(2 szavazat. átlag: 5.00)
Loading ...# 30 . Ha esik, ha fúj: Csisztafürdő, a Dél-Balaton hévize „A Balaton csodás szolgáltatásai”, és a Dél-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Amíg a Balaton nem fürödhető, mindig jó kérdés: hol lehet a környéken fürödni? És ilyenkor elsősorban a gyógy és termál, illetve a wellness fürdőket igyekszünk számba venni fejben. Ebből a felsorolásból a hévízi tó, a maga meleg és jótékony hatású vizével nem maradhat ki, de a Balaton ellenkező, déli oldalán lévő Csisztafürdőről hajlamosak vagyunk megfeledkezni.
Igaz, csupán áprilistól októberig tart nyitva, mivel csak részben fedett, de 42 fokos vizével akár télen is nyitva tarthatna… Ha Fonyód környékén fogunk ki tehát nyáron rossz időt, vagy csak kúrálni, tavasszal-ősszel áztatni kívánjuk magunkat a fedetlen ég alatt, irány Buzsák, ott találjuk a „tiszta” pusztát (mert a csiszta szlávul tisztát jelent), és ne feledjük gyerekmedence is van, nem véletlenül. Persze akár a környéken is találunk szállást, kerékpárral, de gyalog is számtalan itt már említett csodát fedezhetünk fel Somogyország e tájékán, az egykori Nagy-Balaton partjának mentén.
A Nagy-Berek déli szélén, Buzsák község határában fekszik Csisztapuszta, a török időkben elpusztult Magyari község helyén. Évtizedeken át csak istálló és néhány cselédház árválkodott itt.
1956-ban olaj után kutattak és a pusztától alig 1 km-re, 600m mélyből nem olaj, hanem 42 c-fokos, ízületi bántalmakra kiváló gyógyhatású meleg víz tört fel, melynek hozama kb 300L/sec. Alkalikus, kloridos, kénes gyógyvíz. A víz kiválóan alkalmas emésztőrendszeri- és epebántalmak, anyagcserezavar, mozgásszervi megbetegedések, nőgyógyászati panaszok kezelésére. Csiszta-fürdő néven vált ismertté. Kellemes környezetben található, nemrégiben felújították, több medencéje van. A fürdő területén belül színvonalas, a tájba illeszkedő csárda kínál a fürdőzés közben megéhezett vendégeknek magyaros, ízletes ételeket elfogadható áron. A teljes nyitva tartás alatt büfé és fagylaltozó üzemel.
Kerékpárral és gyalogosan földúton is megközelíthető a Fonyód-Csisztafürdő összekötő úton.
Nagyon nyugodt, családias hely:)
Nyitva tartás, árak, tudnivalók: itt! <<<
Forrás: [1]
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 55 . A niklai remetelak: Berzsenyi Dániel kúriája (és sírja) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, és a Dél-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Berzsenyinek a Balatonhoz írott versét, talán minden Balatonkedvelő ismeri (de azért közlöm itt lábjegyzetben). Talán azt is tudjuk, hogy a költő majd 30 évet élt a tó közelében, mely akkor, berkeivel, nádasaival gyakorlatilag majdnem birtokáig, illetve lakhelyéig ért. Azóta Nikla a Marcali és Lengyeltóti közötti településekkel teljeségében (bár cseppet sem vágyott erre) „elvágódott” a Balatontól, de mégis, mikor máskor látogasson ide az emberfia, ha nem amikor a Balatonon van, vagy annak déli partján akad dolga, kocsival, vagy kerékpárral, arra jár. Mert bizony vonattal, busszal igen macerás a település elérése, gyalog meg nagyon ki kell lépni a parttól, igaz a környező kisfalvak sok apró csodát rejtenek, melyekről itt még lesz szó.
Niklát Berzsenyi Dániel ittléte tette híressé. Az amúgy vasi születésű költő 1804-től 1836-ban bekövetkezett haláláig élt és gazdálkodott birtokán a kis somogyi faluban, melynek temetőjében nyugszik. Síremléke a temető közepén messziről látható.
Szép kerttel körbevett kúriáját 1811-ben építette fel.
A házban állandó emlékkiállítás van, mely egész évben látogatható hétfő kivételével: a 11.01.-03.31. közötti téli időszakban 10-16, ezen kívül 10-18 óra között.
