(Még nincs szavazat)
Loading ...# 21 .Örökös balatoni fenyőillatban: Folly arborétum (Badacsonyörs) „A Balaton természeti csodái” és „Az Észak-Balaton csodái”, illetve “A Balaton csodás szolgáltatásai” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 2 pontot ér!]
Szó esett már itt fákról, mint a Balaton csodáiról, no de azok lombjukat hullatók (és igen szépen vének) voltak. Az örökzöldek világa más! Egyrészt nem is zöld mindegyikük, másrészt tessék balatoni fenyőillatot szippantani: nem mérhető semmivel e csoda! Ne is mondjam, aki fenyők, cédrusok, borókák világára kíváncsi, az betekintést, bebocsájtást nyerhet ezek tündérvilágába, Badacsonyörs közvetlen közelében, csodás balatoni panorámát nyerve. A Balaton környéki arborétumok közül azért is ajánlom elsőként a Follyt, mert talán – európai mértékkel mérve – ez a leghíresebb. Leginkább afféle ékszerdobozra emlékezteti az innen kitérőt, melyet csak azért nyit fel az ember – újra és újra -, hogy tartalma elbájolja, képzeletét messzi világokba repítse, gyönyörűséggel telítkezzen.
Az őstermészet vadregényes szépségét, hatalmát sugallják a magashegység, a tajga és Észak-Amerika nagy erdőségeinek fenyvesei. Más fenyők a mediterrán tájak hangulatát tárják elénk. formagazdagságuk szélsőségeit példázzák a fenyőóriások, valamint az ember által szelektált törpefenyők.
A látogató három különböző korú gyűjteményt láthat, amelyet a Folly család három generációja telepített. (Hazánkban szinte egyedülálló, ahogy egy család évszázadon át ezen élő „fenyőmúzeum” megteremtésén fáradozott, és napjainkban is fenntartásáért, fejlesztéséért tevékenykedik. Dr. Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett. A terület, amelyen a telepítést megkezdte, mindegy 0,4 hektár, amely ma is a gyűjtemény magját képezi.(Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jól tűrik a szárazságot is.)
Földünkön mintegy ezer nyitvatermő faj él. Ebből hatszázra tehető a mérsékelt égövi fenyőfajok, természetes változatok száma. A Folly-arborétum területén megtaláljuk ezek egyötödét (130 fenyőfaj, 20 lomblevelű fafaj, 20-30 örökzöld és lombhullató cserjefaj él itt). Borókákból jelenleg 16 faj található itt, némelyik több változatban. A jegenyefenyő és lucfenyő nemzetségből több mint 15 faj fordul elő annak ellenére, hogy ez a száraz, napos, déli kitettség nem kedvező termőhely számukra. A “hosszútűs” fenyők (Pinus nemzetség) számos egyede igen jól fejlődik a száraz körülmények ellenére, a fajok száma 35. Az arborétum természetvédelmi értékét a kerítésen belüli permi vöröshomokkő-előbukkanás és a tölgyes erdő is emeli, mely a terület eredeti növénytársulásának tekinthető.
Az arborétumhoz kapcsolódó erdő Az arborétum felett húzódó védett erdőben is érdemes egy kis körsétát tenni.
A piros jelzésű turista útvonal az arborétum mellett halad el. A többnyire fenyőkből álló magángyűjtemény fokozottan védett terület. A látogatók érdekét szolgálják a kiépített sétautak, a bemutatóház, és a pihenőhely. Nyitvatartás: április 1-október 31. 9-18 óráig, hétfő szünnap. Előzetes bejelentkezés esetén az arborétum más időpontban is megtekinthető. Szakmai idegenvezetés kérhető. Az arborétum busszal nem közelíthető meg!
Az arborétum honlapja, további információk, elérhetőség <<<
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(2 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 22. A siófoki “Kenyérgyár”, avagy a “320°”, kortárs művészeti központ „A Balaton csodás szolgáltatásai”, “Az Dél-Balaton csodái”, jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 2 pontot ér!]
Hogy ki mekkorát mer álmodni? Erről is szól a siófoki (volt) kenyérgyárban (320 fokon) kisütött, kiállítótér jelene, illetve kortárs multikulturális intézménnyé fejlődésének lehetősége… Mondom mindezt úgy, hogy soha nem jártam arra, de párszor már beszámoltam a fejleményekről. Hogy hogyan lehet oda találni az intézmény által mellékelt térkép alapján, meg nem mondom. De hogy érdemes, abban egészen biztos vagyok, akármikor járjunk arra… Hiszen, már az is csoda, hogy megmentethetek egy szép ipartörténeti műemléket és új életet leheltek bele.
