római hadiút is vezetett e sziklák alatt a patak medrét követően, ráadásul a kismedence is jól belátható innen. Kapolcs mégsem váráról hires.

Amit itt, a Királykőnél látunk, ha nem is egyedülálló, de megrendítő hatású. A mindenkori idők embere számára egyféle intő jel, hogy vannak nála nagyobb erők is a Földön. A csodálatos kőzsákok, ha úgy tetszik, bazaltorgonák hasonlóak a Badacsony és a Szent György- hegy képződményeihez. Kialakulásuk az erózió és kifagyás együttes romboló hatásának, illetve a bazaltláva oszlopos kihűlésének köszönhető. A bazaltfal peremi repedésein, elválási hézagain  leszivárgó és esetenként megfagyó víz ugyanis tágas üregekké, hasadékokká növelte a kőzsákok közeit. A kőzsákok kialakulása gyaníthatóan a jégkorszakban volt a legerőteljesebb.

Különösen a nyugati- északnyugati fekvésű sziklafalak környezetében – nem a Balaton- felvidék jellemző szubmediterrán elemei uralkodnak. Évszaktól függően fellelhető a nyirkos erdőkre jellemző tavaszi lednek, a széleslevelű nőszőfű, vagy a szépséges, illatos turbánliliom. A sziklákon megkapaszkodva fel- feltűnik a piros madárbirs, a bazaltplatón pedig (többek között) fokozott kíméletet igénylő nőszirom- félék és a fekete kökörcsin virítanak.

Források: [1], [2], [3]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Címkék: , , , , , , ,
Beküldve a(z) A Balaton 1000 csodája, A Balaton természeti csodái, Anno, Az Észak-Balaton csodái, Balatoni kerékpáros, Balatoni progamajánló kategóriába | Szóljon hozzá valaki!

Nem kakukktojás: Gyenesdiási Madárpark

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 14.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 24 .Nem kakukktojás: Gyenesdiási Madárpark „A Balaton csodás szolgáltatásai” és a “Nyugat-Balaton csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 1 pontot ér!]

A Balaton elképzelhetetlen a madarak nélkül. És itt most nem a “megunhatatlan” hattyús képekre gondolok. Főszezonban talán kevésbé tűnik fel – a nagy alapzaj miatt – az itt élő madarak sokfélesége.  Ha csak reggel hallgatózunk, akkor is bizonyosra vehetjük, hogy többféle madárhívóhangot tudunk majd megkülönböztetni, a hajnali derengéstől… De aki kimerészkedik a nádasokba, a települések környéki “vadonba”, az csak győzze összeszámolni, mely évszakban, épp milyen madarak tanyáznak a Balaton környékén. Persze, sokan azt gondolják, hogy nekik bizony nem a szívük csücske a madarak sokszínű, fürge és pompás világa. Ezeknek a városi puhányoknak, akiknek eszében sincs madárlesre indulni, van “kitalálva” a frissen – új attrakcióként – nyílt gyenesdiási madárpark. Persze gyerekes családoknak, de iskolai csoportoknak is bátran ajánlom. No és a szerelmeseknek:)

Aki azt hiszi, hogy egy ilyen madárpark (tehát nem madárkert!) csupán amolyan elefántok nélküli csökevényes állatkert, nagyot téved. Egyrészt, tartsa tiszteletben, hogy bizony eme ezer hangon kommunikáló, tollasok a dinók leszármazottjai, tehát érezze magát egyfajta posztmodern őslényparkban, másrészt az itt bemutatott mindegy hatvan faj sokfélesége (mely viselkedésükben is megmutatkozik) le fogja nyűgözni. A percek ilyenkor olyan gyorsan telnek, hogy bizony csak innen kilépve fog rácsodálkozni, hogy múlik az idő…

Aki nem egy baromfiudvart keres, hanem csodát, az ha épp nincs strandolni való kedve, vagy az időjárás szól épp közbe, kerekedjen fel Gyenesdiásra. Az alsó-gyenesi strandról nyíló Kalandpark mellett, könnyen megközelíthető igen szép környezetben várják a látogatókat a különleges madarak minden nap 10-től 19 óráig. (Hogy milyen lesz a téli nyitva tartás? Még maguk sem tudják, de nyilván – a sötétedéssel -  hamarabb zárnak!)

A Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának égisze alatt működő Madárparkunkban több mint 100 különleges fajjal és tenyésztett fajtával ismerkedhetnek meg közelebbről az érdeklődő látogatók . Szakértő dolgozók – igény szerint – megismertetik Önökkel a baromfiudvarok legszínesebb, leglátványosabb tagjait, a pávákon, a fácánokon keresztül a vízi szárnyasokig. A látnivalókat futó, ragadozó, énekes és trópusi madarak gazdagítják.

Árak, kedvezmények és elérhetőség: az intézmény honlapján!

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Címkék: , , ,
Beküldve a(z) A Balaton 1000 csodája, A Balaton csodás szolgáltatásai, A Nyugat-Balaton csodái, Ajánló, Balatoni kerékpáros, Balatoni progamajánló kategóriába | Szóljon hozzá valaki!

Az első magyar űrtávközlési állomás (Taliándörögd)

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 13.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 50. Az első magyar űrtávközlési állomás (Taliándörögd) „A Balaton épített csodái”, és az Észak -Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]

Persze, hogy az űrrel való kapcsolatunk is a Balatonhoz köthető! De az ugyan hogyanra, lefogadom, kevesen tudták a választ, míg a címet el nem olvasták!?

A dörögdi völgykatlanban 1978 óta áll egy négyszintes, kör alaprajzú adóépület, tetején 12 m átmérőjű, 60 tonna súlyú parabola antennával. Az adóépületet félkaréjszerűen földszintes kiszolgáló épület keretezi, tervezője Kovács Sándor.
A Taliándörögd és Öcs közötti út felénél a szántóföldből pontosan négy hektárt kihasító szabályos négyzet alakú bekerített és szigorúan őrzött objektumot a mögötte lévő dombról vehetik jobban szemügyre az ilyesmi iránt érdeklődő Mézga Aladárok, Mézga Kriszták. Van még ott további két óriás parabola antenna, az egész úgy néz ki, mint valami SETI központ, valamelyik sc-ifiben. Pedig mondanom sem kell, hogy nem az. Nem is katonai objektum. Nem is titkos annyira, hiszen ez az üzemen kívüli (tartalékos?) űrtávközlési állomás, ha hiszik, ha nem műemléki védettség alatt áll (Az már megint más kérdés, hogy annyira védett, hogy nem is látogatható, de higgyék el, az utolsó csavarig minden úgy van odabent, mint fénykorában. (Simán minden átalakítás nélkül lehetne benne a 70-80-as években Közép-Európájában játszódó – mondjuk kém – filmet forgatni!) Hát nem csodálatos? Olyan csoda ez, hogy csak na! Csak az a bibi van vele, hogy csak tisztes távolságról vehetjük szemügyre. S ne csodálkozzunk, mikor távcsövünkben egy minket távcsővel leső őr jelenik meg :)

1973-ban felmérték, hogy Magyarországon hol lehet, hol érdemes felépíteni az állomást – a rádiófrekvenciás zavarok elkerülése érdekében. Az  adott volt, hogy csak völgykatlanban érdemes építkezni, így esett a választás a kapolcsi völgyben található dörögdi medencére.

1977-ben kezdődött meg az állomás építése, és 1978-ban adták át.

Magyarország legnagyobb – és komplexumként az egyetlen – űrtávközlési állomását azonban közel harmincévnyi szolgálat után tavaly nyugdíjba küldték. A taliándörögdi állomás hatalmas antennái révén a völgykatlan egyik legjellegzetesebb építményévé vált az évtizedek során. Előbb tévéadások, majd telefonbeszélgetések közvetítésére használták, a kilencvenes évek közepétől pedig a nemzetközi internetes adatforgalom egy része is Taliándörögdön keresztül áramlott. Ma már csak őrzik, illetve kisebb karbantartási munkálatokat végeznek rajta, az égi összeköttetés megszakadt.

1992-3 között két új földi állomást (azaz két 18 méter átmérőjű antennát) építtetett az akkori tulajdonos, a Matáv, amivel jelentősen növelni tudta Taliándörögd kapacitását, és olcsóbbá is tette a műholdas. Az évek során azonban egyre csökkent a forgalom, a tulajdonos úgy döntött: az állomást bezárja.

A 90-es évektől vásárolt berendezések több mint kilencven százaléka ma is “hadra fogható” lenne – valamint az eredeti antenna is -, akár a régi, akár az új tulajdonos úgy dönt, hogy újraindítja a szolgáltatást, minimális beruházással minden berendezést aktiválhatnának.

Műemléki védettség nem csak az épületre, hanem a műszaki berendezésekre is vonatkozik.

