#2. Sóstokáli templomrom, Káli-medence, (Kővágóörs, Köveskál). “Az Észak-Balaton csodái” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.
A Google térképen: itt!
(Még nincs szavazat)
Loading ...# 52. Vörös kőszínház (Alsóörs) és vörös kő kilátó (Csere-hegy) „A Balaton épített csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Milyen is egy igazi kőszínház? Nyilván nagy, robosztus, tekintélyt parancsoló, igazi palota, vagy szentély. Evvel szemben az alsóőrsi, bár méretei tekintélyt parancsolóak, csupán puritán, és a színjátszás kezdeteit idéző, éppen azért megigéző. Első látásra azt hinné az ide vetődő turista, hogy még a rómaiak hagyták itt amfiteátrumukat az utókornak, de nem. Ez a 36 soros helyi vörös kőből faragott enyhén félköríves nézőtér a helyi kőbányászat hagyományainak emlékműve, nyári szabadtéri előadások helyszíne csupán. S ezt nem lekicsinylően értem, csupán arra gondolok mi sem természetesebb, minthogy e kőből faragott, összeillesztet csoda, ilyen szelíden simul a tájba. (Sok tájsebet láttam már, volt bányakrátereket, melyek kulturális, szabadidős hasznosítás után kiáltottak, és íme, itt egy szép példája annak, hogyan is kell a tájba rondításainkat helyre tenni.) A faluközponttól, könnyű egy kilométeres sétával megközelíthető látványossághoz közel, a hegyen, toronyiránt található a Csere-hegyi kilátó, mely, ha már itt vagyunk kihagyhatatlan célponttá válik.
A szintén helyben bányászott permi vörös kőből 1935-ben,Padányi Gulyás Jenő tervei alapján, 298 méter magasan épített kilátó, igazi remekmű.
Látni innen a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, a tópartot és a somogyi dombokat is.
A gótika és a reneszánsz korát idéző míves kőtorony egykor hét méter magasan nyúlt a fák fölé; most öt méterrel magasabb lett: a jobb kilátás kedvéért új, fából ácsolt emeletet építettek rá. A panoráma valóban lenyűgöző innen, négy megye tájaira lehet rálátni.
Az eredetileg Horthy Miklósról elnevezett kilátó az elmúlt fél évszázadban Szabadság-kilátóként volt ismert, az önkormányzat döntése alapján ezentúl a Csere-hegyi kilátó nevet viseli.
A látványdús kirándulás kalauzául, a források közül kiemelve had ajánljam Schubert Erzsébet sok képpel illusztrált, kedvcsináló blogbejegyzését.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 51. Római romkert, avagy a hévízi római fürdő „A Balaton épített csodái”, és a Nyugat-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Milyen furcsa belegondolni, hogy a mi szeretett Balatonunkat egykoron a rómaiak is (sajátjukként) pont így szerethették… Nyugat-Balatonon különösen sok római kori emlék maradt fent. És bizony ezek a romok hajdan nem hadi célokat szolgáltak, sokkal inkább a magas szintű gazdálkodás és a pihenés terei voltak. Így nem is csoda, hogy a magas fürdőkultúrával rendelkező civilizáció nyomai Hévízen is előbukkannak. Az egregyi városrészben nemrég befejeződött ásatás például egy hideg, meleg és langyos fürdővel ellátott első, illetve második századi nagy méretű, 1000 négyzetméter alapterületű kőépületre akadt, amely 45 méter hosszú és 23 méter széles volt, Mivel a régészek nem akadtak padlófűtés nyomára valószínűleg nem villáról van szó, de annyi bizonyos a rekreációt szolgáló „komplexum” egy épületcsoport meghatározó része volt fénykorában.
A számos épületből álló település most feltárt, helyreállított és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. Az I. század első felében egy fagerendákból összeállított boronaház épült fel, amelynek pusztulását tűzvész okozhatta.
Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták.