A két építészeti ütemben felépíthető, összesen mintegy 3-5 milliárd forintos beruházást igénylő, 12,5 ezer négyzetméter alapterületű multifunkcionális kulturális épület révén a régió egy olyan intézménnyel gazdagodik, amihez hazai viszonylatban csak a debreceni MODEM, vagy a pécsi EKF-program múzeumi fejlesztései mérhetőek. – áll a 2010-es nyári sajtóanyagban.
A Balaton körül nem működik olyan kortárs multikulturális intézmény, amely a nagy turisztikai forgalmat lebonyolító városok számára megfelelő kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget nyújthat. A 320º projekt e hiányra megfelelő válaszként szolgálhat.
A siófoki volt kenyérgyári épület a hazai ipartörténet fontos időszakában épült, kulturális célú hasznosítása és környezetének rendezése jól illeszkedik mind a város urbanisztikai arculatának változásához, mind a nemzetközi trendekhez. – ismertetik saját vízióját az intézmény.
A 2002-ben bezárt siófoki kenyérgyárat megvásárolta JUHÁSZ LÁSZLÓ, hogy megvalósíthassa nagyszabású tervét, amelynek végeredményeként Európa egyik legjelentősebb kulturális projektje születhet meg a Balaton-parti városban. Hogy a barkácsáruházak beszállítójaként is tevékenykedő üzletember miért éppen erre áldoz a vagyonából, azt ő maga mondja el.
Nyitva tartás, elérhetőségek <<<
Szóval van még mit tenni a siófoki kortárs művészeti központ ügyéért, most épp – e bejegyzés írásakor – „Nyaraló művekként” funkcionál, a program szerint 2011 szeptember 30-ig.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 21. A fonyódi „puncskocka”, a szerelem háza, vagy hivatalosabb nevén a Kripta Villa (Fonyód) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, “Az Dél-Balaton csodái”, “A Balaton épített csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]
A fonyódi „puncskocka”, a szerelem háza, vagy hivatalosabb nevén a Kripta Villa mellett többnyire csak úgy elmegy az ember. Felfigyel az építmény színére, egyedi építészeti jegyeire, az ingatlan kitűnő fekvésére, de ha nem hallott a hozzá kötődő szomorú történetről, soha nem próbál meg bejutni a kapun belülre, hát még a földszinti ablaktalan helységbe…
Pedig itt fekszik, alussza örök mozdulatlanságba vésett álmát, a halhatatlan szerelem mementójaként, az ifjú szerelmespár: Magdus és Ödön. Hidegen, mozdulatlanul fekszenek egymás mellett, és olyan mély álmot alusznak, hogy nem zavarjuk meg őket abban (de nem ám!), ha az ágyuk fölött matatva keressük kedvesünk kecses kezét. Mert úgy szól a fáma, hogy azon a szerelmespárok szerelme örökké tart, ki felettük fognak kezet. Mégis kevesen járnak ide… Persze, meglehet furcsa hely ez, borzongató, egyben lenyűgöző hely ez. Ennél szebb fekvésű és ennél stílusosabb villa kevés van a Balaton partján. Története, tipikus magyar sorstörténet, tragédia a javából, befejezetlen epilógus (vajon ki lakik ma – és mi jogon – a felsőbb szinten, kit zavarnak a látogatók, tán csak nem szellemek?)!
Pedig ha minden igaz, mostanság (július 1. – augusztus 20. között, keddtől-péntekig: 10-12 óra között) bejuthatunk a be nem telesedett szerelem szentélyébe. „Szezonon kívül”(és soron kívül?) meg telefonon egyeztethetünk az idegenvezetővel egy neki is megfelelő időpontot.
A “legenda” ami a nászágy feletti kézfogást illeti, nagyobb turisztikai potenciát rejt, mint sem gondolnánk, fura, hogy nem élnek vele, ha már állami pénzen felújították a villát.
„A Loch Ness-i szörnytől a Titicaca tó titkáig egy csomó őrültséggel fel tudják futtatni a turizmust, vagy ott van Velencében a Sóhajok hídja és még sorolhatnám. A Kripta Villa meg alig érdekel valakit, holott legalább annyira érdekes a történet. Csak előbb rá kellene áldozni egy kis markeinget aztán várni a hatást nem fordítva, ahogy itthon szokás.” – állapítja meg Bánki Károly némi malíciával.
A történet kezdete az 1910-es évek közepére tehető, amikor az ifjú patikus Kolozsvárott beleszeretett egy szép, művelt fiatal lányba, Magdusba. Eljegyezte, de Magdus az esküvő előtt három héttel hirtelen elhunyt. Az eset mélyen megrendítette az elárvult vőlegényt, összegyűjtötte meghalt kedvese tárgyi emlékeit, és sokáig gyászolta őt.