Berzsenyi Dániel niklai lakóháza 1954 óta kiállítóhely, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte. A költőt művei, egykori használati és dísztárgyai elevenítik meg. A kiállítás anyaga a Somogy Megyei Múzeum és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből származik.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta kiállítóhely, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett.
Még ma is állnak a „niklai remete”, a gazdálkodó költő ültette fák, visszaidézve a költő műveinek keletkezésének hangulatát, a hajnali párásságban, az esti szürkületben még megelevenednek verseinek motívumai. Itt valóban minden Öt és láthatatlan emlékét idézi: elégikus történet ez!
A Balaton
Jer te, ki a szép genfi tavat s szép genfi virulmányt
Olly eleven színnel festéd, s Eratódnak ölében
A roppant Bernhárd farain múlatni szerettél,
Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.
Itt meredek sziklák tetein sok régi erős vár
Omladozó falain lebeg a mult hajdani képe,
S elnyeli a döbbent elmét a fényes előkor;
Itt a századokat látott vadonok feketednek,
Mellyek ezer meg ezer gőbölt kényünkre nevelnek;
A szilaj Arkászok heverészve legeltetik a nyájt,
S a kies estvéken nyögdécsel lassu furullya.
Itt a sárga mező s kiterült láp terjed előnkbe,
Hol dús búzakalász hullámos tengere játszik,
S a barnult arató víg dal közt hosszu kepét rak.
Nézd, valamerre veted szemeid, szép minden előtted,
S a koszorus Tellus kosarit mosolyogva üríti;
És valamint boldog Helvetia népe örömmel
Szántja szabad földjét: itt is szabad a magyar és víg;
A gazdag palotát itt lakja királyi szabadság,
S a gunyhók lakosit szent törvény jobbkeze védi.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 54. Ezer éve itt működik, ma már csak álmodik a lisztel: az örvényesi csodamalom „A Balaton épített csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Ismerek egy helyet, melynek neve: Malomsok, de az nem itt a Balaton felvidékén található, ahol mi tagadás valaha szintén sok-sok malom őrölt a sédeken, már ősidők óta. Hogy az őrölni való a halért, borért cserébe kerülhetett e vidékre az is biztos, mert itt a akkoriban a nagy erdőrengeteg mellett inkább csak borászkodni, legeltetni engedte az itt élőket a természet, a halászat mellett. Mégis friss folyású, a Balatonba igyekvő vizeken, nem egy malom lapátja forgott, mint az idő kereke. Csoda hogy ennyi malomból csupán egy, mára is működőképes, megmaradt mutatóba, még ha dologra igazából már nem is fogják. Üresen, monotonon róják köreiket a lisztet rég látott alkatrészek: forognak, csattognak, magukban, rekedten, szótlan dúdolva egy elfeledett nótát. A molnárok életét, hétköznapjait szépen és gazdagon bemutató, múzeummá avanzsált évszázados malomépület Örvényes egyik méltán híres látványossága. Itt, ugyanezen helyen, már ezer éve is sorban álltak az őrlésre várók s épp úgy csodálkoztak rá az emberi leleményre, a természettel harmóniában együtt élni képes ember találékonyságára, mint mi, a nagy fakerék forgásába feledkezve.
Igazán kár, hogy ide csak májustól, szeptemberig térhetünk, be, mert a Pécsely-patak be nem fagy, és tényleg kevés a működésében, hangulatában ennyire autentikus malom kis hazánkban. (No de ne legyünk telhetetlenek: lisztporos emlékű élményekért koranyártól, későnyárig bekukkanthatunk!)
Az örvényesi vízimalom a Balaton északi partján fekvő Örvényes községben, a Pécsely-patak partján található. Ez hazánk legősibb, a XI. századból származó vízimalma, mely máig működőképes. 1211-ben a tihanyi apátság birtokainak összeírásakor már prosperáló malomként említik. Megalapításától kezdve folyamatosan üzemel, ez idő alatt többször átépítették. A malom épületét a XVIII. században építették át utoljára. Értékes ipartörténeti emlék, idegenforgalmi látványosság.
A kis falu házai fehér tornyú templomok közé bújva a Pécsely-patak mellett sorakoznak. A környéken talált római kori épületmaradványok a III-IV. századból valók. A török pusztítás következtében elnéptelenedett falut 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be. A falu keleti részén, a temetőben áll a XIII. század végén épült egyhajós, egyenes szentélyű, nemrég újjáépített templom.
