#2. Sóstokáli templomrom, Káli-medence, (Kővágóörs, Köveskál). “Az Észak-Balaton csodái” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.
A Google térképen: itt!
(Még nincs szavazat)
Loading ...# 57 . A táskai népi pincesor védett értékei, „A Balaton épített csodái”, és a “Dél-Balaton jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Magam a Balaton felvidék szerelmese vagyok, de nem feledem, hogy a túloldalon délen is várnak rám igazi csodák. Hol is találnám ezeket, mint rendesen a Balaton déli partjának háttértelepülésein, melyek egykoron, a nagyberek lecsapolásáig, maguk is közvetlenül a parton állottak. A furcsa nevű kisfalu (mely Buzsák és Nikla között fekszik) elsősorban műemléki védettségű, népi pincesoráról híres.
A népi építészet emlékeiként a hatvanas években nyilvánították védetté a táskai pincéket. A több mint száz pincéből 35 műemlék. Ezek az építmények vert falú, fehérre meszelt nádtetős házikók. A műemlékek közül egyet sem adtak el, pedig volna rá kereslet külföldről is. Ugyanakkor sok présház méltatlanul elhanyagolt állapotra jutott. Mégis, érdemes erre elkerekezni, a környék sok – kevésbé ismert és felkapott – látnivalót rejt, melyeket itt is számba veszünk.
Érdemes megjegyezni, hogy a Nagy-Berek (fokozott védettsége miatt) csak vezetővel, illetve előre bejelentve látogatható. A pincéknél dologidőben, de nyáron is mindig találunk vendégcsalogatót, ahol megkóstolhatjuk az itt tárolt borokat, pálinkákat. Az út kocsival is jól járhetó.
Öreghegy, Boróca, Aligvárom. Egy-egy nevezetes pincesor Táskán.
Igazán világvégi békességet találhatunk itt, ahol egy élő „skanzenben”, természet közeli időutazáson vehetünk részt. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy az elfelejtett Magyarország egyik építészeti gyöngyszemét találjuk itt, a hajdani Balaton parton.
Amikor a Balaton vízszintje még 3-5 méterrel magasabb a és kiterjedése kétszerte nagyobb volt a mainál, akkor a község Balaton-parti településnek számított. Az időközben bekövetkező csatornázások nyomán kialakult Nagy-berek – a szárazabb időszakokban – lehetővé tette a berkekben történő rideg állattartást is. E vizenyős területről szánokkal és bárkákkal szállították el – gyakran a Balaton északi parti szőlős vidékekre – az értékes marhatrágyát.
Táskáról (és környékéről) itt foglaltam össze a tudnivalókat <<<
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 56 . Zalavár, avagy a hit lenyomata „A Balaton épített csodái”, és a “Nyugat-Balaton, valamint a “Kis-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]
Zalavártól a Kis-Balaton felé nemet, a település határában, egymás közelében fél tucat szakrális helyet találunk: ezek egy része romjaiban hever, míg a többi új keletű építmény, illetve emlékmű. A Kis-Balaton Bemutatóház piros teteje már messziről jól látható, itt érdemes leparkolnunk, ha kocsival járunk erre…
Az egykori Mosaburg (mocsárvár) a frank hűbéres Pribina, majd fia Kocel székhelye volt a 9. században. A honfoglaló magyarok 897-900 között megszállták Pannóniát, elfoglalták e várat és Zalavárnak nevezték el. A hagyomány szerint e helyütt nyugszik Szent Adorján (Hadrianus) vértanú. A keresztény hitélet valószínűleg sohasem szűnhetett meg teljesen e vidéken. Feltehetőleg ezzel magyarázható, hogy a 9. században felszentelt Szent Adorján templom titulusa átöröklődhetett az István király által 1019-ben alapított bencés kolostorra. László király alatt a kolostor mellé ispánsági vár épült, amely Zala megye közigazgatási központja lett.
Pribina idejében e környék jelentős lakóssággal bírt (volt hát kit téríteni), nem véletlen hogy hosszabb időzött itt Ciril és Metod a két bizánci szláv hittérítő. Emléküknek az út menti emlékmű adózik.
Az épületegyüttest a középkor folyamán erődítménnyé, a 16-17. században várrá alakították, amelyet a török időket követően (1702-ben) felrobbantottak.
Az osztrák robbantómesterek (mint annyi várunknál, itt is) igen alapos munkát végeztek, az egykori erősségre csak egy – kis dombon álló – 1938-as keltezésű emlékmű utal, de a templom alapzata jól kivehető, a mártír feltételezett sírja pedig szintén jelezve vagyon.