Hosszasan kereste a legvarázslatosabb helyet, ahova felépíttetheti azt a villát, amelyben Magdus hamvait és fennmaradt emléktárgyait méltóképpen megőrizheti. Itt Fonyódon, a Sipos-hegyen lelt arra a helyre, ahol dédelgetett álma megvalósulni látszott, ahonnan a panoráma emlékeztet a Nápolyi-öböl egyik legszebb pontjára. Ahogy a szirtre épített Anacapriból be lehet látni az egész Náplyi-öblöt, úgy innen elláthatunk Keszthelytől Tihanyig, a Balaton-felvidék tanúhegyeiben gyönyörködhetünk, és a lábunk előtt ott ringatózik a Balaton.
Az épületet 1940-ben Cserna Sándor, pécsi építőmester tervezte mediterrán stílusban, oszlopokkal, erkélyekkel, lapos tetővel. Az alagsorban helyezték el a be nem teljesült nászra emlékeztető szobát, itt helyezték volna el Magdus hamvait is…Az 1950-es, 60-as években az építtető hozzájárulásával idegenforgalmi látványosságként bemutatták a “kriptát”, aztán lassan lomtárrá vált. Az ezredfordulón Fonyód Város Önkormányzata kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával a Széchenyi Terv pályázatán elnyert összegből sikerült helyreállítani.
A Kripta-villa címe: 8640 Fonyód, József u. 16.
Információ: Fonyódi Múzeum Tel: 85/560-392; 20/465-4786
Nyitva tartás: július 1. – augusztus 20.
kedd-péntek: 10:00-12:00
Jegyár: felnőtt: 200Ft
nyugdíjas, diák: 150Ft
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 20. Sípos-hegyi kilátó (Fonyód) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, “Az Dél-Balaton csodái”, “A Balaton épített csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 1 pontot ér!]
Most, hogy immáron két kilátója is van Fonyódnak, el lehet dönteni, kinek melyik tetszik jobban a külcsínt és a kilátást illetően. Amíg a Vár-hegyen álló tákolmány volt a Sipos-hegyi kilátó konkurense, nem volt kérdéses ki nyerné a szépségversenyt. A kilátás nyilván a magasabban épült csúcsról szebb… Mégis akkor mi szól a Sipos-hegyi mellett? Ha engem kérdeznek: van a „postás toronynak” egyfajta a korából adódó építészeti bája… Az viszont sajnálatos, hogy a fonyódi kettős kúp keleti csúcsán megépült új kilátó is fizetős, és ez is. Magam azt hittem csak viccből ül ott valaki a 15 méterre vezető 76 lépcsőfok alatt, de nem, sőt még nyitvatartási idő is van:
Nyitva tartás: hétfő-vasárnap: 10:00-20:00 Belépő: felnőtt, nyugdíjas, diák: 150Ft gyermek: 50Ft távcső bérelhető: 150Ft
A kilátó viharos időben zárva tart.
A kilátót, mely 1987-ben épült a postai mikrohullámú átjátszóként is szolgál júniusi nyertesünk Flóring Mónika ajánlotta figyelmünkbe, aki 4 négy éjszakát töltött negyedmagával Siófokon a Catamaran apartman jóvoltából.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 19. Afrika Múzeum (Balatonederics) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, “Az Észak-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 1 pontot ér!]
Távol Afrikától, Balatonedericsen, van egy kis szeletnyi Afrika. Egy olyan ember hozta létre ezt az Afrika illúziót, aki igen jól ismerte a kontinenst. És bár múzeumnak hívják, az intézmény – különösen remegő levegőjű, délibábos, forró napokon, amikor a Balaton is olyan ütemben párolog, mint az egyenlítő környéki nagy vízfelületek – valóban idevarázsolja nekünk a fekete földrészt, szavannáival, hegyeivel, farmjaival és állataival. De azt se veszítsük szem elől, hogy az esős évszakban bizony Afrikában is néha meghűl a lég és lóg az eső lába, ezért e múzeum és állatpark elő és utószezonban, illetve esősnek induló napokon is teljes értékűen látogatható, télen meg idézzük fel a Kilimandzsáró havát:)
A balatonedericsi Afrika Múzeumot dr. Nagy Endre, a neves Afrika-vadász hozta létre. Értékes és különleges trófeáit, tanzániai néprajzi gyűjteményét helyezte el itt. Az épület környékén kis szafaripark van.