Sajnos a saját fürdővel és szentéllyel, kovácsműhellyel rendelkező II. századi római villát ne keressük, de a malom után, az azt éltető vízen átívelő kétszáz éves kétlukú barokk kőhidat – melyet középen Nepomuki Szent János vigyáz – feltétlen vegyük csodaszámba. Igazán szemrevaló, időt és áradást álló építmény!
Kedvcsinálóul egy videót ajánlok, mely tökéletesen visszaadja a hely hangulatát.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
A továbbolvasáshoz kattintson ide »
(Még nincs szavazat) Loading ...# 24 .Nem kakukktojás: Gyenesdiási Madárpark „A Balaton csodás szolgáltatásai” és a “Nyugat-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 1 pontot ér!]
A Balaton elképzelhetetlen a madarak nélkül. És itt most nem a “megunhatatlan” hattyús képekre gondolok. Főszezonban talán kevésbé tűnik fel – a nagy alapzaj miatt – az itt élő madarak sokfélesége. Ha csak reggel hallgatózunk, akkor is bizonyosra vehetjük, hogy többféle madárhívóhangot tudunk majd megkülönböztetni, a hajnali derengéstől… De aki kimerészkedik a nádasokba, a települések környéki “vadonba”, az csak győzze összeszámolni, mely évszakban, épp milyen madarak tanyáznak a Balaton környékén. Persze, sokan azt gondolják, hogy nekik bizony nem a szívük csücske a madarak sokszínű, fürge és pompás világa. Ezeknek a városi puhányoknak, akiknek eszében sincs madárlesre indulni, van “kitalálva” a frissen – új attrakcióként – nyílt gyenesdiási madárpark. Persze gyerekes családoknak, de iskolai csoportoknak is bátran ajánlom. No és a szerelmeseknek:)
Aki azt hiszi, hogy egy ilyen madárpark (tehát nem madárkert!) csupán amolyan elefántok nélküli csökevényes állatkert, nagyot téved. Egyrészt, tartsa tiszteletben, hogy bizony eme ezer hangon kommunikáló, tollasok a dinók leszármazottjai, tehát érezze magát egyfajta posztmodern őslényparkban, másrészt az itt bemutatott mindegy hatvan faj sokfélesége (mely viselkedésükben is megmutatkozik) le fogja nyűgözni. A percek ilyenkor olyan gyorsan telnek, hogy bizony csak innen kilépve fog rácsodálkozni, hogy múlik az idő…
Aki nem egy baromfiudvart keres, hanem csodát, az ha épp nincs strandolni való kedve, vagy az időjárás szól épp közbe, kerekedjen fel Gyenesdiásra. Az alsó-gyenesi strandról nyíló Kalandpark mellett, könnyen megközelíthető igen szép környezetben várják a látogatókat a különleges madarak minden nap 10-től 19 óráig. (Hogy milyen lesz a téli nyitva tartás? Még maguk sem tudják, de nyilván – a sötétedéssel - hamarabb zárnak!)
A Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának égisze alatt működő Madárparkunkban több mint 100 különleges fajjal és tenyésztett fajtával ismerkedhetnek meg közelebbről az érdeklődő látogatók . Szakértő dolgozók – igény szerint – megismertetik Önökkel a baromfiudvarok legszínesebb, leglátványosabb tagjait, a pávákon, a fácánokon keresztül a vízi szárnyasokig. A látnivalókat futó, ragadozó, énekes és trópusi madarak gazdagítják.
Árak, kedvezmények és elérhetőség: az intézmény honlapján!
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 23 . Hogy láss, ne csak nézz: Első Magyar Látványtár (Tapolca – Diszel) „A Balaton csodás szolgáltatásai” és az “Észak-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 2 pontot ér!]
Ha beköszönt az ősz, vagy a tavasz a Balaton környékét felkutatóknak nem árt néhány kiállítóhelyre, múzeumra felhívnunk figyelmüket. Most azonban egy se nem múzeum, nem is kiállítóhelyre irányítjuk csadakereső érdeklődésünket! A közigazgatásilag Tapolcához tartozó, de a Csobánc keleti lábánál önálló életet élő Diszel - itt már az épített csodaként ajánlott -, régi malomépület-együttesében működő látványtárba invitáljuk Önöket.