A vár első okleveles említése 1164-bôl származik. Ez tehát a legrégebbi balatoni várunk.
Az egykor várrá alakított kolostor és templom helyén 1996-ban – Pelényi Gyula tervei alapján – emlékkápolna épült, az Árpád-kori alapokra.
Egykoron e területen három egyházi építmény állott. Az emlékkápolna helyén lévő templomot később a vár foglalta magába, és azzal együtt pusztult el. A harmadik, a valaha igen inpozáns háromhajós, kéttornyú bazilika pedig az út (észak-nyugati) túloldalán) keresendő. Ennek is csupán alapfalai állnak, de érdemes elsétálni ide, a mellmagasságú maradványok, jól visszaadják, a letűnt kor Istenességét.
A Récéskút nevű kis szigeten egy háromhajós bazilika alapfalai láthatóak.
A Karoling-korban épült, de a magyar egyházszervezés után újra használatba vették.
Az 1946/47-ben feltárt Récéskúti bazilika a Balaton vidék műemlékei között is kimagasló jelentőségű. A maga korában jelentős méretű, 12 x 20 m nagyságú bazilika alaprajza ma is sejteti az épület harmonikus szépségét.
A szemet gyönyörködtető Millenniumi Emlékművet (mely kiállítóhelyként is funkcionál) Makovecz Imre Ybl-díjas építészt tervezte, mint az első ránézésre látható:)
Az alábbi honlapon elérhető Kis-Balaton ház melletti nagy, minden igényt kielégítő játszótér a kicsiknek önmagában is jó programot ígér… A terület minden évszakban más arcát mutatja! Aki nem csak a Kis-Balaton védet természeti értékeire kíváncsi, de a terület múltja is érdekli, feltétlenül látogasson el ide!
Hivatkozások: [1], [2], [3], [4], [5]
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 55 . A niklai remetelak: Berzsenyi Dániel kúriája (és sírja) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, és a Dél-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Berzsenyinek a Balatonhoz írott versét, talán minden Balatonkedvelő ismeri (de azért közlöm itt lábjegyzetben). Talán azt is tudjuk, hogy a költő majd 30 évet élt a tó közelében, mely akkor, berkeivel, nádasaival gyakorlatilag majdnem birtokáig, illetve lakhelyéig ért. Azóta Nikla a Marcali és Lengyeltóti közötti településekkel teljeségében (bár cseppet sem vágyott erre) „elvágódott” a Balatontól, de mégis, mikor máskor látogasson ide az emberfia, ha nem amikor a Balatonon van, vagy annak déli partján akad dolga, kocsival, vagy kerékpárral, arra jár. Mert bizony vonattal, busszal igen macerás a település elérése, gyalog meg nagyon ki kell lépni a parttól, igaz a környező kisfalvak sok apró csodát rejtenek, melyekről itt még lesz szó.
Niklát Berzsenyi Dániel ittléte tette híressé. Az amúgy vasi születésű költő 1804-től 1836-ban bekövetkezett haláláig élt és gazdálkodott birtokán a kis somogyi faluban, melynek temetőjében nyugszik. Síremléke a temető közepén messziről látható.
Szép kerttel körbevett kúriáját 1811-ben építette fel.
A házban állandó emlékkiállítás van, mely egész évben látogatható hétfő kivételével: a 11.01.-03.31. közötti téli időszakban 10-16, ezen kívül 10-18 óra között.
Berzsenyi Dániel niklai lakóháza 1954 óta kiállítóhely, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte. A költőt művei, egykori használati és dísztárgyai elevenítik meg. A kiállítás anyaga a Somogy Megyei Múzeum és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből származik.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta kiállítóhely, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett.
Még ma is állnak a „niklai remete”, a gazdálkodó költő ültette fák, visszaidézve a költő műveinek keletkezésének hangulatát, a hajnali párásságban, az esti szürkületben még megelevenednek verseinek motívumai. Itt valóban minden Öt és láthatatlan emlékét idézi: elégikus történet ez!
A Balaton
Jer te, ki a szép genfi tavat s szép genfi virulmányt
Olly eleven színnel festéd, s Eratódnak ölében
A roppant Bernhárd farain múlatni szerettél,
Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.