Most az ásatások befejeztével, a város úgy döntött az V. századi állapotokat rögzítve a romok közvetlen környezetét is rendbe hozzák, a romkertet, bemutatóhely jellegén túl szabadidős, és kulturális helyszínné alakítják. A parkosítást követően, a játszótérrel, pihenőpadokkal ellátott, a rom körbejárását biztosító – az Attila utcától induló – sétányokkal, bizonyára hívogató helyszínné válik, ahol rácsodálkozhatunk, hogy két évezreddel ezelőtt ugyanitt, miként töltődtek fel a vizek áldásaival a régiek.
A terület emellett alkalmassá válik fesztiválok, túrák, vásárok tartására, s a projekt keretében honlap is készül a romkertről.
Terveznek programokat is, igazi látványosságnak számítanak majd egyebek között a korhű jelmezes római történelmi séták, a Bacchus-bortúrák, a római színielőadások vagy például a legionárius harcászati bemutatók. A romkert egyébként nem csupán turisztikai szempontból érdekes, hanem történelmileg is jelentős lelet.
A rekonstrukciós munkálatok 2011 ősszén fejeződnek be.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
A továbbolvasáshoz kattintson ide »
(Még nincs szavazat) Loading ...# 50. Az első magyar űrtávközlési állomás (Taliándörögd) „A Balaton épített csodái”, és az Észak -Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]
Persze, hogy az űrrel való kapcsolatunk is a Balatonhoz köthető! De az ugyan hogyanra, lefogadom, kevesen tudták a választ, míg a címet el nem olvasták!?
A dörögdi völgykatlanban 1978 óta áll egy négyszintes, kör alaprajzú adóépület, tetején 12 m átmérőjű, 60 tonna súlyú parabola antennával. Az adóépületet félkaréjszerűen földszintes kiszolgáló épület keretezi, tervezője Kovács Sándor.
A Taliándörögd és Öcs közötti út felénél a szántóföldből pontosan négy hektárt kihasító szabályos négyzet alakú bekerített és szigorúan őrzött objektumot a mögötte lévő dombról vehetik jobban szemügyre az ilyesmi iránt érdeklődő Mézga Aladárok, Mézga Kriszták. Van még ott további két óriás parabola antenna, az egész úgy néz ki, mint valami SETI központ, valamelyik sc-ifiben. Pedig mondanom sem kell, hogy nem az. Nem is katonai objektum. Nem is titkos annyira, hiszen ez az üzemen kívüli (tartalékos?) űrtávközlési állomás, ha hiszik, ha nem műemléki védettség alatt áll (Az már megint más kérdés, hogy annyira védett, hogy nem is látogatható, de higgyék el, az utolsó csavarig minden úgy van odabent, mint fénykorában. (Simán minden átalakítás nélkül lehetne benne a 70-80-as években Közép-Európájában játszódó – mondjuk kém – filmet forgatni!) Hát nem csodálatos? Olyan csoda ez, hogy csak na! Csak az a bibi van vele, hogy csak tisztes távolságról vehetjük szemügyre. S ne csodálkozzunk, mikor távcsövünkben egy minket távcsővel leső őr jelenik meg 
1973-ban felmérték, hogy Magyarországon hol lehet, hol érdemes felépíteni az állomást – a rádiófrekvenciás zavarok elkerülése érdekében. Az adott volt, hogy csak völgykatlanban érdemes építkezni, így esett a választás a kapolcsi völgyben található dörögdi medencére.
1977-ben kezdődött meg az állomás építése, és 1978-ban adták át.
Magyarország legnagyobb – és komplexumként az egyetlen – űrtávközlési állomását azonban közel harmincévnyi szolgálat után tavaly nyugdíjba küldték. A taliándörögdi állomás hatalmas antennái révén a völgykatlan egyik legjellegzetesebb építményévé vált az évtizedek során. Előbb tévéadások, majd telefonbeszélgetések közvetítésére használták, a kilencvenes évek közepétől pedig a nemzetközi internetes adatforgalom egy része is Taliándörögdön keresztül áramlott. Ma már csak őrzik, illetve kisebb karbantartási munkálatokat végeznek rajta, az égi összeköttetés megszakadt.