Itt évente cserélődő, különleges hangulatú gyűjtemények láthatók. A közszemlére bocsájtott szemlélnivalók nem történeti, és nem képzőművészeti megfontolásúak, hanem mindig egy adott téma körül, valami egészen sajátos látásmóddal összeállított látvány-együttest hoznak létre. Ilyen egyéni szemléletmóddal ritkán találkozni, a létrehozott látványok maguk is műalkotásként hatnak, melyekbe beljebb léphetünk, melyeket bejárhatunk.
A Látványtár télen-nyáron látogatható 9-16 óra között, hétfő kivételével. A nyári félévben rendes nyitva tartás, a téliben telefonon hívható gondnok percek alatt kijön és kinyitja.
Az látványtár több ezer darabos, nagyrészt kortárs művészeti gyűjteményt őrző, gyarapító, bemutató intézmény. A kiállításgondozást önálló művészeti ágnak tekintve gyakorolja, mely során a „grand art”-ot rendre kiszabadítja a hagyományos múzeumi gettóból, hogy eleven közegben, szokatlan vonatkozásrendszerben ismerhessen jobban magára.
Az Első Magyar Látványtár Kiállítóháza a balatonfelvidéki Tapolca-Diszelen 1997 nyarától látogatható. Az elromosodott Stankovics-malom, Mújdricza Péter építész tervei alapján 7 évi építkezés után született ujjá, és azóta, minden évben új kiállítással várja látogatóit.
A Látványtár Kiállítóháza az utóbbi években a kiállításokon kívül, egyre több rendezvényére is várja az érdeklődőket. Jazzkoncertekre, előadóestekre, könyvbemutatókra, nyilvános beszélgetésekre… Már hagyományos program Diszel Márton-napi búcsúján, a Nyitott nap. Erre az alkalomra a falu lakóit hívja meg a Kiállítóház, de az alapítók minden érdeklődőt szeretettel várnak jó találkozásokra, beszélgetésekre, terített asztal és csobánci bor mellett.
Az önkormányzat támogatásával épülhetett meg a Falukemence a Látványtár Kiállítóháza mellett, ahol jeles napokon nemcsak kenyér, hanem más finomságok is sülnek a kemencenagy vigyázó tekintetétől kísérve.
Nos, nekem ezen a gyalázatos ezredfordulón tetszik ez a kicsit poros Első Magyar… elnevezés. Mert nem csupán naiv heroizmus csendül ki abból, hogy valami itt – a történelem végén – elsőnek meri vallani magát, de dacos bátorságot is kiérzek magyarságának vállalásából. Napjainkban ugyanis talán a legnehezebb feladat magyarságunk, nemzeti kultúránk és történelmi múltunk vállalása, aminél csak a jelenünk vállalása nehezebb… Aztán még itt van az is, hogy: Látványtár! Nem látványosság és nem képtár, hanem Látványtár!
Az aktuális kiállításokról, a pontos nyitva tartásról és a belépti díjakról itt tájékozódhatunk. annyit mondhatok: a természetből, a Csobánc púpja alól kivéve magunkat, a műemlék hídon átsétálva, e falak között szabadjára engedhetjük vizuális receptoraink kutyáit: had szaglásszanak, barátkozzanak a felmerülő gondolatainkkal, utána pedig egy jó italra is betérhetünk a kávézóba:)
Mivel nem kívánunk hamis illúziót kelteni elmúlt látványok jelenbe idézésével, fényképek helyett a korai időkből származó Cseh Tamás narrációjával, Dresch Mihály – Steve Reich zenei aláfestésével készült alábbi videót ajánljuk megtekinteni, mely jól tükrözi a hely szellemiségét.