Itt meredek sziklák tetein sok régi erős vár
Omladozó falain lebeg a mult hajdani képe,
S elnyeli a döbbent elmét a fényes előkor;
Itt a századokat látott vadonok feketednek,
Mellyek ezer meg ezer gőbölt kényünkre nevelnek;
A szilaj Arkászok heverészve legeltetik a nyájt,
S a kies estvéken nyögdécsel lassu furullya.
Itt a sárga mező s kiterült láp terjed előnkbe,
Hol dús búzakalász hullámos tengere játszik,
S a barnult arató víg dal közt hosszu kepét rak.
Nézd, valamerre veted szemeid, szép minden előtted,
S a koszorus Tellus kosarit mosolyogva üríti;
És valamint boldog Helvetia népe örömmel
Szántja szabad földjét: itt is szabad a magyar és víg;
A gazdag palotát itt lakja királyi szabadság,
S a gunyhók lakosit szent törvény jobbkeze védi.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 54. Ezer éve itt működik, ma már csak álmodik a lisztel: az örvényesi csodamalom „A Balaton épített csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Ismerek egy helyet, melynek neve: Malomsok, de az nem itt a Balaton felvidékén található, ahol mi tagadás valaha szintén sok-sok malom őrölt a sédeken, már ősidők óta. Hogy az őrölni való a halért, borért cserébe kerülhetett e vidékre az is biztos, mert itt a akkoriban a nagy erdőrengeteg mellett inkább csak borászkodni, legeltetni engedte az itt élőket a természet, a halászat mellett. Mégis friss folyású, a Balatonba igyekvő vizeken, nem egy malom lapátja forgott, mint az idő kereke. Csoda hogy ennyi malomból csupán egy, mára is működőképes, megmaradt mutatóba, még ha dologra igazából már nem is fogják. Üresen, monotonon róják köreiket a lisztet rég látott alkatrészek: forognak, csattognak, magukban, rekedten, szótlan dúdolva egy elfeledett nótát. A molnárok életét, hétköznapjait szépen és gazdagon bemutató, múzeummá avanzsált évszázados malomépület Örvényes egyik méltán híres látványossága. Itt, ugyanezen helyen, már ezer éve is sorban álltak az őrlésre várók s épp úgy csodálkoztak rá az emberi leleményre, a természettel harmóniában együtt élni képes ember találékonyságára, mint mi, a nagy fakerék forgásába feledkezve.
Igazán kár, hogy ide csak májustól, szeptemberig térhetünk, be, mert a Pécsely-patak be nem fagy, és tényleg kevés a működésében, hangulatában ennyire autentikus malom kis hazánkban. (No de ne legyünk telhetetlenek: lisztporos emlékű élményekért koranyártól, későnyárig bekukkanthatunk!)
Az örvényesi vízimalom a Balaton északi partján fekvő Örvényes községben, a Pécsely-patak partján található. Ez hazánk legősibb, a XI. századból származó vízimalma, mely máig működőképes. 1211-ben a tihanyi apátság birtokainak összeírásakor már prosperáló malomként említik. Megalapításától kezdve folyamatosan üzemel, ez idő alatt többször átépítették. A malom épületét a XVIII. században építették át utoljára. Értékes ipartörténeti emlék, idegenforgalmi látványosság.
A kis falu házai fehér tornyú templomok közé bújva a Pécsely-patak mellett sorakoznak. A környéken talált római kori épületmaradványok a III-IV. századból valók. A török pusztítás következtében elnéptelenedett falut 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be. A falu keleti részén, a temetőben áll a XIII. század végén épült egyhajós, egyenes szentélyű, nemrég újjáépített templom.
Sajnos a saját fürdővel és szentéllyel, kovácsműhellyel rendelkező II. századi római villát ne keressük, de a malom után, az azt éltető vízen átívelő kétszáz éves kétlukú barokk kőhidat – melyet középen Nepomuki Szent János vigyáz – feltétlen vegyük csodaszámba. Igazán szemrevaló, időt és áradást álló építmény!