1992-3 között két új földi állomást (azaz két 18 méter átmérőjű antennát) építtetett az akkori tulajdonos, a Matáv, amivel jelentősen növelni tudta Taliándörögd kapacitását, és olcsóbbá is tette a műholdas. Az évek során azonban egyre csökkent a forgalom, a tulajdonos úgy döntött: az állomást bezárja.
A 90-es évektől vásárolt berendezések több mint kilencven százaléka ma is “hadra fogható” lenne – valamint az eredeti antenna is -, akár a régi, akár az új tulajdonos úgy dönt, hogy újraindítja a szolgáltatást, minimális beruházással minden berendezést aktiválhatnának.
Műemléki védettség nem csak az épületre, hanem a műszaki berendezésekre is vonatkozik.
Míg a kezdeti időkben az Interszputnyik rendszerben üzemelő állomás főleg a televíziózásban játszott szerepet, később a forgalom döntő részét az Európán kívülre irányuló nemzetközi kapcsolt telefonforgalom adta.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 49. A csodás Szent András templomrom (Taliándörögd) „A Balaton épített csodái”, és az Észak -Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]
Azt gondolhatnánk, hogy Taliándörögd Szőke Andrásról híres, de nem. Minden Balaton-felvidéki falunak van híres lakója, legfeljebb kevesen tudnak róla… Azt mondják sokan, hogy a falu az egyik legszebb település a vidéken. Nos, aki járt itt már, eldöntheti, mi az igazság. Azt is sejthetjük, hogy a „Művészetek Völgye” korábbi rendezvényei okán, már sokan jártak itt, pedig nem, többen vannak, akik még nem is hallottak róla, hát még több évszázados csodájáról a Szent András templomromról.
Az Isten dicsőségére emelt, errefelé ritka magasnak számító építmény fél évezrede küzd, dacol, az idő folyásával és az idő járásának szeszélyeivel. Mondhatni, jól bírja, mert mesterien, sőt nagyon is mívesen építették meg. Pusztította a török, csapott bele villám, mégis, mikor nyolc évvel 1848-at megelőzően, az uradalmi magtárhoz kellett az építőanyag, hajóját puskaporral kellett robbantani, hogy hozzáférjenek, méretre faragott köveihez. Talán szentélye is csak azért maradt meg magasra törő, kecses ablakaival, mert a magtárra, nem kell ekkora ablak… De ne legyünk gonoszak, tény, hogy a Teremtő dicsőségére is hagytak valamit a „régi” templomból, pont a szebbik részét. Azt meg persze, nem is sejthették az akkoriak, hogy e templom helyén is szentély állhatott, feltehetőleg még az Árpád-korban, hogy temetkeztek ide rómaiak, bronzkoriak, egészen a török hódoltság eljöveteléig, mikor is végleg elnéptelenedett a Dörögdi-medence ezen része.
A templomot 1339-ben említik először, ekkor újonnan épültnek említik, mely már a mostani rom. Ennek volt egy Árpád-kori előzménye, mely a mai hajó Ny-i részén helyezkedett el Ez a templom patkóíves szentélyű, igen kis méretű templom volt. Mindkét templomot a Dörögdi-család építette. Rengeteg pereskedés folyt a környéken, így sok írásos adat maradt fenn a templomról is.
Meglepően magas falak maradtak meg a négyszögletes szentély és a D felé hozzácsatolt sekrestye részeinél. Tulajdonképpen itt van az összes látnivalója a templomnak. Mai napig jól kivehető a szentély DK-i végfalának a belső sarkánál a boltozás indítása és a faragott indítóköve. Vagy hasonlóképpen az ÉK-i sarokban is észlelhető ugyanez. A sekrestye szentély felőli falán egy csigalépcső indul felfelé , mely valószínű a szentély fölötti magánkápolnába vezetett (főúri magánkápolna). A sekrestye tetejének boltozásának helye remekül látszik a szentély magasabb D-i falán. Gótikus ablakok is szépen megmaradtak mind a szentély K-i, mind a sekrestye D-i oldalán. A sekrestye Ny-i oldalán is volt ablak, melynek már csak az egyik fele maradt meg.