A múzeumi kiállításon csont- és fafaragványokat, trófeákat, állatbőröket, afrikai törzsek kultikus tárgyait láthatjuk. A kis szafariparkban afrikai állatokat láthatunk természetes környezetben: tevét, bivalyt és zebrát. A vállalkozó szellemű látogató tevehajtásból még diplomát is szerezhet – foglalja össze a lényeget Balogh Zsuzsanna.Dr.h.c.Dr. Nagy Endre (1913 Ószőny – 1994 Tapolca)
A múzeum kalandos életű alapítóját 1944-ben, mint csendőr századost a báró Hatvany Alexandrával kötött titkos házassága miatt börtönre ítélik. A Horty-rendszert követő új hatalom szakmai tudásának köszönhetően 1950- 1952 között a kormányvadászok főnökévé nevezik ki.
A politikai viharok családjával együtt menekülésre kényszerítik. Ausztriában, Németországban tevékenykedik vadászati vonalon, majd a Frankfurt melletti Opel Zoo egyik vezetője. Az 1954. évi düsseldorfi nemzetközi vadászkiállítás trófeaosztályának vezetőjeként működik. Három afrikai gyűjtőútja után, 1958-ban végleg elhagyja Európát és Tanzániában települ le, ahol állatkertek és múzeumok megbízásából mint gyűjtő és vadbefogó tartja fenn magát. Évek múltán az ország egyik legismertebb fehér vadásza, állatkert és vadaskert alapító, az afrikai vadászkultúra európai mintára történő átformálója a Kilimandzsáró és a Meru vulkán vadászterületein, ahol egyben vadászati főnök is. Az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás egyik értelmi szerzője, melyen a tanzán pavilon vezetőjeként vesz részt.Vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben Balatonedericsre, családi kúriájába hozza haza, mely azóta élő állatvilággal körülvéve, mint múzeum működik. Az ő nevéhez fűződik még a kenyai Windisch-Graetz herceg trófeagyűjteményének a keszthelyi Festetics kastélyba történő hazahozatala is.
E kitűnő ember életregényét, mely bátran ajánlható strandolvasmányként a rekkenő hőségben, a helyszínen akár meg is vásárolhatjuk. Akinek bejött a „Távol Afrikától”. annak kötelező elzarándokolni ide! Az Afrika Múzeum honlapja <<< (árak, nyitva tartás, galériák)
Forrás: [1]
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 18. Csaodabogyós barlang (Balatonederics) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, “A Balaton természeti csodái” “Az Észak-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]
A határozottan és „halmozottan” szezon-független balatoni csodáink sorában a harmadik megismerésre váró barlang, annyiban tér el az előzőektől, hogy nyilvános szakaszainak bejárása, komolyabb erőkifejtést és időráfordítást igényel, akár az alap (hossza 400 méter, másfél – két órás időtartam), akár az extrém (900 méter, 3,5-4 óra) szakaszt válasszuk. Ráadásul, mindkét estben be kell öltöznünk a helyszínen biztosított védőfelszerelésbe (ami azért már előre jelez valamit), mert bizony egyes szakaszokon csúszni-mászni fogunk, ha erre adjunk fejünket. Márpedig, ha nem szenvedünk klausztrofóbiában, van-e ennél jobb mulatság. (Persze erre azt lehetne mondani, hogy ami a föld alatt van, annak mi köze a felszíni Balatonhoz? Hát, minimum annyi, hogy az ide le és feljutásunkban páratlan panoráma tárul elénk, közel van az Afrika Múzeum, és a mélybe szállva lesz némi lövésünk a tektonika mibenlétét illetően…
Összességében: „Ha többre vágyik egy kivilágított, kilépcsőzött barlangtúránál – itt megkaphatja!” Felfedezése, feltárása, és látogathatóvá tétele óta a helyzet csak annyiban változott, hogy ma már tudjuk, a barlangrendszer pontos paramétereit, és létrákkal, láncokkal segítik a le, illetve kijutást. Ez Magyarország tízedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 méter (akár a Balaton-átúszásé), mélysége -121 méter (azonban a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik).
Méreteiből, látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására.
A túra a Balatonederics határában lévő Afrika Múzeum fölötti bázisról indul. A kiindulóponthoz azoknak is érdemes ellátogatniuk, akik „csak” egy nem mindennapi látványban szeretnének gyönyörködni, káprázatás rálátás nyílik ugyanis a Tapolcai-medence bazalt tanúhegyeire.
A barlang belső szakaszainak hőmérséklete télen-nyáron 9,5 Co-os, a relatív páratartalma 100 %-os. Cseppkőképződményekben helyenként rendkívül gazdag és formakincsében is változatos
Kétfajta túrán vehetünk részt egy könnyítetten és egy mindent bele jellegűn: a részletek itt<<<
A barlang egész évben látogatható!
A barlangban akadnak olyan szakaszok, ahol nem lehet felegyenesedve
járni, néhol csupán négykézláb vagy éppen hason csúszva lehet csak
haladni. A tájékozódáshoz, illetve a nagyobb termek és barlangi
képződmények megtekintéséhez a nemzeti park biztosítja a speciális
felszerelést (barlangászoverallt, fejlámpát és védősisakot). Megfelelő
lábbeliről (régi/rossz bakancs vagy gumicsizma) ne felejtsünk el
gondoskodni!
