#2. Sóstokáli templomrom, Káli-medence, (Kővágóörs, Köveskál). “Az Észak-Balaton csodái” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.
A Google térképen: itt!
(Még nincs szavazat)
Loading ...# 62 . A vilonyai erődtemplom és a Varga-malom, Kelet-Balaton, „A Balaton épített csodái”, és a “Kelet-Balaton jelöltje”
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Számomra úgy tűnik, hogy a Balaton keleti partján túl eső területek, valamilyen oknál fogva „kiesnek” a Balaton-régió fogalomköréből: míg a keleten, délen, vagy északon a parttól több kilométerre eső területeket – magától érthetődően – is a Balatonhoz tartozóként tartunk számon. Vilonya, fényes bizonyítéka ennek a felfogásnak! Ugyan kinek jutna eszébe Balatonfűzfőről Vilonyába kirándulni?
Pedig a szép nevű ősi falu tartogat látnivalókat, mindjárt két csodát is. De higgyék el érdemes gyalogosan, vagy kerékpárral bejárni a környéket, a határbéli Sukori-hegy kettős csúcsáról szép rálátást kapunk a Balaton keleti medencéjére, anno 1908-ben maga Ferenc József is innen nézte végig a Hajmáskéren zajló hadgyakorlatot!
A települést átszelő Séd-patak hajdan sok malom kerekét hajtotta, ma már csak egy vehető szemügyre ezek közül, de erről később, kezdjük a nagyobb csodával, a református templommal és titkaival. Épp a minap omlott be a szószék alatt egy boltozatos pinceszerű járat, mely ki tudja hová vezet. Bizony akár menekülési útvonalként is szolgálhatott, a hajdani erődtemplomból! Sőt, a helyiek több ilyen alagútról tudnak, meglehet ezek feltárására is sor kerül a közeljövőben, hisz igazi turisztikai attrakciót kínál a történet.
Más feltételezések szerint, akár altemplomot, vagy kriptákat is feltárhatnak, a már munkához látott régészek. Utóbbi esetben, magas rangú egyházi, vagy világi személyek temetkezhettek itt, akiknek nyughelyéről eddig nem tudtunk. Bármit is rejtsen a múlt, plusz egy okunk lesz ide látogatni.
„A XIII. században épített református templomot kőfal veszi körül, ami ősi jellegét igazolja. A dongaboltozatú, egyenes záródású szentély még a XIII. századból maradt ránk.” … „A templomot 1702-ben a törökök által lerombolt épületként említették, az 1720-as években építették újjá. Ekkor készült a kazettás famennyezet, Bicskei Földes Mihály asztalosmester munkája, mely 1901-ben a Nemzeti Múzeum tulajdonába került. A templom tornya 1796-ban épült barokk stílusban.”
A templom keleti falában lévő gótikus ablak a második világháború során pusztult el. A szentély északi falában szintén gótikus szentségtartó-fülke maradványai láthatóak.
A falu eredetileg a fehérvári préposté volt, de a XVI. század közepén már a palotai végvárhoz került, újabb száz év múlva pedig a Zichy család birtokolta. Sok malma közül mára már csak egy vízimalom tekinthető meg eredeti berendezésével.
„A ma műemlék malmot a hagyományos vízimalmokkal ellentétben vízszintes tengelyű, lapátos vízikerék hajtotta: az épület alatt átfolyó patak egy függőleges tengelyű turbinakereket forgatott, a turbina tengelyére szerelt lapos szíjkerék működtette a malom gépeit. Az 1946 után is fennmaradt Varga-malmot az őseitől örökölte, és saját kezűleg újította föl Varga László. A malomépület mellett található fűrészgép is eredeti, közel 100 éves.”
Források: [1], [2], [3], [4], [5], [6], [7]
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 61 . Csopak csonka tornya, Balaton-felvidék, „A Balaton épített csodái”, és az “Észak-Balaton jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
A Csopak jelképévé vált torony olyan, hogy első látásra nincs benne semmi különleges: nem is túl magas, kicsit szürke, csonkának csonka, de mégis csak egy csoda a maga nemében. Csoda, hogy megmaradt, de nem csoda hogy még mindig áll, s az sem, hogy más itt bőven található látványosság közül e falak váltak a helység ismertető jegyévé. (Pedig fellelhető itt egy – igaz toronytalan – templomrom, két felekezet, két a török pusztítás utáni temploma, vagy az angolkisasszonyok – csinos – nyaralója, hogy az emeletes „Plul” vízimalmot most csak említsem, a Renolder kastéllyal és kertjével együtt. És akkor még kimaradt az ivókút, a Szent Donát szobor, a hősi emlékmű és a közeli Endrődi Sándor kilátó, amelyekről fogunk még itt e felületen szólni, az egyébként is mindig a legszebb arcát mutató csodálatos település egyéb bájaival egyetemben.)
Rendhagyó módon, az alábbiakban a BalatoniWIW közösség egyik legaktívabb tagjának Schubert Erzsébetnek, a közösségi oldal legkorábbi „csodafeltáró” bejegyzését másolom ide, hiszen minden benne van, amiről magam szólni kívánnék még a csopaki csonka toronnyal kapcsolatban!