Az itt talált faragott vörös homokkő keresztelőmedencét a Szűz Mária Neve római katolikus templomba szállították.
Maga rom Taliándörögd központjából úgy egy kilométerre található az út mellett! Nem lehet eltéveszteni, kerékpárral, de autóval is jól megközelíthető.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(1 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 48. A dabosi templomrom és az “elfelejtett kastély, meg a fingó kút (Taliándörögd) „A Balaton épített csodái”, és az Észak -Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Amikor a balatoni csodakeresés határait feszegetjük, elsősorban a főszezonon kívül, a Balatontól egy napi járóföldre lévő, ősszel, télen, tavasszal is élményszámbamenő helyekig megyünk el. E hatókör perifériáján fedezhető fel a Bakony-lábánál, térképen jelzet, az erdő közepén található, templom, (illetve kolostor?) és kastélyrom, melynek megkeresését elsősorban kullancsmentes időszakban ajánljuk. A téli csupasz erdő, amúgy is jobban engedi látni azt, ami az építményekből megmaradt, a nyárelő és nyárutó pedig a természet gyönyöreit adja bonuszként, az épített csodák mellé. Mivel a környék kis és nagyvadakban gazdag, ne lepődjünk meg, ha velünk mit sem törődve (otthonosan) őz, vaddisznó kerül utunkba. A vulkanikus környékre utal a közelben fellelhető Fingó-kút, amely ördöngös bugyraiból, alkalomadtán, bugyborékolva szellent is, ha kedve tartja. Szóval, van itt minden, mi léleknek, szemnek, és orrnak ingere, ami a múltba és (a természetvédelem okán) a jövőbe mutat.
Mindez a Taliándörögd – Sáska – Szőc „Sóbri Jóska háromszögben” található, a Hertelendy erdőben lelehető fel, ahol utunk során kis szerencsével magunkon kívül (na, nem abban az értelemben), más emberrel nem is találkozunk (nem véletlen választotta búvóhelyéül e területet anno a bakonyi betyárvezér).
A Monostorapáti Erdészet területén az Agár-tetői erdőtömb északi oldalán található a XII. század elején bazaltból épült templomrom. (Possession Dobos, Dobuc, Dobus, Dabus, és legismertebb nevén “Dabos”).
Dabos (és nem Dabas) helység fölött állott templomnak, Szent Jakab apostol volt a védszentje, de a környékbeliek a “Pusztatemplomnak”, hívják, míg a kastélyt „elfelejtettnek” titulálják. (A Fingó-kútnak, nincs más ellenvetése, meg jobb híján nincs „alternatív” elnevetése.)
1863-ban, Pesty Frigyes összeíratja az ország hely-dűlőneveit, és Dabos város romtemplomának mondja, mely fölött délről állott a pálosok monostora, amit Dabos népe “Kiskolostor” formában ismer még napjainkban is. Romjai fölé emelték az Okolicsányi, majd Rékássy kúriát, amit később Hertelendy Kálmán és neje kastéllyá építettek át az 1930-as években.
A palota pusztulásának okára utaló írásos nyomot még nem találtam, a szóbéli elbeszélések felkutatására pedig időt, és módot kell találni.
A kitűnő állapotnak örvendő templomtorony és a még megmaradt romok állagmegóvása megtörtént, de a forrástörténetben mutatkozó anomáliák miatt sok a keveredés a közeli (szintén a pálosoknak tulajdonított és azonos szent oltalmába ajánlott) rommal, melyről a csodák között még lesz még szó. Magam utóbbinak tulajdonítom a pálos jelzőt, bár ez ügyben bárki tévedhet egy kerek erdőnyit.