Kedvcsinálóul egy videót ajánlok, mely tökéletesen visszaadja a hely hangulatát.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
A továbbolvasáshoz kattintson ide »
(Még nincs szavazat) Loading ...# 53. Faragott kőszívek temetője, Balatonudvari „A Balaton épített csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Vannak a világnak olyan pontjai, ahova az idegen a hely temetője miatt megy látogatóba, holtak emlékét idézni, vagy csupán a nyughelyek környezete, kivitelezése oly csodás, hogy messze földről vonzza az embereket. A Balatonnál is tudok nem egy ilyet mondani, de mindezek közül a leghíresebb a Balatonudvari temető, az is szív alakú réges-régi sírkövei miatt. Olyannyira így van ez, hogy bizony mondom, Balatonudvariban még körül sem néztem, pedig nem egyszer jártam e megkopott faragott fehér kőszívek között. Még télen is betértem ide, hisz útba esik az északi parton jövet-menet Zánka és a Tihanyi-félsziget között félúton, el sem lehet téveszteni: ha Udvari, akkor a sírkövek, az elmúlás és a rejtélyes történet…
Mára már senki nem tudja, miért, hogyan alakult úgy, hogy más vidékektől eltérően, itt faragott mészkövekké hasad a szív. A legvalószínűbb, hogy az itt adott kövek formája ihlete meg a helyi mestert, vagy valakinek olyan mérhetetlen fájdalma támadt, hogy azt mindentől eltérően tudta csak kifaragni magából, de akárhogy volt, jó időre kegyeleti divatot diktált. Persze ennél cifrább magyarázatok, legendák is rendelkezésre álnak, ezeket alább adom közre.
Eötvös Károly (1842-1916) így meséli a szív alakú sírkövek eredetét:
Volt Balaton-Udvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírkövet szívalakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás.
A régi szokás hívei ellenkeztek.
De a furcsa ember nem engedett. Nekem van igazam, nem kendteknek. Hiszen a halott szíve is kővé válik. Előbb porrá, aztán kővé. Honnan lenne az a sok kő a mi határunkon?
Azután, aki élve maradt, annak is kővé válik a szíve. Hát nem felejti el mindenki a maga halottját, akár vén volt, akár fiatal? Hát követik az emberek a holtak tanácsát? Követik jó példáját? Követik ám a rosszat, nem a jót. Hát lehetne az, ha az élő ember szíve is meg nem kövesedné?, Azért csak azt mondom én: legyen az a sírkő, mint az ember szíve. Ez illik a holtakhoz is, az élőkhöz is.
Addig beszélt: elfogadták.
A kőfaragó ember emlékére (Ősz Lajos költeménye)
Élt hajdanán Udvariban, egy szépséges leány,
A haja szőkén omlott napsütötte, nyakán.
A szeme tündökölt, mint a kék nyári ég,
Bőrén szépen táncolt a hajnali lég.Ki volt Ő? A Halászgazda egyetlen leánya,
A kis falu Kedvence, legények bálványa.
De Ő csak egy legény szívéhez vonzódott,
A sok udvarló bókján, soha sem tobzódott.Ez a legény volt, a falu kőműves mestere,
Szép házak építője, a kőfaragás Embere.
Szerették Ők egymást, terveztek családot,
Dolgoztak is érte, nem várván kalácsot.A Faluszépe leány ladikkal járta a tavat,
Apjával halászott fogott sok nagy halat.
Tervezték a lakodalmat, építettek házat,
Egyszer aztán baj lett, végzetes nagy bánat.A Bakony hegyei felett sötét fellegek gyűltek,
A villámok kékes fényei cikáztak, elültek.
Az ég morajlott és dörgött, a békák riadót fújtak,
A madarak sivítva csiviteltek, majd elbújtak.Hirtelen csend lett, fullasztó, vihar előtti csend.
Indult egy fuvallat, szellő, majd zúgott, szállt a szél,
A fák hajladoztak, reccsent az ág úgy beszélt.
Sírt az erdő, zúgott a nádas, vihar dúlt hegyen, tavon,
Egy kis ladik hánykolódott a tajtékzó habokon.Eső és jég zúdult ott le, hullt az égi korbács,
A ladikban egy leány ült, apja meg a sorstárs.
Az Apa küzd a viharral, birkózik a széllel,
Sajnos a vég következett rémítő szeszéllyel.Nagy bánat van Udvariban, sír zokog a párja,
Facsarodik a szíve is, a temetőben járva.
Gondolt egyet, merészet, szív alakú követ vésett,
Elhunyt szerelmének, azzal állított emléket.Másoknak is tetszett a kő, rendeltek belőle,
Szaporodtak szépen, künn a temetőbe.
A kőfaragó Ember, kétkezi munkája,
Hirdeti a multat, temetőbe zárva.
Balatonudvari védetté nyilvánított temetőjében találhatóak a szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkövek. A sírköveken 1808–1840 közötti évszámok olvashatók, bár az idő több helyen olvashatatlanná tette a feliratokat. Némelyiken jól látszik, hogy a kőfaragásban és helyesírásban is járatlan helyi kőfaragók munkája lehet. A több mint hatvan sírkő, mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni (például Balatonfüred temetőjében).