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(1 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 17. (43.) Kékszalag Vitorlásverseny (Balaton) „A Balaton csodás szolgáltatásai” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) NYERHET VELE!
[Megtalálása 1 pontot ér! ]
Ha azt gondolja az egyszerű földi halandó, hogy a balatoni vitorlázás, afféle úri huncutság, bizony téved. (Vitorlást bérelni, akár órákra, de napokra is lehet!) Annyiban igaza van, hogy „a pornép” inkább csak nézi, a tehetősebbek meg próbálkoznak ezzel. De ez akármilyen meglepő: az úszással is így volt. Mint a szintén csodának jelölt Balaton-átúszás esetében például elfeledtem megjegyezni azt az apró igazságot, hogy kétszáz éve, alig volt ember, aki úszni tudott, ma meg már ezrek vágnak neki a nem kis távnak…
Az első Kékszalagot 1934-ben rendezték… 1955-ben a (2000 óta felújított állapotban ma is hajózó) Nemere II. Németh István kormányzásával 10 óra 40 perc alatt teljesítette a távot. Ez a hivatalos rekord. Évről-évre egyre több hajó nevez a Kékszalag Nagydíjra. A legtöbben eddigi 2010-ben voltak, akkor hivatalosan 623 hajó indult a versenyen. A verseny Európa legnagyobb és legrégibb tókerülő versenye, ráadásul egy olyan ritka balatoni csoda, mely csak néhány napig látható!
A Kékszalagot az első 1934.es verseny után csak a páros években kirendezték meg. Ez volt az első tókerülő verseny Európában. A háború miatt 1944 kimaradt a verseny históriájából, valamint a kommunizmus beköszöntekor is kiesett 1946, így a háború után csak 1947-ben folytatódhatott a verseny. Ezután a páratlan években rendezték meg egészen 2001-ig, ezt követően pedig már minden évben megtaláljuk a balatoni vitorlásversenyek naptárában a Kékszalagot. Újdonság, hogy a versenyszabályzat szerint 2010-ig csak egytestű, tőesúlyos vagy 25 négyzetméter és annál nagyobb orr- és nagyvitorla összfelületű (alapvitorlázatú) hajók indulhattak. Ez úgy módosul hogy 2010-től már többtesű hajók is indulhatnak.
Ha figyelembe vesszük a csúcs, és rekordtartó hajók eredményeit: bátran kijelenthetjük, hogy a legújabb anyagokat, fejlesztéseket hozó hajók – és személyzetük – számára is komoly kihívás lesz túllépni ezeken!
A legeredményesebb hajó a verseny történetében a Tramontana, amely 1940, 1942, 1963, 1971, 1977, 1979 és 1989-ben is elnyerte a kékszalagot. (A Tramontana a világon ismert legöregebb, „8-R” yacht típusú hajó, amely mind a mai napig szinte korhűen őrzi eredeti (tervek szerinti) állapotát. Magyarországon a második legidősebb vitorlás hajóként tartják számon. Ennek alapján ez a vitorlás 1989-óta védettséget élvez, így hazánkban egyedül álló technikatörténeti örökség.
Versenyeredményei alapján az országban minden idők legeredményesebb sportvitorlása. Ez a típus 1924-1936 között az első olimpiai hajóosztály melyből a Tramontanához hasonlatos eredeti korhű állapotában fenn maradt hajóból csak néhány darabot tartanak nyilván az egész világon.)
A legtöbb győzelemmel Litkey Farkas kormányos rendelkezik. 2001 és 2009 között minden évben elsőként futott be a célba.
A rajt tervezett rajtidőpont valamennyi osztály részére: 2011. július 14. 9:00 óra, és a verseny június 16-ig tart. (csütörtök, péntek, szombat) >>> BŐVEBBEN a Balatoni Kékszallag hivatalos oldalán!
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 16. A balatonszentgyörgyi csillagvár (Balatonszentgyörgy) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, “A Balaton épített csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér! ]
Talán megvallhatom, itt, hogy nagy vármániás vagyok, sőt kimondottan pihentet saját várkastély-skiccek papírra vetése. Ezért is nyűgözött le a világon egyedülálló alaprajzú és belső elrendezésű balatonszentgyörgyi csillagvár, mely fenntartóinak hála egy igazán varázslatos (vagy elvarázsolt?) múltidéző bázissá nőtte ki magát. A különleges hangulatú építmény, valójában soha nem szolgált várként, de oly annyira jól sikerült, hogy képes volt az utókort is megtéveszteni. Ma igazi, „pancsoláson túli” családi programot kínál, a Balaton közelében. Minden részletében végiggondolt, sokszínű és sokrétű kiállítási terek várják itt a balatoni csodajárókat!