A falu központjában álló Csonkatorony a 15. sz.-ban emelt, ám 1830-ban villámcsapás nyomán leégett Szent István templom harangtornya volt. A torony a falu közepén Kishegy felé haladó Kossuth Lajos út végén található.
Rómer Flóris bencés pap-tanár-régész 1861-es csopaki vizsgálataiból tudjuk,hogy a templomot 1266-ban Szent István király tiszteletére építtette a veszprémi Káptalan.
“A csopaki kicsi templom hajdan római katholikus paróchia Szent István királynak van szentelve: keletelt szentélye egyenes záradékú, de tornya a szentély keleti oldalához van építve, míg a sekrestye az északi oldalon áll. A bejárás itt nyugatról van alkalmazva, csúcs íves, 4′8′ széles, és 7′ magas anyaga vöröskő.” (Archeológiai Közlemények X.kötet,II.füzet)
A templom 1620-tól 1752-ig többször cserélt gazdát a katolikus és a református egyház között.
A középkori Szent István templomból való az a XVII. sz-i úrvacsorakehely, mely ma is a csopaki református egyház birtokában van.
1757-ben a két községben (Csopakon és Paloznakon) 92 háztartást számoltak össze a püspök emberei.
1830 nyarán villámcsapás következtében leégett a templom tetőszerkezete. 1853 nyarán egy nagy nyári felhőszakadás alkalmával a Séd vize és a hordalék árasztotta el a templomot. A hűbér úr, a Káptalan nem hozatta rendbe valószínűleg tökéletesen a templomot, mert 1882-ben elbontották. A harangok 1961-ig a templomban maradtak, ezekkel hívták a Paloznaki szentmisére, majd 1951-től Csopakra a híveket.
A templom köveiből épült fel a Káptalan tiszttartójának a háza, amely ma a “Dobó Vendéglő”. 1940-től 1961-ig a csopaki plébánia is ebben az épületben volt, a harangok ma az új templom udvarán, az erdélyi stílusú haranglábban laknak. 1977-től 1990-ig helytörténeti gyűjtemény is volt a toronyban.
A Csopaki Nyugdíjas Klub az önkormányzat segítségével pályázatot nyújtott be 2008-ban Csopak jelképének, a Csonkatorony környezetének rendezésére. A projekt 17,5 millió forintba került, melyből 10 milliót a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. állt. A park gyönyörű lett.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 60 . Amikor még megpingálták a szürkeséget: a Kalligarók Balaton-felvidék, „A Balaton épített csodái”, és az “Észak-Balaton jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Amennyiben valaki számára, van jelentéstartalma e neveknek: Pimper, Kalligáró az biztos vagy Balaton-felvidéki, vagy nagyon sokat, nagyon figyelmesen járta a környéket. Ha meg netán a család tagja és az itt következőknél „mélyrehatóbb” tudással rendelkezik e kérdésben, jelentkezzék, szóljon, mert a családok eredetéről és történetéről, nem sokat tudunk. Minket, most inkább a Kalligáró érdekel – de, ha már művészi kivitelezésű (ó, hol vannak már azok a régi szép idők, amikor a beton öntésébe lelket, kreativitást vitt az a mester, amikor még megpingálták a szürkeséget, hogy akár egy évszázadon át gyönyörködtesse a rávetödő tekintetet) kútkávákról van szó, akkor persze a Pimperek is említést érdemelnek.
A Kalligáró kutakról, magam csak annyit tudtam, hogy vannak, ott ahol, más tájra nem jellemzően. Nem csináltam „ügyet” belőlük, ahogy az többségünkkel lenni szokott, elmentem mellettük. Vizet sem nagyon akartam venni belőlük mivel kulacsom a „modernebb” ártézi kutaknál szoktam tölteni. Túráim során kánikulában pedig, hűs patakok, és a mosók hideg vizében veszek enyhületet.
Nem így vendégszerzőink Bartos Zsuzsanna, aki a képeken sokat szereplő Kasza Bélával járta e tájat. Ezért itt a már részben közölt útinaplóik, írásaik segítségével járjuk körbe e témát a beton kútkávák világát a Balaton felvidéken!
Kalligáró A. (Calligaro) czementárugyára Tapolcza feliratú kútkávák ölelnek sok kutat a világ legszebb táján. A felirat kiegészül még a gyártási évszámmal.
Van míveltebb meg “csak” egyenes peremű, de ami a legérdekesebb, a kút három “mellékoldalán” egy-egy motívum látható. Ezek a korsó, a virág vázában és a liba. A negyedik, a főoldal viseli a Kalligaro szöveget. Olyan is van, amelynek egy oldalára két motívumot tettek. Ez a kővágóörsi.