A Dabospusztai románkori templomrom egykor Dabas falu egyháza volt, elõször 1329-ben írtak róla. 1531 után a törökök elpusztították, ez után a falu többé nem szerepelt semmiféle krónikában. Itt is látni az állagmegóvásra, újjáépítésre tett erőfeszítéseket.
Az „Elfelejtett Kastély” (Hertelendy Kálmán volt az utolsó tulaj, aki a kastélyt építette. Előtte ilyen-olyan templom, és kolostor állt a helyébe, majd romjaira/ból húzta fel a nemes az erdei lakot). Most eléggé romos, de még így is romantikusan impozáns. Látszik rajta, toldozzák-foltozzák. Bájos lehetett a maga idejében.
Tehát nem kizárt, hogy valóban, a templomrom fölött állott egy klastrom, mely a fentiek szerint világi hívságok építőanyagául szolgált, míg e minőségében ismét rommá nem nemesedett.
A mai természetjárás utolsó állomása a „Fingó-kút” volt. Szépen kiépített forrástokkal, pihenővel. A „puki” a vulkanikus utótevékenységnek köszönhetően tör fel a forrásból időről-időre. Ehhez nem volt szerencsénk…
Kevés a hiteles „forrás”, már ami a becserkésznivalókat illet, de az embernek azért van lába, biciklije, hogy elinduljon. Ha autóval érkezik, a környéken talál parkolót, aztán tovább gyalog, a térkép szerint (legyen hát kéznél). A többi mese és képzelet, de ha már a környéken vagyunk, akár a Haláp felől kalandozva is itt találhatjuk magunkat.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 47. Volt, nincs: balatonszabadi pusztatorony és az ott talált (meglévő) kincs „A Balaton épített csodái”, és a Dél -Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]
A csoda olyasvalami, amiért az ember, bárhová elzarándokol. Nos, a pusztatorony, csodáknak csodájára, már nem tornyosul a puszta fölé magasodó dombon, pusztának sem puszta már a puszta, pusztán egy drótkerítéssel körülvett vízmű szomszédságában, az idáig futó szőlők társaságában megtekinthető méter magas kőfal maradéknak csendes társa.
A balatonszabadi pusztatoronyból, nem sok minden maradt, minekután ami átvészelte belőle a korábbi vérzivataros időket – láthatott tatárt, törököt, mindenféle nemzetiségű hol velünk, hol ellenünk harcoló martalócot -, a múlt megülni látszó porát végérvényesen felkavarta az utolsó nagy háború. 1944-ben ádáz harcok dúltak itt, s közöttük e tüzérségi pontként szolgáló magaslat birtoklása, bizony stratégiai kérdésnek bizonyult. A mai napig jelzi ezt egy fehérre mázolt magaslati pont, mely a modern térképészet elterjedésével az akkor még mutatós rom első társául szegődött. Mára az egykori erődítet templom szerény maradványai kiegészültek a millenniumi emlékművel, mely messziről láthatóan mutatja, hol keressük a kőoltárral, tűzgyújtóhellyel és egy magányos fával kiegészülő –széljárta – tereptárgy együttest. A szabadok leszármazottjai, innen (a Balatonig) szépen belátták a környéket, nem is kell azon csodálkozni, hogy pont ide emelték templomukat mindjárt Koppány lázadásának letörését követően.
A templom közeli Szabadi falut a török pusztította el, erre vall a falaktól 100 méternyire a szőlőben korábban fellelt kisebb vagyont jelentő (több száz) apró ezüstpénzt és ötvösmunkát rejtő cserépedény 1982-es fellelése. (És láss csodát: a nyughatatlan régészek állhatatos kutakodásának eredményeként, nagy valószínűséggel az is kiderült kinek a vagyonkája maradt ott, ahol, és miért.)
1965-ben még jól látszott a megmaradt 1,3m magas és 5,4m hosszú és a hozzá “L” alakban csatlakozó 2,3m -es falmaradvány.