Szépen rendben tartott sírkert, könnyű megközelítéssel, parkolási lehetőséggel. A területet láthatóan frissen kaszálták, szemét a környéken nem található. A sírkövek állapota – korukhoz képest – nagyon jó.
Források: [1], [2], [3],[4], [5]
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 52. Vörös kőszínház (Alsóörs) és vörös kő kilátó (Csere-hegy) „A Balaton épített csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Milyen is egy igazi kőszínház? Nyilván nagy, robosztus, tekintélyt parancsoló, igazi palota, vagy szentély. Evvel szemben az alsóőrsi, bár méretei tekintélyt parancsolóak, csupán puritán, és a színjátszás kezdeteit idéző, éppen azért megigéző. Első látásra azt hinné az ide vetődő turista, hogy még a rómaiak hagyták itt amfiteátrumukat az utókornak, de nem. Ez a 36 soros helyi vörös kőből faragott enyhén félköríves nézőtér a helyi kőbányászat hagyományainak emlékműve, nyári szabadtéri előadások helyszíne csupán. S ezt nem lekicsinylően értem, csupán arra gondolok mi sem természetesebb, minthogy e kőből faragott, összeillesztet csoda, ilyen szelíden simul a tájba. (Sok tájsebet láttam már, volt bányakrátereket, melyek kulturális, szabadidős hasznosítás után kiáltottak, és íme, itt egy szép példája annak, hogyan is kell a tájba rondításainkat helyre tenni.) A faluközponttól, könnyű egy kilométeres sétával megközelíthető látványossághoz közel, a hegyen, toronyiránt található a Csere-hegyi kilátó, mely, ha már itt vagyunk kihagyhatatlan célponttá válik.
A szintén helyben bányászott permi vörös kőből 1935-ben,Padányi Gulyás Jenő tervei alapján, 298 méter magasan épített kilátó, igazi remekmű.
Látni innen a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, a tópartot és a somogyi dombokat is.
A gótika és a reneszánsz korát idéző míves kőtorony egykor hét méter magasan nyúlt a fák fölé; most öt méterrel magasabb lett: a jobb kilátás kedvéért új, fából ácsolt emeletet építettek rá. A panoráma valóban lenyűgöző innen, négy megye tájaira lehet rálátni.
Az eredetileg Horthy Miklósról elnevezett kilátó az elmúlt fél évszázadban Szabadság-kilátóként volt ismert, az önkormányzat döntése alapján ezentúl a Csere-hegyi kilátó nevet viseli.
A látványdús kirándulás kalauzául, a források közül kiemelve had ajánljam Schubert Erzsébet sok képpel illusztrált, kedvcsináló blogbejegyzését.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 51. Római romkert, avagy a hévízi római fürdő „A Balaton épített csodái”, és a Nyugat-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Milyen furcsa belegondolni, hogy a mi szeretett Balatonunkat egykoron a rómaiak is (sajátjukként) pont így szerethették… Nyugat-Balatonon különösen sok római kori emlék maradt fent. És bizony ezek a romok hajdan nem hadi célokat szolgáltak, sokkal inkább a magas szintű gazdálkodás és a pihenés terei voltak. Így nem is csoda, hogy a magas fürdőkultúrával rendelkező civilizáció nyomai Hévízen is előbukkannak. Az egregyi városrészben nemrég befejeződött ásatás például egy hideg, meleg és langyos fürdővel ellátott első, illetve második századi nagy méretű, 1000 négyzetméter alapterületű kőépületre akadt, amely 45 méter hosszú és 23 méter széles volt, Mivel a régészek nem akadtak padlófűtés nyomára valószínűleg nem villáról van szó, de annyi bizonyos a rekreációt szolgáló „komplexum” egy épületcsoport meghatározó része volt fénykorában.
A számos épületből álló település most feltárt, helyreállított és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. Az I. század első felében egy fagerendákból összeállított boronaház épült fel, amelynek pusztulását tűzvész okozhatta.
Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták.
Most az ásatások befejeztével, a város úgy döntött az V. századi állapotokat rögzítve a romok közvetlen környezetét is rendbe hozzák, a romkertet, bemutatóhely jellegén túl szabadidős, és kulturális helyszínné alakítják. A parkosítást követően, a játszótérrel, pihenőpadokkal ellátott, a rom körbejárását biztosító – az Attila utcától induló – sétányokkal, bizonyára hívogató helyszínné válik, ahol rácsodálkozhatunk, hogy két évezreddel ezelőtt ugyanitt, miként töltődtek fel a vizek áldásaival a régiek.