Kalligáró kúttal találkoztunk pl. a Csobáncon a kék jelzésű túraút mentén, ez a híres Várkút. Szépen meg van csinálva.(láttam l986-os fotón is) [# Magam 2007-ben jártam itt, a kút méltatlan állapotban leledzett: csörlője – akkor még - ketté volt törve. ]
Rajta kívül van másik is a Csobánc oldalában, de a SztGyörgy-hegyen kettőt is láttunk, ezen kívül Kisapátiban (Kisapátin), Szigligeten, Révfülöpön, Kővágóörsön, a Folly arborétum közelében (Örsi-h) és Ábrahámhegyen. Itt több is van. Valószínűleg a többségüket még csak ezután fogjuk felfedezni. 1915 és 41 közöttiek, az általunk ösmert legrégebbi az Örsi-hegy oldalában lévő, a legfiatalabb a szigligeti. Ez utóbbin új motívumok vannak és új felirat.: özw. Kaligáróné cement és műköves Tapolca 1941. [# Pontosan meg nem mondom mely falvakban, de a „művészetek Völgye” településein is rémlik néhány. Monostorapátiban – a hegyi részen - azonban több utcányi van belőlük, a házak előtti utcafronton, szép sorban. Diszel is rémlik…]
Ez a fotó a Folly arborétum közelében lévő kutat mutatja be, a következő 2 kép a szigligeti kútról szól. [#1915-es „kisöreg” és a 1941-es „legény”]
Azt mondhatnánk, na és akkor mi van? Ez semmi. Én mégis úgy gondolom, nem semmi. Az ember barangol hegyen-völgyön- falun át, résnyire nyitott szemmel, hogy aztán időnként kimereszthesse, amikor meglátja, és ebből megtudja, hogy a kutakról ismert Kalligáró A. úr 41-ben már nem élt, özvegye viszont a céget nem temette el, vitte tovább.
Amúgy ezek a kutak nagyon látványosak,(akár régi, lerongyolódott, akár felújított) némelyik működik is, és amennyiben melléjük telepszik (csücsül) a vándor és érti nyelvüket, igaz meséket hallhat. Vagy csak képzelődhet minderről, de ez már részletkérdés, a lényegi valóságban a kút, az ember, a táj és az idő tulajdonképpen egy és ugyanaz, süthet a nap, tombolhat a vihar, ember és kút mindig, mindenhol otthon van ebben a világban. Legfeljebb ebbe pusztul b
Kalligaroék nem csupán szögletes kútgyűrűket gyártottak, hanem pl. útszéli árkot átívelő kocsibejáró két végének lezárását biztosító műtárgyelemeket is.
Ábrahámhegy fő utca [# 1920]
A cement kávájú kutakat figyelve véve a legismertebb Kalligáró mellett, Pimper-kút is akad. Meg Süle és Kelemen is egy kevés. Több Kalligáró-kúttal is találkoztunk, de Pimperrel is. A diszeli Pimper a Kalligáró motívumait használta, feltételezhetően annak örököse, tán a vejkó.
Források: [1], [2], [3], [4], [5]
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 59 . Pompei hangulat Balácán, meg ami Fajszból maradt Balácapuszta, „A Balaton épített csodái”, és a “Kelet-Balaton jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]
Nem mondhatni, hogy tájékozatlan lennék a Balaton környéki romok, történelmi emlék és kiállítóhelyek tekintetében, de őszintén megmondom, Balácapusztáról korábban nem hallottam. Amikor is létére – a balatoni csodák felkutatásában szintén jeleskedő Balatonblog – felhívta figyelmem, akkor is úgy csapódott le bennem az infó, hogy Baláca valahol Keszthely környékén keresendő. Pedig nem… Római gazdálkodók villáinak maradványait nem csak Balatongyörökön, vagy Hévízen kereshetjük fel a Balaton közelében. Sőt, a (Közép-Európában) legnagyobbat, a leg ámulatba ejtőbbet, a Balaton észak-keleti szegletében, Veszprém és Csopak között félúton, Nemesvámos és Veszprémfajsz határában találjuk.
Az egykori villa-gazdaság mintegy tíz hektáron terült el, mai szemmel is irigyére járhatunk az egykori tulajdonosok élni tudásának: mind technológiai, mind építészeti szempontból mindaz megtalálható itt, ami az ókor, Krisztus utáni első négy századát fémjelzi. Van itt sok látnivaló, a falfestmények, a mozaikok, az itt talált, feltárt és helyreállított használati tárgyak, termelési eszközök… Ráadásul különleges események és programok is csalogatják az embert, nézzen be ide, képzelje magát oda, azok helyébe, akik itt éltek és csettintsen: „de tudtak ezek élni”!
A balácai római kori villagazdaság egykori tulajdonosának lakóházában négy termet is mozaikburkolattal láttak el. Ezek közül a legnagyobb és legteljesebb, közel 70 négyzetméter felületű mozaikpadló…Sehol a világon nem készítettek akkora méretű római mozaikpadlót eredeti anyagokkal az eredeti helyén, mint a Villa Romana Balácán. Hétszázezer mozaikdarabból rakják össze a képet.
Ha minden igaz, egy 130 milliós beruházás is mostanában fejeződik be, de erről többet a jelenleg még épülő, március végétől beüzemelő honlapról, , illetve a hely facebook oldaláról lehet megtudni majd a jövőben. Annyi biztos azonban, hogy önkéntesként március 31-én már mehetünk parkot rendezni…
Még valami, ha már itt járunk, érdemes megkeresnünk a méltatlanul elfeledett, török pusztította egykori Fajsz templomának maradványait. Itt-ott még állnak a falai, a villaépülettől távolabbi facsoportnál. (Valószínűleg egy római kori épület alapjaira épült a korabeli templom, az itt bőséggel talált kövek felhasználásával. A hajdani falut Árpád fejedelem unokája, Jutas fia, Fajsz alapította.