http://indavideo.hu/video/Elso_Magyar_Latvanytar
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 44. A Koppány földjén, Szent László erejével: Somogyvári apátság és történelmi emlékhely „A Balaton épített csodái”, és a “Dél-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Ha nem is korábban, és közvetlenül a (mai) Balaton partján, de csak évekkel később, a Nagyberek első komolyabb szárazulatánál épült meg a kor, és az akkori Kárpát-medence egyik legcsodálatosabb apátsága, melynek bazilikája, nem hogy a tihanyinál, de a pannonhalminál is nagyobb volt hajdan. A honfoglalás idején a Balaton mai kiterjedésének legalább kétszerese volt, 1055-től északról a tihanyi, délről 1091-től, a somogyvári bencés apátság tornyai mutatták az Istenhez vezető utat. (Nyugatról, a még járt római úthálózat mentén, az 1019-ben újraszentelt zalavári szintén bencés apátság szolgált a hitélet tradicionális központjául. Erről dokumentumok és leírások tanúskodnak, de helye máig feltáratlan! )
Ma Somogyvár húsz kilométernyire fekszik a Balaton-parttól, apátságának is csupán az alapfalai állítanak emléket a Szent László királyunktól a törökdúlásig történteknek. Mégis illik tudni, e hely hazánk harmadik történeti emlékhelye, hisz szent életű László királyunk ide temetkezett, egyes szakértői vélekedés szerint az itt élő szerzetesek írták, majd őrizték a Pray-kódexet, mely az első magyar nyelvű írást, a Halotti beszédet és könyörgést is tartalmazza. Nem mellékes és nem is véletlen, hogy a Szent Egyed tiszteletére alapított monostor helyén állott Koppány vezéri vára, hogy a legenda szerint Szent István, itt mosta meg kezeit a közeli Szentesica forrásnál, a pogányok feletti győzelmét követően. És nem csoda, hogy a magyarok ősi hitét védelmező trónkövetelőnek is állított itt méltó emléket az utókor. Azt pedig, hogy innen milyen, semmihez nem fogható kilátás kínálkozik a balatoni tanú-hegyek felé, csak az tudja, aki már járt itt. (Kedvcsinálóul csak annyit: a fonyódi „kistestvérek” és a Badacsonyt ölelő északi vulkánikus hegyek testvériesen elvannak egymással, egyik geológiai képződmény sem takarja ki a másikat.)
Koppány herceg vára, Somogyvár, a középkorban jelentős kultikus és kulturális központ volt. Apátsága, amely a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, több mint 900 évvel ezelőtt épült a Szent László király által behívott francia bencés szerzeteseknek.
A 13. századig csak francia szerzetesek éltek falai között, fénykorában mintegy 15-20 barát mondhatta itt az imákat, rajzolhatta a díszes kódexeket és dolgozhatott nagy területet magába foglaló kertjében. Ide temették el az alapító uralkodót is, majd néhány évtized múltán Nagyváradra helyezték át hamvait.
A királyi birtokon létesített épületegyüttes egyúttal ispánsági központ, azaz vármegyeszékhely szerepet is betöltött.
A várfallal körülvett kolostort és a templomot a török veszély erősödésekor hagyták el a szerzetesek, később végvárként szolgált, majd az egykor pompás kolostorépület és a hatalmas templom lassan az enyészeté lett.
A katonai jelentőségét vesztett erősség téglafalait – az omladozó apátság épületeivel együtt – a betelepülő lakosság nagy részben lebontotta, építőanyagul használva lakóházaihoz. A Szent László királyunk alapította bencés kolostor maradékát csak az 1970-es években megkezdődő régészeti feltárás hozta a napvilágra, a legépebb állapotban a déli szentély és a déli főfal maradt meg, helyenként közel 4 méter magasságban. A kolostor udvarán létesített ciszterna csaknem teljesen ép állapotban maradt fenn.
Az 1983 óta nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánított romegyüttes a feltárások és rekonstrukciók után napjainkra igazi látványossággá vált.
Az apátság látogatása belépti díjas, legutóbb 600, illetve 400 forintos volt. A romkert és a kilátó április elsejétől október végéig látogatható, hétfői napok kivételével 9-19 óra között.
A nem messze található Koppány emlékhely és a Szentesica forrás bármikor meglátogatható, pontos helyükről táblák adnak útbaigazítást.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(1 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 43. Legendák habjait csavargőzösként szelve: a Helka (és a Kelén) „A Balaton épített csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Hogyan, hogy nem, hajóról és hajózásról nem esett itt még szó – eddig – a Balaton csodái között, pedig mind az épített, mind a csodás szolgáltatás kategóriában van keresgélnivalónk. Idejekorán fel is hívta erre figyelmünket egyik hozzászólónk: „A Balaton 1000 csodája között:
Club Helka-építészeti csoda, egy hajó!” Ezt a javaslatot én úgy értetem akkor, hogy egy hajó került partra, mely így a szárazon, egy építészeti csoda és vendéglátóhelyként üzemel.
Nos, nem is jártam messze az igazságtól: a ma ismét a balatoni személyhajózást szolgáló Helka, ismételt felújítását megelőzőleg Balatonfüreden a főút mentén „működött” szórakozóhelyként (igen, a „Pogány Madonnában” Ötvös Csöpi ezen a szárazon álló hajón veri szét a rosszfiúkat). De az a könnyen feledhető momentum a Helka 120 éves történetének legkevésbé emelkedett pillanatai közé tartozik. Hogy a Helka hogyan ünnepelte a szép kerek születésnapját, erre vonatkozólag nem találtam semmilyen érdemleges információt. De 2011-es Keszthelyi szezont jelképesen az Ő kifutása jelezte.