A Csillagvárat 1820-23 között Festetics László építtette erdésze számára biztonságos és komfortos lakhelyül, bár az ásatások során kiderült korábban, a hogy a vár és a sáncok területén, – Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt.
A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedő erdős domboldalon található a Festetics grófok vadászvára. A fedett vár központi helyiségében található a több mint harminc méter mély kút, a kapitány-az őr és pihenő szobák, a füstös konyha. Itt kapott helyet a középkori életpanoptikum, mely hűen mutatja be a múlt egy napját.(Falusi pappal vitázó várkapitányt, lakomázó vitézeket, őrséget teljesítő katonákat, falusi kovácsot, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedő asszonyokat stb.) A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.
Az épület mintegy 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falas, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak. Pincéje görögkereszt alakú. Építészeti megoldása a világban egyedülálló.
De ha csak ez lenne… A házigazdák a Csillagvár megálmodása óta folyamatosan arra törekszenek, hogy eredeti ötleteiket korhű jelmezbe öltve megvalósítsák. Ennek köszönhetően a nyitás óta minden évben meglepetéssel szolgálnak: a pár éve ültetett fűz például szépen fejlődik, hogy majd az évek folyamán egyre bokrosabb jurtává váljon és újabb ritkaság legyen a Csillagvár bejáratánál. – Írja Bánki Károly barátom, majd (minden joggal) tovább áradozik:
A komplexum egyébként is hemzseg az egyediségtől: a régi időkből, messzi tájról ideszállított és újra rekonstruált nádtetős épület korabeli feliratos oromzatával a kézműves foglalkozásoknak ad otthont, ahol a legfiatalabbak nemezelést és gyöngyerezést tanulhatnak egy iparművésztől, az idősebbek pedig megcsodálhatják a hölgy munkáit.
A házikó szomszédságában két kedves, nádtetős információs oszlopon hajdan élt feltaláló honfitársainknak állítottak emléket: kevésbé ismert magyar találmányokról olvashatunk képekkel illusztrált, igényes táblákon.
A Csillagvár egész területén az ízlés és az igényesség harmóniája gyönyörködtet, miközben a szellem is megkapja táplálékát. A magyarságnak a jellegzetes elemeit olyan összhangban találjuk egymással, ami ma kevés helyen található, autentikus formában pedig már egyáltalán nem.
Muzeális értéket képvisel, közben mégsem érezzük, hogy épített környezetben járunk-kelünk. A természetes miliőbe szervesen illeszkedik, a táj a vele évezredek óta együtt lélegző emberrel megelevenedik, nemcsak az épületek és a kor hiteles ábrázolása révén, hanem azáltal, hogy az atmoszféra az odalátogató hazafiaknak lelki nyugalmat ad, otthon érzik itt magukat.
A Csillagvárhoz tartozó közel másfél hektárnyi bekerített területen egész napos családi programot kínálnak a szervezők. A kisebb állatfarmot kecske, szamár, birkanyáj alkotja. Elkészült a madárház, legutóbb mosómedve szülőpár, dámszarvas, muflon, csüngő hasú koca érkezett.
A helyszínen kuriózumként ősmagyar íjászoktatást tartanak, a bátrabbak kipróbálhatják ügyességüket, sőt dárdát, dobócsillagot hajíthatnak a szalmabálán kijelölt célpontra.
Az időközben megéhező látogató a volt grófi istállóból igényesen kialakított csárdában fogyaszthatja el a látványkonyhában készült ínycsiklandó ételeket.
A szervezők a turista csoportokat, gyermek táborok lakóit kedvezményes belépővel várják. A Csillagvárba gépjárművel, két keréken de akár gyalogosan is el lehet jutni az igényesen kialakított útbaigazító tábláknak köszönhetően.
Aki a Balaton csodáit kutatja, abban fel sem merül, hogy egy számára evidens „igazi turisztikai attrakcióról”, nem tud a „nagyközönség”. Pedig, sajnos erre jó példa lehet az egyik, itt is idézett kitűnő írásra érkezett korábbi hozzászólás „Ezeket a sorokat olvasgatva döbbenek rá, hogy mennyi-mennyi szépség, és kincs lakik körülöttem! Sokan képesek több ezer kilométert is utazni, hogy valamely ritkaságot, szépséget, csodát láthasson, Én meg itt vagyok, ettől 8-10 Kilométere, és eddig még soha sem láttam! Érdekes, és egyben elszomorító… (számomra) De egyszer talán csak eljutok ide is!”