A Balaton-felvidék tájegységéhez tartozó település római kori neve egyelőre ismeretlen. Az Itinerarium Antonini antik útleírásában a Savariát Aquincummal összekötő út Caesariana állomása a Balatontól északra kereshető. A balácai római villával való azonosítását azonban egyelőre egyetlen adat sem támasztja alá. A római település modern névadója a veszprémi káptalan közeli, azóta már lebontott baláca-pusztai majorsága volt. Lehetséges, hogy a római kori Pannonia provinciát átszelő átlós irányú út sem haladt át Balácán. Kisebb utak biztosították az összeköttetést, valamint a mezőgazdasági termelésre épülő gazdaság kereskedelmi kapcsolatait a Duna és a Balaton felé.
A szántóföldeket Nemesvámos és Veszprémfajsz határában egykor hosszan futó kerítésfalak határolták. A közeli források vizét (Nagykút, Kiskút, Ányos-kút) kerámiacsöveken vezették a földbirtok ugyancsak fallal körülvett 8,79 hektár alapterületű középpontjába. A körítőfalon kívüli jelenségek műhelyekkel, a közelí középkori település épületeivel vannak összefüggésben. A temetők a villaközpont falain kívül helyezkedtek el. A villa korai tulajdonosának monumentális, faragott kövekkel, halommal borított temetkezőhelye közelében mélyíthették földbe az elhamvasztott csontmaradványokat, edényeket, viseleti tárgyakat tartalmazó korai sírokat, míg a csontvázas temetkezési rítus későbbi sírjai inkább a körítőfal északi szakasza mentén, az északkeleti sarok közelében kereshetők.
A villa legkorábbi római kori emlékei a Kr. u. I. századból származnak. Az első épület is e század végén készülhetett el. A II. században eltérő tájolásban építették meg a főépület első helyiségeit, belső udvaros magját, amelyet a századok folyamán többször átépítettek, újabb belső udvaros épületet emeltek, amelyet azután apszisokkal, déli helyiségekkel bővítettek, majd az északi frontot is átalakították. A főépület építkezéseivel egyidejűleg dolgoztak a többi lakó- és gazdasági épületnél is. Nem túl vastag falakkal udvarokra, kertekre osztották az épületek közötti területeket. A római kori villagazdaságot a IV. század vége felé hagyták el. Az omladozó falak között műhelyeket rendeztek be, cölöpszerkezetű házakat húztak fel az Árpád-korban és a középkorban.
A folyamatosan feltárás alatt álló, hatalmas kiterjedésű (tíz hektáros!) római kori komplexum a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kiállítóhelye – azonban egy széles körű összefogással tényleg csodát csinálnak a jelek szerint. A projekt 130 millió forintos, az EU-pályázati önrészt a nemesvámosi önkormányzat, vállalkozók, a Balácáért Alapítvány és a fejlesztési minisztérium dobták össze, az elnyert támogatás 109 millió forint, a végeredmény pedig a Villa Romana lesz.
A villagazdaság legnagyobb kiterjedését a III. században érte el. 8,79 hektáros központját a szántóföldek, legelők és erdők ölelésében – szabálytalan trapéz alakban – fallal határolták. A falakon belül lakó- és gazdasági egységek, belső falakkal elválasztott dísz- és gazdasági udvarok, virágos- és zöldségeskertek különültek el.
A II. század második felében ide érkező új birtokos család az Itáliában megszokott körülmények között kívánt élni, ezért a korábban itt állt, részben már elpusztult főépületet átépítette és az itáliai gyakorlat szerint falfestményekkel, mozaikokkal díszítette. Körítőfallal övezett, monumentális temetkezőhelyét is itáliai példák nyomán építette meg.
Források: [1], [2], [3], [4], [5]
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(1 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 58 . Szántódpuszta, hol is? Szántód, „A Balaton épített csodái”, és a “Dél-Balaton jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Aki járt ott, ahol még én sem, az többnyire imperatívuszokban beszél a helyről, hozzátéve, hogy voltak rossz korszakai. ”Szántódpuszta ugyanis tényleg a Balaton egyik nagynagy eldugott kincse.” Tekintve, hogy elég nagy területről van szó, nagynak nagy, fekvésének köszönhetően meg eldugott, pedig a Balaton-parton ekkora kultúr kincset elrejteni mindenképp említésre méltó mutatvány. Van itt minden, ami minden időben egyedül, párban andalogva, vagy családosan csavarogva ajánlható: kiállítások, csodálatos balatoni panoráma a dombtetőn lévő barokk Kristóf-kápolnától, kis és nagy állatok, akvárium, tűnt idők mindenfajta rendű és rangú tárgyi emlékei… Az idézet elbeszélő annyira képletesen festi meg a hely szellemét, hogy a továbbiakban nyugodtan rá hagyatkozom:
„Szántódpuszta mellett naponta tízezrek mennek el, és csak kevesek veszik észre. Zamárdi és Szántód között van, mellette megy el a 7-es út, viszont mindenki jobbra néz, hogy Tihanyt lássa. Ez egy sok épületből álló, épen maradt uradalmi majorság, ami a tihanyi bencéseké volt eredetileg. Neves gazdája volt a magyar költészet főagronómusa, Pálóczi Horváth Ádám, akihez Kazinczy is ellátogatott valamikor: hajóval jött Tihanyból, Pálóczi a kikötőben várta, és együtt sétáltak le a pusztára a nádason keresztül, ami hajszálra ugyanúgy néz ki most is, mint akkor. De Csokonai is járt a pusztán: neki emléktáblája is van a szántódi rév egyik épületén”
“Szántódpusztán betyárfilmet lehetne forgatni: egyáltalán nem egy pár házból álló wannabe-kuriózum, nem makett, és akárhova nézünk, a 18-19. század építményeit látjuk. 45 hektáron 30 eredetiben megmaradt épület, van a dombon kápolna, a domb alatt cselédtemető, húsfüstölő, hatalmas magtár, minden megmaradt, és a turizmus beköszönte előtt minden a saját funkciója szerint üzemelt. Sőt: az utolsó lakók csak a hetvenes években költöztek ki, akkor vette át a Siotour. Az új tulajdonos nagyon odafigyelt a kultusz építésére is: egész hihetetlen könyvsorozatot is kiadtak Szántódi Füzetek címmel, 14 darabos, és mindegyik más szempontból tekinti át a környéket. A szántódi rév története, Pálóczi Szántódpusztán, Szántódpuszta az irodalomban, Szántódpuszta a középkorban, Szántódpuszta agrártörténete, építéstörténete, természetföldrajza, a környék szájhagyománya stb. stb. Minden kötet kitett 100-120 oldalt, a sorozat darabjait pedig semmi pénzért, talán 100-200 forintért árulták a helyszínen.”