A Helka és a Kelén a Balaton legrégebbi, jelenleg is használatban lévő hajói. Mindkettő 1891-ben épült és többszöri átépítés ellenére megőrizték 19. század végi külsejüket. A nosztalgiahajók felső fedélzete nyitott, a főfedélzeten két kisebb nyitott és egy nagy zárt utasterük van. A hajótest egy nagy, zárt körpamlagos utastermet tartalmaz. A hajók legnagyobb hossza 35,22 méter, legnagyobb szélessége 5,28 méter, befogadóképessége 120 utas, főgépük teljesítménye 220 kW. Helka és Kelén egy balatoni legendából ismert két név, Helka a herceg leánya, Kelén pedig a reménytelenül szerelmes árva pásztorfiú…
És hogy hol lehet felszállni e vízi csodára? Többnyire Balatonboglár, Balatonelle, Révfülöp, Badacsony hajóállomásain, de a pontos hajóbeosztást és járati útvonalat az alábbi linken, tudhatjuk meg az adott évre.
A mai sétahajókhoz képest a Helka (és a Kelén) igazán karcsú testű, kecses vízi alkalmatosságok, melyek már kimondottan a Balatonra épültek, így ma is minden igényt kielégítő, mégis sokat látott örökifjak, ahogy ezt egy legenda megtestesítőitől el is várhatjuk.
A két új csavargőzöst a Kelént és a Helkát Siófokon szerelték össze. A hajók azonos méretűek és formájúak, vas hajótesttel és fa felépítménnyel készültek. A Kelén 1891. április 17-én, míg a Helka 1891. június 28-án szállított először utasokat. Ez idő tájt a balatoni hajózás rohamos fejlődésnek indul – a korábbi fa kikötőket kőmólók váltják fel, egyes kikötőkből már naponta háromszor indulnak gőzhajójáratok. 1945. március 27-én a révfülöpi kikötőben még épségben lévő Kelén gépházában is elhelyezték a németek a robbanóanyagot, mikor a pusztítás elkerülése érdekében magyar hajósok, a fenékcsapok megnyitásával elsüllyesztették. A Helka nem volt ilyen szerencsés, mert az két nappal korábban Füreden felrobbantották. A Kelén többszöri felújítás után (1964, 1991) – természetesen már nem gőzhajóként – a mai napig is közlekedik a nosztalgiaflotta tagjaként. A Helkát 1964-ben korszerűsítették, melynek keretében Diesel-motort kapott. További 16 év szolgálat után – 1980-ban – kivonták a forgalomból és presszót alakítottak ki benne Balatonfüreden. 1994-ben a MAHART visszavásárolta és 1996-os felújítása után ismét forgalomba helyezte.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(1 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 22 . A szigligeti arborétum és az Esterházy kastély (irodalmi alkotóház) „A Balaton természeti csodái”, „A Balaton épített csodái”és a „Balaton csodás szolgáltatásai jelöltje.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 2 pontot ér!]
Bizony vannak helyek, ahol e csodakereső sem járt. Sőt, vannak irodalmi művek, melyek, bár itt ihletődtek, születtek, íródtak tovább, mégsem vettük a fáradságot, hogy kíváncsiságunknak engedve, jöttünkben-mentünkben betérjünk beleszagolni a miliőbe, ahol eme alkotások keletkeztek. Szóljon mentségünkre, eme tünemény meglátogatásától az tarthatott minket távol, hogy abban a hiszemben voltunk, a szentélybe nincs bebocsájtásunk, zárt világ ez, (a művészet örökön valóságába vetett hitünk értelmében) nem egyszerű halandóknak való hely ez. Pedig, nem volt igazunk. Bárki bebocsájtást nyerhet ide, ahol a fák, bokrok, füvek épp úgy végzik dolgukat - irodalmi magasságokba törnek, terebélyesednek, kidőlnek, és új sarjakat eresztenek észlelehetően, és észrevétlen – mint a park időleges, kegyes lakói. Az alkotóház vendégeit nem zavarjuk meg, van itt hely bőven számunkra is a 10 hektáron elterülő arborétumban. Az egykori (1916-óta) Esterházy, előtte Putteani kastély mai formáját 1815-ben nyerte el, de 1780 körül épült XV. századi alapokra. Ma 30 szoba áll az alkotók rendelkezésére. E csodálatos növénygyűjtemény leglenyűgözőbb elemei a faóriások.