A terület emellett alkalmassá válik fesztiválok, túrák, vásárok tartására, s a projekt keretében honlap is készül a romkertről.
Terveznek programokat is, igazi látványosságnak számítanak majd egyebek között a korhű jelmezes római történelmi séták, a Bacchus-bortúrák, a római színielőadások vagy például a legionárius harcászati bemutatók. A romkert egyébként nem csupán turisztikai szempontból érdekes, hanem történelmileg is jelentős lelet.
A rekonstrukciós munkálatok 2011 ősszén fejeződnek be.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
A továbbolvasáshoz kattintson ide »
(Még nincs szavazat) Loading ...# 50. Az első magyar űrtávközlési állomás (Taliándörögd) „A Balaton épített csodái”, és az Észak -Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]
Persze, hogy az űrrel való kapcsolatunk is a Balatonhoz köthető! De az ugyan hogyanra, lefogadom, kevesen tudták a választ, míg a címet el nem olvasták!?
A dörögdi völgykatlanban 1978 óta áll egy négyszintes, kör alaprajzú adóépület, tetején 12 m átmérőjű, 60 tonna súlyú parabola antennával. Az adóépületet félkaréjszerűen földszintes kiszolgáló épület keretezi, tervezője Kovács Sándor.
A Taliándörögd és Öcs közötti út felénél a szántóföldből pontosan négy hektárt kihasító szabályos négyzet alakú bekerített és szigorúan őrzött objektumot a mögötte lévő dombról vehetik jobban szemügyre az ilyesmi iránt érdeklődő Mézga Aladárok, Mézga Kriszták. Van még ott további két óriás parabola antenna, az egész úgy néz ki, mint valami SETI központ, valamelyik sc-ifiben. Pedig mondanom sem kell, hogy nem az. Nem is katonai objektum. Nem is titkos annyira, hiszen ez az üzemen kívüli (tartalékos?) űrtávközlési állomás, ha hiszik, ha nem műemléki védettség alatt áll (Az már megint más kérdés, hogy annyira védett, hogy nem is látogatható, de higgyék el, az utolsó csavarig minden úgy van odabent, mint fénykorában. (Simán minden átalakítás nélkül lehetne benne a 70-80-as években Közép-Európájában játszódó – mondjuk kém – filmet forgatni!) Hát nem csodálatos? Olyan csoda ez, hogy csak na! Csak az a bibi van vele, hogy csak tisztes távolságról vehetjük szemügyre. S ne csodálkozzunk, mikor távcsövünkben egy minket távcsővel leső őr jelenik meg 
1973-ban felmérték, hogy Magyarországon hol lehet, hol érdemes felépíteni az állomást – a rádiófrekvenciás zavarok elkerülése érdekében. Az adott volt, hogy csak völgykatlanban érdemes építkezni, így esett a választás a kapolcsi völgyben található dörögdi medencére.
1977-ben kezdődött meg az állomás építése, és 1978-ban adták át.
Magyarország legnagyobb – és komplexumként az egyetlen – űrtávközlési állomását azonban közel harmincévnyi szolgálat után tavaly nyugdíjba küldték. A taliándörögdi állomás hatalmas antennái révén a völgykatlan egyik legjellegzetesebb építményévé vált az évtizedek során. Előbb tévéadások, majd telefonbeszélgetések közvetítésére használták, a kilencvenes évek közepétől pedig a nemzetközi internetes adatforgalom egy része is Taliándörögdön keresztül áramlott. Ma már csak őrzik, illetve kisebb karbantartási munkálatokat végeznek rajta, az égi összeköttetés megszakadt.
1992-3 között két új földi állomást (azaz két 18 méter átmérőjű antennát) építtetett az akkori tulajdonos, a Matáv, amivel jelentősen növelni tudta Taliándörögd kapacitását, és olcsóbbá is tette a műholdas. Az évek során azonban egyre csökkent a forgalom, a tulajdonos úgy döntött: az állomást bezárja.
A 90-es évektől vásárolt berendezések több mint kilencven százaléka ma is “hadra fogható” lenne – valamint az eredeti antenna is -, akár a régi, akár az új tulajdonos úgy dönt, hogy újraindítja a szolgáltatást, minimális beruházással minden berendezést aktiválhatnának.