Magyarán, nem kell, a helyhez illő olvasnivalóért a szomszédba menni, a szálások is igen hangulatosak és olcsók, és itt bizony napkeltével és napnyugtával el lehet cicázni a múlt árnyival: egy bizonyos kevés helyen megfogható, életérzést szippantva, jó borok felett.
„Szántódpuszta: Az 1995-ben Európa Nostra-díjjal kitüntetett, védett majorsági épületegyüttes XIX. századi kápolnával, kúriával, csárdával, cselédházakkal és gazdasági épületekkel. A pusztát I. András király adományozta a tihanyi bencés monostornak, amely kisebb megszakítással a XX. század közepéig birtokolta. A modern gazdaság és a ma is látható épületegyüttes a reformkorból való.”
„A kiállításokon gyönyörködhetünk még a szomszédos Balatonendréd csipkealkotásaiban, megismerhetjük a révhajózás történetét. Főleg a gyerekek örülnek az akváriumok színes élővilágának és a sokféle állatnak, amelyeket a sok kisebb-nagyobb ólban, istállóban ma is nevelnek. Impozáns a kukoricagóré és a magtár épülete. Utóbbiban népi iparművészeti kiállítás látható.”
Szántódpuszta honlapja, bővebb információk
2012-ben ide költözik Pünkösdkor a Pannon Fesztivál, s ez akár jó ötletnek is bizonyulhat, ami e csoda népszerűsítését illeti, de mint tudjuk, minden éremnek két oldala van.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 57 . A táskai népi pincesor védett értékei, „A Balaton épített csodái”, és a “Dél-Balaton jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Magam a Balaton felvidék szerelmese vagyok, de nem feledem, hogy a túloldalon délen is várnak rám igazi csodák. Hol is találnám ezeket, mint rendesen a Balaton déli partjának háttértelepülésein, melyek egykoron, a nagyberek lecsapolásáig, maguk is közvetlenül a parton állottak. A furcsa nevű kisfalu (mely Buzsák és Nikla között fekszik) elsősorban műemléki védettségű, népi pincesoráról híres.
A népi építészet emlékeiként a hatvanas években nyilvánították védetté a táskai pincéket. A több mint száz pincéből 35 műemlék. Ezek az építmények vert falú, fehérre meszelt nádtetős házikók. A műemlékek közül egyet sem adtak el, pedig volna rá kereslet külföldről is. Ugyanakkor sok présház méltatlanul elhanyagolt állapotra jutott. Mégis, érdemes erre elkerekezni, a környék sok – kevésbé ismert és felkapott – látnivalót rejt, melyeket itt is számba veszünk.
Érdemes megjegyezni, hogy a Nagy-Berek (fokozott védettsége miatt) csak vezetővel, illetve előre bejelentve látogatható. A pincéknél dologidőben, de nyáron is mindig találunk vendégcsalogatót, ahol megkóstolhatjuk az itt tárolt borokat, pálinkákat. Az út kocsival is jól járhetó.
Öreghegy, Boróca, Aligvárom. Egy-egy nevezetes pincesor Táskán.
Igazán világvégi békességet találhatunk itt, ahol egy élő „skanzenben”, természet közeli időutazáson vehetünk részt. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy az elfelejtett Magyarország egyik építészeti gyöngyszemét találjuk itt, a hajdani Balaton parton.
Amikor a Balaton vízszintje még 3-5 méterrel magasabb a és kiterjedése kétszerte nagyobb volt a mainál, akkor a község Balaton-parti településnek számított. Az időközben bekövetkező csatornázások nyomán kialakult Nagy-berek – a szárazabb időszakokban – lehetővé tette a berkekben történő rideg állattartást is. E vizenyős területről szánokkal és bárkákkal szállították el – gyakran a Balaton északi parti szőlős vidékekre – az értékes marhatrágyát.