A Csillagvár honapja <<< részletes információkkal
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(1 szavazat. átlag: 4.00) Loading ...# 15. A “30. születésnapi” Balaton-átúszás (Révfülöp-Balatonboglár) „A Balaton csodás szolgáltatásai” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) NYERHET VELE!
[Megtalálása 1 pontot ér! ]
Egyre többen tesznek javaslatot: mi kerüljön a Balaton 1000 csodája közé, számomra a legmegdöbbentőbbel Sólyomvári Gábor keresett meg! Szerinte a Balaton egyik legnagyobb csodája nem más, mint maga a Balaton-átúszás! Csoda-e hát, ha e rekkentő kánikulában csettintően ismerem el: meglehet, igaza van. Végül majd úgyis a szavazatok döntenek, meg hát, ha belegondolunk, belefér, a Balaton-átúszás az egyik legtöbb embert megmozgató balatoni szolgáltatás, immáron 30 éve. Ez eddig csupán két alkalommal szólt bele olyannyira a fránya időjárás, hogy a szervezők nem találhattak a lebonyolításhoz alkalmas időpontot…
Első nekifutásra ez évben is elmaradt, de vannak még tartalékidőpontok, amikor más előre lekötött terminusú vízisport esemény miatt nem „foglalt” széltében a Balaton Révfülöp – Balatonboglár között. (Szóba jöhet még júliusban a 22-24, illetve a 29-31-i hétvége is!)
A legtöbb résztvevőt, kísérőt, szurkolót és bámészkodót csalogató – az „öbölátúszáson” és a „strandátúszáson” – 5200 méteres távjával túlmutató „klasszikus” Balaton-átúszásnak azonban volt egy klasszikusabb, igaz emberpróbálóbb módja is. S erről itt is érdemes megemlékezni:
1880. augusztus 29-én a kalandos életű Szekrényessy Kálmán elsőként úszta át a tavat Siófok és Füred között, először 5 óra 52 perc alatt, amit azután a következő években egyre lejjebb faragott. Szekrényessy (1846-1923) élete végéig az itteni átúszás nagy pártfogója volt. Méltán sorolhatjuk őt a magyar úszósport nagyjai közé. A Balaton-átúszás a századforduló idején egyre többeket igézett meg. 1924. augusztus 17-én Irsay Kató elsőként úszta át férfiakkal a Balatont. Egy évvel később a füredi mólón a hat férfi mellett már hat nő is rajthoz állt. Szóval mozgalom lett a tettből, azonban a század első éveiben a vállalkozók csekély száma miatt a rendezőség a versenytáv csökkentése mellett döntött, így 14 kilométerről, 13, majd 7, később 5 kilométerre szállították le a pályaszakasz hosszát.
Az első világháborút követő kény-szerszünet után legközelebb 1922-ben, a Horthy-korszak konszolidációja alatt nyílt lehetőség a verseny újbóli megrendezésére, immár ismét a klasszikus Siófok–Balatonfüred közötti távon… A Balaton-átúszásokat Siófok és Füred között 1948–1967-ig folyamatosan megrendezték. Ez a verseny 12–13 ezer méteres pályahossza miatt azonban nem volt alkalmas az amatőr sportolók, azaz széles néptömegek bevonására.
A Balaton-átúszás igazi tömegsporttá alakításának igénye a Kádár-korszak végén vált valósággá. A Révfülöp–Boglárlelle közötti, 5200 méter hosszú pályaszakaszon, 1983-ban létrehívott verseny egyik fő ötletadója a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa volt, több állami társszerv közreműködésével. Ez utóbbi verseny mind a mai napig nagy népszerűségnek örvendő tömegsporttá vált.
A siófok–balatonfüredi klasszikus Balaton-átúszás, az ún. Szekrényessy Kálmán-emlékverseny pedig azon túl, hogy legnagyobb hagyománnyal rendelkező hazai úszóversenyünk, egyben Európa legnagyobb nyílt tavi bajnoksága is (volt, ha még megrendezik egyáltalán, adatot 2007-ig találtam rá adatot).
Szekrényessy mellett két másik híres Balaton-átúszó pályafutása is kiemelésre érdemes, így Páhok Istváné (1907-1970), valamint Szénási Imréé (1932-1994), aki béna lábbal érte el nagy eredményeit: 1961. augusztus 28-29-én 36 óra 39 perces időtartam alatt hosszában úszta végig a Balatont Kenese és Keszthely között, illetve mindegyiküket megelőzve, Ifj.Wesselényi Miklós báró 1835. augusztus 15-én kb. 4 órát úszott a füredi térségben, s mikor visszaérkezett a balatonfüredi mólóra, a sétálók nagy tapsban részesítették.