Műemléki védettség nem csak az épületre, hanem a műszaki berendezésekre is vonatkozik.
Míg a kezdeti időkben az Interszputnyik rendszerben üzemelő állomás főleg a televíziózásban játszott szerepet, később a forgalom döntő részét az Európán kívülre irányuló nemzetközi kapcsolt telefonforgalom adta.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 49. A csodás Szent András templomrom (Taliándörögd) „A Balaton épített csodái”, és az Észak -Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]
Azt gondolhatnánk, hogy Taliándörögd Szőke Andrásról híres, de nem. Minden Balaton-felvidéki falunak van híres lakója, legfeljebb kevesen tudnak róla… Azt mondják sokan, hogy a falu az egyik legszebb település a vidéken. Nos, aki járt itt már, eldöntheti, mi az igazság. Azt is sejthetjük, hogy a „Művészetek Völgye” korábbi rendezvényei okán, már sokan jártak itt, pedig nem, többen vannak, akik még nem is hallottak róla, hát még több évszázados csodájáról a Szent András templomromról.
Az Isten dicsőségére emelt, errefelé ritka magasnak számító építmény fél évezrede küzd, dacol, az idő folyásával és az idő járásának szeszélyeivel. Mondhatni, jól bírja, mert mesterien, sőt nagyon is mívesen építették meg. Pusztította a török, csapott bele villám, mégis, mikor nyolc évvel 1848-at megelőzően, az uradalmi magtárhoz kellett az építőanyag, hajóját puskaporral kellett robbantani, hogy hozzáférjenek, méretre faragott köveihez. Talán szentélye is csak azért maradt meg magasra törő, kecses ablakaival, mert a magtárra, nem kell ekkora ablak… De ne legyünk gonoszak, tény, hogy a Teremtő dicsőségére is hagytak valamit a „régi” templomból, pont a szebbik részét. Azt meg persze, nem is sejthették az akkoriak, hogy e templom helyén is szentély állhatott, feltehetőleg még az Árpád-korban, hogy temetkeztek ide rómaiak, bronzkoriak, egészen a török hódoltság eljöveteléig, mikor is végleg elnéptelenedett a Dörögdi-medence ezen része.
A templomot 1339-ben említik először, ekkor újonnan épültnek említik, mely már a mostani rom. Ennek volt egy Árpád-kori előzménye, mely a mai hajó Ny-i részén helyezkedett el Ez a templom patkóíves szentélyű, igen kis méretű templom volt. Mindkét templomot a Dörögdi-család építette. Rengeteg pereskedés folyt a környéken, így sok írásos adat maradt fenn a templomról is.
Meglepően magas falak maradtak meg a négyszögletes szentély és a D felé hozzácsatolt sekrestye részeinél. Tulajdonképpen itt van az összes látnivalója a templomnak. Mai napig jól kivehető a szentély DK-i végfalának a belső sarkánál a boltozás indítása és a faragott indítóköve. Vagy hasonlóképpen az ÉK-i sarokban is észlelhető ugyanez. A sekrestye szentély felőli falán egy csigalépcső indul felfelé , mely valószínű a szentély fölötti magánkápolnába vezetett (főúri magánkápolna). A sekrestye tetejének boltozásának helye remekül látszik a szentély magasabb D-i falán. Gótikus ablakok is szépen megmaradtak mind a szentély K-i, mind a sekrestye D-i oldalán. A sekrestye Ny-i oldalán is volt ablak, melynek már csak az egyik fele maradt meg.
Az itt talált faragott vörös homokkő keresztelőmedencét a Szűz Mária Neve római katolikus templomba szállították.
Maga rom Taliándörögd központjából úgy egy kilométerre található az út mellett! Nem lehet eltéveszteni, kerékpárral, de autóval is jól megközelíthető.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(1 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 48. A dabosi templomrom és az “elfelejtett kastély, meg a fingó kút (Taliándörögd) „A Balaton épített csodái”, és az Észak -Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Amikor a balatoni csodakeresés határait feszegetjük, elsősorban a főszezonon kívül, a Balatontól egy napi járóföldre lévő, ősszel, télen, tavasszal is élményszámbamenő helyekig megyünk el. E hatókör perifériáján fedezhető fel a Bakony-lábánál, térképen jelzet, az erdő közepén található, templom, (illetve kolostor?) és kastélyrom, melynek megkeresését elsősorban kullancsmentes időszakban ajánljuk. A téli csupasz erdő, amúgy is jobban engedi látni azt, ami az építményekből megmaradt, a nyárelő és nyárutó pedig a természet gyönyöreit adja bonuszként, az épített csodák mellé. Mivel a környék kis és nagyvadakban gazdag, ne lepődjünk meg, ha velünk mit sem törődve (otthonosan) őz, vaddisznó kerül utunkba. A vulkanikus környékre utal a közelben fellelhető Fingó-kút, amely ördöngös bugyraiból, alkalomadtán, bugyborékolva szellent is, ha kedve tartja. Szóval, van itt minden, mi léleknek, szemnek, és orrnak ingere, ami a múltba és (a természetvédelem okán) a jövőbe mutat.