Táskáról (és környékéről) itt foglaltam össze a tudnivalókat <<<
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 56 . Zalavár, avagy a hit lenyomata „A Balaton épített csodái”, és a “Nyugat-Balaton, valamint a “Kis-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]
Zalavártól a Kis-Balaton felé nemet, a település határában, egymás közelében fél tucat szakrális helyet találunk: ezek egy része romjaiban hever, míg a többi új keletű építmény, illetve emlékmű. A Kis-Balaton Bemutatóház piros teteje már messziről jól látható, itt érdemes leparkolnunk, ha kocsival járunk erre…
Az egykori Mosaburg (mocsárvár) a frank hűbéres Pribina, majd fia Kocel székhelye volt a 9. században. A honfoglaló magyarok 897-900 között megszállták Pannóniát, elfoglalták e várat és Zalavárnak nevezték el. A hagyomány szerint e helyütt nyugszik Szent Adorján (Hadrianus) vértanú. A keresztény hitélet valószínűleg sohasem szűnhetett meg teljesen e vidéken. Feltehetőleg ezzel magyarázható, hogy a 9. században felszentelt Szent Adorján templom titulusa átöröklődhetett az István király által 1019-ben alapított bencés kolostorra. László király alatt a kolostor mellé ispánsági vár épült, amely Zala megye közigazgatási központja lett.
Pribina idejében e környék jelentős lakóssággal bírt (volt hát kit téríteni), nem véletlen hogy hosszabb időzött itt Ciril és Metod a két bizánci szláv hittérítő. Emléküknek az út menti emlékmű adózik.
Az épületegyüttest a középkor folyamán erődítménnyé, a 16-17. században várrá alakították, amelyet a török időket követően (1702-ben) felrobbantottak.
Az osztrák robbantómesterek (mint annyi várunknál, itt is) igen alapos munkát végeztek, az egykori erősségre csak egy – kis dombon álló – 1938-as keltezésű emlékmű utal, de a templom alapzata jól kivehető, a mártír feltételezett sírja pedig szintén jelezve vagyon.
A vár első okleveles említése 1164-bôl származik. Ez tehát a legrégebbi balatoni várunk.
Az egykor várrá alakított kolostor és templom helyén 1996-ban – Pelényi Gyula tervei alapján – emlékkápolna épült, az Árpád-kori alapokra.
Egykoron e területen három egyházi építmény állott. Az emlékkápolna helyén lévő templomot később a vár foglalta magába, és azzal együtt pusztult el. A harmadik, a valaha igen inpozáns háromhajós, kéttornyú bazilika pedig az út (észak-nyugati) túloldalán) keresendő. Ennek is csupán alapfalai állnak, de érdemes elsétálni ide, a mellmagasságú maradványok, jól visszaadják, a letűnt kor Istenességét.
A Récéskút nevű kis szigeten egy háromhajós bazilika alapfalai láthatóak.
A Karoling-korban épült, de a magyar egyházszervezés után újra használatba vették.
Az 1946/47-ben feltárt Récéskúti bazilika a Balaton vidék műemlékei között is kimagasló jelentőségű. A maga korában jelentős méretű, 12 x 20 m nagyságú bazilika alaprajza ma is sejteti az épület harmonikus szépségét.
A szemet gyönyörködtető Millenniumi Emlékművet (mely kiállítóhelyként is funkcionál) Makovecz Imre Ybl-díjas építészt tervezte, mint az első ránézésre látható:)
Az alábbi honlapon elérhető Kis-Balaton ház melletti nagy, minden igényt kielégítő játszótér a kicsiknek önmagában is jó programot ígér… A terület minden évszakban más arcát mutatja! Aki nem csak a Kis-Balaton védet természeti értékeire kíváncsi, de a terület múltja is érdekli, feltétlenül látogasson el ide!
Hivatkozások: [1], [2], [3], [4], [5]
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 55 . A niklai remetelak: Berzsenyi Dániel kúriája (és sírja) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, és a Dél-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Berzsenyinek a Balatonhoz írott versét, talán minden Balatonkedvelő ismeri (de azért közlöm itt lábjegyzetben). Talán azt is tudjuk, hogy a költő majd 30 évet élt a tó közelében, mely akkor, berkeivel, nádasaival gyakorlatilag majdnem birtokáig, illetve lakhelyéig ért. Azóta Nikla a Marcali és Lengyeltóti közötti településekkel teljeségében (bár cseppet sem vágyott erre) „elvágódott” a Balatontól, de mégis, mikor máskor látogasson ide az emberfia, ha nem amikor a Balatonon van, vagy annak déli partján akad dolga, kocsival, vagy kerékpárral, arra jár. Mert bizony vonattal, busszal igen macerás a település elérése, gyalog meg nagyon ki kell lépni a parttól, igaz a környező kisfalvak sok apró csodát rejtenek, melyekről itt még lesz szó.
Niklát Berzsenyi Dániel ittléte tette híressé. Az amúgy vasi születésű költő 1804-től 1836-ban bekövetkezett haláláig élt és gazdálkodott birtokán a kis somogyi faluban, melynek temetőjében nyugszik. Síremléke a temető közepén messziről látható.
Szép kerttel körbevett kúriáját 1811-ben építette fel.