A park létesítése a kastély építésének időszakára nyúlik vissza. A kert legmélyebb részén a Tapolca patak közelében találhatók a legöregebb, 200-250 éves tiszafák, fehér nyárfák, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek, hársak, bükkök, platánok. A XIX. század második felében ezeknek a környezetébe kezdtek fenyőféléket és más örökzöldeket telepíteni. A kert virágkorát az Esterházyak alatt, a múlt század ’20-as, ’30-as éveiben élte. Területét kétszeresére bővítették, bécsi, pozsonyi, budapesti faiskolákból négy világrész egzotikus fenyőféléivel, örökzöldjeivel telepítették be az új részeket, minek következtében az ország egyik legnagyobb fenyőgyűjteménye jött itt létre. A fajok száma elérte az 520-at, melyből 150 körül volt a fenyőfélék száma, Papp József 1967-ben végzett felmérése szerint.
A gazdag gyűjteménnyé fejlesztett arborétumot értékei miatt 1954-ben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította. 1997 óta fokozottan védett terület. A tájba illeszkedő kert a romantika jegyeit hordozza. Váratlanul felbukkanó erdei virágszőnyegek, rétek, dombok, fasorok, romok, sziklakert, rózsakert, üvegházak, remetelak, nádassal, íriszekkel körülvett tavacska, patak, hidak, lugasok, kerti pihenőhelyek várják az ide látogatókat, melyek mind-mind a természet és a civilizált ember kiegyensúlyozott kapcsolatát szimbolizálják. A kert északi végében 8 kőoszlopon álló kerti pihenőhely (filagória) található, lila akáccal befuttatva, melyhez kőlépcső vezet kovácsoltvas korlátokkal. Az egykori konyhakert végében, a patak partján álló szivattyúház mellől, valamint a tó patak felőli oldaláról kitűnő rálátás nyílik a – tájképi kertek építésénél „kötelező rom” – szigligeti várra.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 22 .Vidor Játékmúzeum, Keszthely „A Balaton csodás szolgáltatásai” és „A Nyugat-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 1 pontot ér!]
És persze vannak „azok a napok” férfiaknál, gyermekeknél és időseknél is, mikor olyan cudar az időjárás, hogy végképp azt gondolná az ember, ilyenkor tényleg nem lehet mit csinálni a Balatonnál, mint pakolni… Pedig ilyenkor a zárt, fedett térben kínált fürdő és wellness szolgáltatásokon túl még rendelkezésünkre állnak a környékbeli múzeumok, kiállítóhelyek, tájházak, bemutatóhelyek és barlangok. Utóbbi opciót már kiveséztük itt, múzeumból viszont csak Keszthelyen annyi van, hogy valóban kedvünkre válogathatunk közöttük. Most is csak egyet veszünk számba a lehetőségek közül.
Ez egy olyan a BalatonBlog által ajánlott gyűjtemény, melyről sokan, sok mindent mondanak, nincs olyan látogatója, akit valamilyen mértékben meg ne érintene. Játékmúzeumnak aposztrofálni, talán tényleg túlzás, hiszen hiányoznak a „szamárvezetők”, a feliratok, a címkék, tájékoztató feliratok, a kötelező haladási irányok: ebben a mindenfajta rangú és nemű játékkal telezsúfolt térben ránk van bízva az értelmezés, és a befogadás mélysége. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy e játék-tárban élménydús időt fogunk tölteni, akár egyedül, akár kortársainkkal, de különösen, ha nálunk fiatalabbakkal érkezünk. A gyerekek pedig el lesznek varázsolva, gondoltak itt a fiúkra és lányokra egyaránt a Vidor Játékmúzeum közel 300 négyzetméterébe zsúfolt 10 000 darabos gyűjtemény összeválogatása során.
Nem tudom eldönteni, hogyan definiálnám a helyet. Nem múzeum, mert hát hol van a kiállított játékok tervezőinek neve, a gyártó, a dátum – a Moncsicsi kultúrtörténete leírva stb. stb. De az a helyzet, hogy maga a gyűjtemény annyira lenyűgözően hatalmas és sokrétű és annyira nagyon betalál a gyerekkorukat a 70-80-as években töltők szívébe, hogy nem merek szólni. Nevezzék akkor Játékmúzeumnak, vagy ahogy akarják. Kötelező túra annak, aki Keszthelyre megy.