Mindez a Taliándörögd – Sáska – Szőc „Sóbri Jóska háromszögben” található, a Hertelendy erdőben lelehető fel, ahol utunk során kis szerencsével magunkon kívül (na, nem abban az értelemben), más emberrel nem is találkozunk (nem véletlen választotta búvóhelyéül e területet anno a bakonyi betyárvezér).
A Monostorapáti Erdészet területén az Agár-tetői erdőtömb északi oldalán található a XII. század elején bazaltból épült templomrom. (Possession Dobos, Dobuc, Dobus, Dabus, és legismertebb nevén “Dabos”).
Dabos (és nem Dabas) helység fölött állott templomnak, Szent Jakab apostol volt a védszentje, de a környékbeliek a “Pusztatemplomnak”, hívják, míg a kastélyt „elfelejtettnek” titulálják. (A Fingó-kútnak, nincs más ellenvetése, meg jobb híján nincs „alternatív” elnevetése.)
1863-ban, Pesty Frigyes összeíratja az ország hely-dűlőneveit, és Dabos város romtemplomának mondja, mely fölött délről állott a pálosok monostora, amit Dabos népe “Kiskolostor” formában ismer még napjainkban is. Romjai fölé emelték az Okolicsányi, majd Rékássy kúriát, amit később Hertelendy Kálmán és neje kastéllyá építettek át az 1930-as években.
A palota pusztulásának okára utaló írásos nyomot még nem találtam, a szóbéli elbeszélések felkutatására pedig időt, és módot kell találni.
A kitűnő állapotnak örvendő templomtorony és a még megmaradt romok állagmegóvása megtörtént, de a forrástörténetben mutatkozó anomáliák miatt sok a keveredés a közeli (szintén a pálosoknak tulajdonított és azonos szent oltalmába ajánlott) rommal, melyről a csodák között még lesz még szó. Magam utóbbinak tulajdonítom a pálos jelzőt, bár ez ügyben bárki tévedhet egy kerek erdőnyit.
A Dabospusztai románkori templomrom egykor Dabas falu egyháza volt, elõször 1329-ben írtak róla. 1531 után a törökök elpusztították, ez után a falu többé nem szerepelt semmiféle krónikában. Itt is látni az állagmegóvásra, újjáépítésre tett erőfeszítéseket.
Az „Elfelejtett Kastély” (Hertelendy Kálmán volt az utolsó tulaj, aki a kastélyt építette. Előtte ilyen-olyan templom, és kolostor állt a helyébe, majd romjaira/ból húzta fel a nemes az erdei lakot). Most eléggé romos, de még így is romantikusan impozáns. Látszik rajta, toldozzák-foltozzák. Bájos lehetett a maga idejében.
Tehát nem kizárt, hogy valóban, a templomrom fölött állott egy klastrom, mely a fentiek szerint világi hívságok építőanyagául szolgált, míg e minőségében ismét rommá nem nemesedett.
A mai természetjárás utolsó állomása a „Fingó-kút” volt. Szépen kiépített forrástokkal, pihenővel. A „puki” a vulkanikus utótevékenységnek köszönhetően tör fel a forrásból időről-időre. Ehhez nem volt szerencsénk…
Kevés a hiteles „forrás”, már ami a becserkésznivalókat illet, de az embernek azért van lába, biciklije, hogy elinduljon. Ha autóval érkezik, a környéken talál parkolót, aztán tovább gyalog, a térkép szerint (legyen hát kéznél). A többi mese és képzelet, de ha már a környéken vagyunk, akár a Haláp felől kalandozva is itt találhatjuk magunkat.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
Loading ...
Blogkereső: balaton [Miner]
balaton – Google Blogkereső BalatonIWIW aktivitás balaton – Google Hírek