A házban állandó emlékkiállítás van, mely egész évben látogatható hétfő kivételével: a 11.01.-03.31. közötti téli időszakban 10-16, ezen kívül 10-18 óra között.
Berzsenyi Dániel niklai lakóháza 1954 óta kiállítóhely, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte. A költőt művei, egykori használati és dísztárgyai elevenítik meg. A kiállítás anyaga a Somogy Megyei Múzeum és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből származik.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta kiállítóhely, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett.
Még ma is állnak a „niklai remete”, a gazdálkodó költő ültette fák, visszaidézve a költő műveinek keletkezésének hangulatát, a hajnali párásságban, az esti szürkületben még megelevenednek verseinek motívumai. Itt valóban minden Öt és láthatatlan emlékét idézi: elégikus történet ez!
A Balaton
Jer te, ki a szép genfi tavat s szép genfi virulmányt
Olly eleven színnel festéd, s Eratódnak ölében
A roppant Bernhárd farain múlatni szerettél,
Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.
Itt meredek sziklák tetein sok régi erős vár
Omladozó falain lebeg a mult hajdani képe,
S elnyeli a döbbent elmét a fényes előkor;
Itt a századokat látott vadonok feketednek,
Mellyek ezer meg ezer gőbölt kényünkre nevelnek;
A szilaj Arkászok heverészve legeltetik a nyájt,
S a kies estvéken nyögdécsel lassu furullya.
Itt a sárga mező s kiterült láp terjed előnkbe,
Hol dús búzakalász hullámos tengere játszik,
S a barnult arató víg dal közt hosszu kepét rak.
Nézd, valamerre veted szemeid, szép minden előtted,
S a koszorus Tellus kosarit mosolyogva üríti;
És valamint boldog Helvetia népe örömmel
Szántja szabad földjét: itt is szabad a magyar és víg;
A gazdag palotát itt lakja királyi szabadság,
S a gunyhók lakosit szent törvény jobbkeze védi.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 54. Ezer éve itt működik, ma már csak álmodik a lisztel: az örvényesi csodamalom „A Balaton épített csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Ismerek egy helyet, melynek neve: Malomsok, de az nem itt a Balaton felvidékén található, ahol mi tagadás valaha szintén sok-sok malom őrölt a sédeken, már ősidők óta. Hogy az őrölni való a halért, borért cserébe kerülhetett e vidékre az is biztos, mert itt a akkoriban a nagy erdőrengeteg mellett inkább csak borászkodni, legeltetni engedte az itt élőket a természet, a halászat mellett. Mégis friss folyású, a Balatonba igyekvő vizeken, nem egy malom lapátja forgott, mint az idő kereke. Csoda hogy ennyi malomból csupán egy, mára is működőképes, megmaradt mutatóba, még ha dologra igazából már nem is fogják. Üresen, monotonon róják köreiket a lisztet rég látott alkatrészek: forognak, csattognak, magukban, rekedten, szótlan dúdolva egy elfeledett nótát. A molnárok életét, hétköznapjait szépen és gazdagon bemutató, múzeummá avanzsált évszázados malomépület Örvényes egyik méltán híres látványossága. Itt, ugyanezen helyen, már ezer éve is sorban álltak az őrlésre várók s épp úgy csodálkoztak rá az emberi leleményre, a természettel harmóniában együtt élni képes ember találékonyságára, mint mi, a nagy fakerék forgásába feledkezve.
Igazán kár, hogy ide csak májustól, szeptemberig térhetünk, be, mert a Pécsely-patak be nem fagy, és tényleg kevés a működésében, hangulatában ennyire autentikus malom kis hazánkban. (No de ne legyünk telhetetlenek: lisztporos emlékű élményekért koranyártól, későnyárig bekukkanthatunk!)
Az örvényesi vízimalom a Balaton északi partján fekvő Örvényes községben, a Pécsely-patak partján található. Ez hazánk legősibb, a XI. századból származó vízimalma, mely máig működőképes. 1211-ben a tihanyi apátság birtokainak összeírásakor már prosperáló malomként említik. Megalapításától kezdve folyamatosan üzemel, ez idő alatt többször átépítették. A malom épületét a XVIII. században építették át utoljára. Értékes ipartörténeti emlék, idegenforgalmi látványosság.
A kis falu házai fehér tornyú templomok közé bújva a Pécsely-patak mellett sorakoznak. A környéken talált római kori épületmaradványok a III-IV. századból valók. A török pusztítás következtében elnéptelenedett falut 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be. A falu keleti részén, a temetőben áll a XIII. század végén épült egyhajós, egyenes szentélyű, nemrég újjáépített templom.
Sajnos a saját fürdővel és szentéllyel, kovácsműhellyel rendelkező II. századi római villát ne keressük, de a malom után, az azt éltető vízen átívelő kétszáz éves kétlukú barokk kőhidat – melyet középen Nepomuki Szent János vigyáz – feltétlen vegyük csodaszámba. Igazán szemrevaló, időt és áradást álló építmény!