Így kerek ez a csodás vizes történet:)
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 14. A Gyöngyösi betyárcsárda (és a betyársírok) Rezi “A Nyugat-Balaton csodái”, “A Balaton csodás szolgáltatásai” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Szélesség: N 46° 49,717′ Hosszúság: E 17° 11,875′ NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]
Sokan mondják manapság, hogy „betyár egy világ van”, hogy van-e, s kik is ma a betyárok azt döntse el ki-ki maga. De ha már betyárok: Rezi Almástető nevű hegye alatt az út mellett húzódik meg a nádfödeles, kétszáz éve csárdaként használt Gyöngyösi betyár-csárda épülete, a bakonyi betyárok egykori kedvenc helye. A műemlék épület évekkel ezelőtt lángra kapott, de sikerült helyrehozni. Személy szerint nem vagyok oda az ilyen műemlék, „betyár” csárdákért, meg az ottani folklór műsorokért, a hozzájuk kötődő legendákért, annál inkább… Itt a környéken a Vak Illés és Kőkes Pista garázdálkodtak, vesztükre. Sírjuk nem messze a még ma is látható kövekkel körberakott nyárfa keresztek és nevükkel faragott kőtábla őrzi, felettük szomorúfűz. Mivel erre halad az Országos Kék Túra útvonala, maga műintézmény pecsételő helyként is funkcionál. (Az ilyesmi – eredeti rendeltetésén túl, az internetnek köszönhetően – annyi előnnyel bír, hogy az ara járók, megosztják ott szerzett élményeiket. Nos, ez alapján, egy a bakancsos turistákkal is barátságos hely légköre rajzolódik ki, legelésző, a cukrot elfogadó lovakkal, jófajta cipóban kínált ragulevessel.) Aki, gondolja meg is szállhat itt, de mindenképp nézze meg magának a régi ivót, benne a „kármentővel”. Ez a pultot, no meg, a duhajkodástól a kocsmárost hajdanán védő alkalmatosság, ma már keresnivaló, én egy kezemen megszámolom, hol tudok még ilyet, pedig…
Ja, és hogy miért nem Gyöngyösön van a gyöngyösi csárda?
A XVIII. Század elején urasági kocsmának építtette az akkori földesúr. Első említése 1729-ből való. Nevét a közelében csörgedező Gyöngyös patakról kapta, amely a partján álló nyárfákon élősködő fagyöngyről lett elnevezve. A csárdával szemben a patakon korábban négy malom is állt. Ma már csak egyet, az úgynevezett Bika- malmot láthatjuk.
Az 1800-as évek táján a Festetics családé volt a csárda, majd tulajdonosai sűrűn változtak. Hisz akkortájt nem volt könnyű csárdatulajdonosnak lenni. Aki a begyárok mellé állt azt a pandúrok zaklatták, aki pedig a pandúroknak szolgált azt a begyárok fosztották ki.
A csárda kőkerítéssel körülvett zárt udvarán több építmény látható: az eredeti, régi csárda, a volt istálló épületében kialakított étterem, az újból helyreállított kocsiszín és az eredeti állapotában megmaradt gémeskút.
A csárda régi része az akkoriban általános népies stílusban épült. Minden ajtaját és vasrácsos ablakát rezi homokkőből gondosan faragott keret díszíti. Északra néző fala teljesen egybeépített, semmiféle nyílás nincs rajta, így védte a ház lakóit a hideg északi szelektől.
Az épület keleti végén volt a kamra, a padlásfeljáró és a féltető alatt a pincelejárat.
A berendezési tárgyak nagy része a 15 évvel ezelőtti tűzben megrongálódott. A felújítás során azonban visszanyerte eredeti állapotát. Az egykori ivószobát ma is a régihez hasonló gerendás-deszkás mennyezet díszíti. Látható az alul deszkából, felső részén lécekből ácsolt kármentő is, mely a csaposnak és italainak egyaránt védelmet nyújtott a duhajkodó betyárok elől. Mellette található az eredeti, ma már belülről fűthető búbos kemence.
A pitvarra nyílik a volt lakószoba is, melyben ma vendégeket fogadnak. A falakat a betyárok ellen kiadott eredeti körözőlevelek, betyárokat ábrázoló rajzok, és egyéb tárgyak díszítik. Láthatunk még egy korhű, betyárok által használt fegyvert is. A CSÁRDA HONLAPJA <<<
Aki a betyárok szellemét akarja megidézni, annak Rezitől fél órányi járóföldet kell koptatnia, s ha kedve szottyan két órán belül akár Hévízen is teremhet – vagy bárhól – gyalog. Van itt a környéken látni, csodálnivaló bővében.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
Loading ...
Blogkereső: balaton [Miner]
balaton – Google Blogkereső BalatonIWIW aktivitás balaton – Google Hírek