Míg a kezdeti időkben az Interszputnyik rendszerben üzemelő állomás főleg a televíziózásban játszott szerepet, később a forgalom döntő részét az Európán kívülre irányuló nemzetközi kapcsolt telefonforgalom adta.

Források: [1], [2]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Címkék: , ,
Beküldve a(z) A Balaton épített csodái, A Kelet-Balaton csodái, Anno, Az Észak-Balaton csodái, Balatoni kerékpáros, Balatoni progamajánló, Balatoni érdekességek kategóriába | Szóljon hozzá valaki!

A csodás, Szent András templomrom (Taliándörögd)

szerző: Varga Iván · 2011. szeptember 8.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 49. A csodás Szent András templomrom (Taliándörögd) „A Balaton épített csodái”, és az Észak -Balaton Csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]

Azt gondolhatnánk, hogy Taliándörögd Szőke Andrásról híres, de nem. Minden Balaton-felvidéki falunak van híres lakója, legfeljebb kevesen tudnak róla… Azt mondják sokan, hogy a falu az egyik legszebb település a vidéken. Nos, aki járt itt már, eldöntheti, mi az igazság.  Azt is sejthetjük, hogy a „Művészetek Völgye” korábbi rendezvényei okán, már sokan jártak itt, pedig nem, többen vannak, akik még nem is hallottak róla, hát még több évszázados csodájáról a Szent András templomromról.

Az Isten dicsőségére emelt, errefelé ritka magasnak számító építmény fél évezrede küzd, dacol, az idő folyásával és az idő járásának szeszélyeivel. Mondhatni, jól bírja, mert mesterien, sőt nagyon is mívesen építették meg. Pusztította a török, csapott bele villám, mégis, mikor nyolc évvel 1848-at megelőzően, az uradalmi magtárhoz kellett az építőanyag, hajóját puskaporral kellett robbantani, hogy hozzáférjenek, méretre faragott köveihez. Talán szentélye is csak azért maradt meg magasra törő, kecses ablakaival, mert a magtárra, nem kell ekkora ablak… De ne legyünk gonoszak, tény, hogy a Teremtő dicsőségére is hagytak valamit a „régi” templomból, pont a szebbik részét. Azt meg persze, nem is sejthették az akkoriak, hogy e templom helyén is szentély állhatott, feltehetőleg még az Árpád-korban, hogy temetkeztek ide rómaiak, bronzkoriak, egészen a török hódoltság eljöveteléig, mikor is végleg elnéptelenedett a Dörögdi-medence ezen része.

A templomot 1339-ben említik először, ekkor újonnan épültnek említik, mely már a mostani rom. Ennek volt egy Árpád-kori előzménye, mely a mai hajó Ny-i részén helyezkedett el Ez a templom patkóíves szentélyű, igen kis méretű templom volt. Mindkét templomot a Dörögdi-család építette. Rengeteg pereskedés folyt a környéken, így sok írásos adat maradt fenn a templomról is.

Meglepően magas falak maradtak meg a négyszögletes szentély és a D felé hozzácsatolt sekrestye részeinél. Tulajdonképpen itt van az összes látnivalója a templomnak. Mai napig jól kivehető a szentély DK-i végfalának a belső sarkánál a boltozás indítása és a faragott indítóköve. Vagy hasonlóképpen az ÉK-i sarokban is észlelhető ugyanez. A sekrestye szentély felőli falán egy csigalépcső indul felfelé , mely valószínű a szentély fölötti magánkápolnába vezetett (főúri magánkápolna). A sekrestye tetejének boltozásának helye remekül látszik a szentély magasabb D-i falán. Gótikus ablakok is szépen megmaradtak mind a szentély K-i, mind a sekrestye D-i oldalán. A sekrestye Ny-i oldalán is volt ablak, melynek már csak az egyik fele maradt meg.

Az itt talált faragott vörös homokkő keresztelőmedencét a Szűz Mária Neve római katolikus templomba szállították.

Maga rom Taliándörögd központjából úgy egy kilométerre található az út mellett! Nem lehet eltéveszteni, kerékpárral, de autóval is jól megközelíthető.

Források: [1], [2]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Címkék: , ,
Beküldve a(z) A Balaton 1000 csodája, A Balaton épített csodái, Anno, Az Észak-Balaton csodái, Balatoni kerékpáros, Balatoni progamajánló kategóriába | Szóljon hozzá valaki!

« Régebbi bejegyzések
Újabb bejegyzések »