Kedvcsinálóul egy videót ajánlok, mely tökéletesen visszaadja a hely hangulatát.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
A továbbolvasáshoz kattintson ide »
(Még nincs szavazat) Loading ...# 53. Faragott kőszívek temetője, Balatonudvari „A Balaton épített csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Vannak a világnak olyan pontjai, ahova az idegen a hely temetője miatt megy látogatóba, holtak emlékét idézni, vagy csupán a nyughelyek környezete, kivitelezése oly csodás, hogy messze földről vonzza az embereket. A Balatonnál is tudok nem egy ilyet mondani, de mindezek közül a leghíresebb a Balatonudvari temető, az is szív alakú réges-régi sírkövei miatt. Olyannyira így van ez, hogy bizony mondom, Balatonudvariban még körül sem néztem, pedig nem egyszer jártam e megkopott faragott fehér kőszívek között. Még télen is betértem ide, hisz útba esik az északi parton jövet-menet Zánka és a Tihanyi-félsziget között félúton, el sem lehet téveszteni: ha Udvari, akkor a sírkövek, az elmúlás és a rejtélyes történet…
Mára már senki nem tudja, miért, hogyan alakult úgy, hogy más vidékektől eltérően, itt faragott mészkövekké hasad a szív. A legvalószínűbb, hogy az itt adott kövek formája ihlete meg a helyi mestert, vagy valakinek olyan mérhetetlen fájdalma támadt, hogy azt mindentől eltérően tudta csak kifaragni magából, de akárhogy volt, jó időre kegyeleti divatot diktált. Persze ennél cifrább magyarázatok, legendák is rendelkezésre álnak, ezeket alább adom közre.
Eötvös Károly (1842-1916) így meséli a szív alakú sírkövek eredetét:
Volt Balaton-Udvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírkövet szívalakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás.
A régi szokás hívei ellenkeztek.
De a furcsa ember nem engedett. Nekem van igazam, nem kendteknek. Hiszen a halott szíve is kővé válik. Előbb porrá, aztán kővé. Honnan lenne az a sok kő a mi határunkon?
Azután, aki élve maradt, annak is kővé válik a szíve. Hát nem felejti el mindenki a maga halottját, akár vén volt, akár fiatal? Hát követik az emberek a holtak tanácsát? Követik jó példáját? Követik ám a rosszat, nem a jót. Hát lehetne az, ha az élő ember szíve is meg nem kövesedné?, Azért csak azt mondom én: legyen az a sírkő, mint az ember szíve. Ez illik a holtakhoz is, az élőkhöz is.
Addig beszélt: elfogadták.
A kőfaragó ember emlékére (Ősz Lajos költeménye)
Élt hajdanán Udvariban, egy szépséges leány,
A haja szőkén omlott napsütötte, nyakán.
A szeme tündökölt, mint a kék nyári ég,
Bőrén szépen táncolt a hajnali lég.Ki volt Ő? A Halászgazda egyetlen leánya,
A kis falu Kedvence, legények bálványa.
De Ő csak egy legény szívéhez vonzódott,
A sok udvarló bókján, soha sem tobzódott.Ez a legény volt, a falu kőműves mestere,
Szép házak építője, a kőfaragás Embere.
Szerették Ők egymást, terveztek családot,
Dolgoztak is érte, nem várván kalácsot.A Faluszépe leány ladikkal járta a tavat,
Apjával halászott fogott sok nagy halat.
Tervezték a lakodalmat, építettek házat,
Egyszer aztán baj lett, végzetes nagy bánat.A Bakony hegyei felett sötét fellegek gyűltek,
A villámok kékes fényei cikáztak, elültek.
Az ég morajlott és dörgött, a békák riadót fújtak,
A madarak sivítva csiviteltek, majd elbújtak.Hirtelen csend lett, fullasztó, vihar előtti csend.
Indult egy fuvallat, szellő, majd zúgott, szállt a szél,
A fák hajladoztak, reccsent az ág úgy beszélt.
Sírt az erdő, zúgott a nádas, vihar dúlt hegyen, tavon,
Egy kis ladik hánykolódott a tajtékzó habokon.Eső és jég zúdult ott le, hullt az égi korbács,
A ladikban egy leány ült, apja meg a sorstárs.
Az Apa küzd a viharral, birkózik a széllel,
Sajnos a vég következett rémítő szeszéllyel.Nagy bánat van Udvariban, sír zokog a párja,
Facsarodik a szíve is, a temetőben járva.
Gondolt egyet, merészet, szív alakú követ vésett,
Elhunyt szerelmének, azzal állított emléket.Másoknak is tetszett a kő, rendeltek belőle,
Szaporodtak szépen, künn a temetőbe.
A kőfaragó Ember, kétkezi munkája,
Hirdeti a multat, temetőbe zárva.
Balatonudvari védetté nyilvánított temetőjében találhatóak a szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkövek. A sírköveken 1808–1840 közötti évszámok olvashatók, bár az idő több helyen olvashatatlanná tette a feliratokat. Némelyiken jól látszik, hogy a kőfaragásban és helyesírásban is járatlan helyi kőfaragók munkája lehet. A több mint hatvan sírkő, mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni (például Balatonfüred temetőjében).
Szépen rendben tartott sírkert, könnyű megközelítéssel, parkolási lehetőséggel. A területet láthatóan frissen kaszálták, szemét a környéken nem található. A sírkövek állapota – korukhoz képest – nagyon jó.
Források: [1], [2], [3],[4], [5]
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
Loading ...
Blogkereső: balaton [Miner]
balaton – Google Blogkereső BalatonIWIW aktivitás balaton – Google Hírek