A jó állapotú és hibátlan autók között vannak “öszvér” szerelvények, hiányos és sérült darabok is. A kopott játékok a hatást egyáltalán nem rontják, sőt jelzik, hogy ezekkel valóban játszottak, és sok mindenen keresztülmehettek.
A keszthelyi játékmúzeum honlapja, további információk, nyitva tartás <<<
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 21 .Örökös balatoni fenyőillatban: Folly arborétum (Badacsonyörs) „A Balaton természeti csodái” és „Az Észak-Balaton csodái”, illetve “A Balaton csodás szolgáltatásai” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 2 pontot ér!]
Szó esett már itt fákról, mint a Balaton csodáiról, no de azok lombjukat hullatók (és igen szépen vének) voltak. Az örökzöldek világa más! Egyrészt nem is zöld mindegyikük, másrészt tessék balatoni fenyőillatot szippantani: nem mérhető semmivel e csoda! Ne is mondjam, aki fenyők, cédrusok, borókák világára kíváncsi, az betekintést, bebocsájtást nyerhet ezek tündérvilágába, Badacsonyörs közvetlen közelében, csodás balatoni panorámát nyerve. A Balaton környéki arborétumok közül azért is ajánlom elsőként a Follyt, mert talán – európai mértékkel mérve – ez a leghíresebb. Leginkább afféle ékszerdobozra emlékezteti az innen kitérőt, melyet csak azért nyit fel az ember – újra és újra -, hogy tartalma elbájolja, képzeletét messzi világokba repítse, gyönyörűséggel telítkezzen.
Az őstermészet vadregényes szépségét, hatalmát sugallják a magashegység, a tajga és Észak-Amerika nagy erdőségeinek fenyvesei. Más fenyők a mediterrán tájak hangulatát tárják elénk. formagazdagságuk szélsőségeit példázzák a fenyőóriások, valamint az ember által szelektált törpefenyők.
A látogató három különböző korú gyűjteményt láthat, amelyet a Folly család három generációja telepített. (Hazánkban szinte egyedülálló, ahogy egy család évszázadon át ezen élő „fenyőmúzeum” megteremtésén fáradozott, és napjainkban is fenntartásáért, fejlesztéséért tevékenykedik. Dr. Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett. A terület, amelyen a telepítést megkezdte, mindegy 0,4 hektár, amely ma is a gyűjtemény magját képezi.(Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jól tűrik a szárazságot is.)
Földünkön mintegy ezer nyitvatermő faj él. Ebből hatszázra tehető a mérsékelt égövi fenyőfajok, természetes változatok száma. A Folly-arborétum területén megtaláljuk ezek egyötödét (130 fenyőfaj, 20 lomblevelű fafaj, 20-30 örökzöld és lombhullató cserjefaj él itt). Borókákból jelenleg 16 faj található itt, némelyik több változatban. A jegenyefenyő és lucfenyő nemzetségből több mint 15 faj fordul elő annak ellenére, hogy ez a száraz, napos, déli kitettség nem kedvező termőhely számukra. A “hosszútűs” fenyők (Pinus nemzetség) számos egyede igen jól fejlődik a száraz körülmények ellenére, a fajok száma 35. Az arborétum természetvédelmi értékét a kerítésen belüli permi vöröshomokkő-előbukkanás és a tölgyes erdő is emeli, mely a terület eredeti növénytársulásának tekinthető.
Az arborétumhoz kapcsolódó erdő Az arborétum felett húzódó védett erdőben is érdemes egy kis körsétát tenni.
A piros jelzésű turista útvonal az arborétum mellett halad el. A többnyire fenyőkből álló magángyűjtemény fokozottan védett terület. A látogatók érdekét szolgálják a kiépített sétautak, a bemutatóház, és a pihenőhely. Nyitvatartás: április 1-október 31. 9-18 óráig, hétfő szünnap. Előzetes bejelentkezés esetén az arborétum más időpontban is megtekinthető. Szakmai idegenvezetés kérhető. Az arborétum busszal nem közelíthető meg!
Az arborétum honlapja, további információk, elérhetőség <<<
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
Loading ...
Blogkereső: balaton [Miner]
balaton – Google Blogkereső BalatonIWIW aktivitás balaton – Google Hírek