1972-ben a DRV víztározót emelt a romtól keletre és ekkor csontvázakat találtak.
A domboldal nagyobb területén szanaszét, a mélyszántás által összeforgatva elszórtan is voltak kerámiák, pénzek és más leletek.
A leletek alapján a XI. századtól meglévő templom és temető a környék egyik legkorábbi szakrális épülete lehetett. A színes vakolattal ellátott templomot a XIV-XV. században átépítették: támpillérekkel látták el és gótikus stílusban átboltozták. A rá vonatkozó első forrásadatok (1332-34) szerint Péter nevű papja 70-70 kisdénárt, vagyis többet fizetett, mint Fok vagy Töreki Szent Péter egyháza.
A Szent Király, István szabadjai építhették Szent Mihály, azaz a veszprémi püspöki székesegyház szentjének tiszteletére. 1370-ben szerepeltek a nobiles Zabady, vagyis a Szabadiból való nemesek, még az igazi szabadok ivadékai. Veszprém környékén több Szabadi nevű faluról is tudunk. Ezek szinte mind a Koppány és István által 997-ben Veszprém környékén vívott nagy ütközet környékén találhatók. A pusztatoronyi templom Szent István korához is köthető, de egyelőre még csak a föld alatt megőrzött műemlék.
Aki járt itt, megerősítheti, vannak pillanatok amikor az embernek „sok” lesz Siófok, vagy a sóstói strand zsibongása, vagy csupán szabadiból akar szabadulni kicsit. És ilyenkor (a vízmű iparias kulisszái ide, vagy oda) jó itt, (hogy azt ne mondjam csodálatos) a szél járását hallgatni, a futkorászó pockokat számlálni, tiltott gyümölcs bogyóit ízlelgetni, a múló perceket számolni, a mindenség apró részévé válni.
Megközelítése: A 7-es főútból nyíló Szabadi utcán keresztül érhető el (Siófok külterülete, a központtól Budapest felé). Ezután át kell kelni az M7-es hídján, majd 1000m múlva a következő kereszteződésnél balra kell fordulni. Innen már gyerekjáték megtalálás. Balatonszabaditól pedig északra Szabadifürdő felé az autópálya előtt, azzal párhuzamosan lévő úton a szőlők között a dombtetőn.
Szép helyszín és finom a szőlő!
Siófokról kerekezve találtam rá a magaslatra. Lenyűgöző volt, hogy néhány kilométerre a nagy zsivajtól egy csendes, kies tájra leltem, ahol néhány úton átfutó pockon kívül egy lélekkel sem találkoztam.
Kár hogy csak ennyi maradt a várból.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(1 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 46. A “megvakított” hetyei templomrom (Ádánd) és ártó Sarolta boszorkányos legendája „A Balaton épített csodái”, és a Dél -Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
A sárgult kukoricásban a láthatár végén egy facsoport zöldell, abból emelkedik ki vörösen, a csonka téglatorony. Messziről az olasz tájra oly jellemző lakótoronynak vélhetnénk, ha nem tudnánk, templom állott itt hajdanán, nem is akármilyen. Gazdagon termő vidék volt ez, négy-öt falut is megtűrt a hátán, azok lakosai meg hálából, hogy itt megtelepedhettek, no meg a királyi parancsnak engedelmeskedve templomot emeltek Hetyén.
A környékbeliek is, az ádándiak az éliási, pösszei, és kisfaludi emberekkel ide jártak vasárnaponként, hálát adni az Úrnak, míg a környék egyik legnagyobb templomának tornyában lévő harangnak volt kit hívogatnia. Mert, ahogy ez már akkoriban rendre megtörtént, a gyaurok elnéptelenítették e vidéket is. Ki tudja, talán a harangot is a szultán elé vitték, hogy no: „ez sem szól többet delente a keresztények diadalának dicsőségére”… Bár, ha biztosan tudhatnánk! De még azt sem tudjuk, hadi célból falazták e be a buszkén az idővel dacoló torony árpád kori ablak-párját, vagy tán azok tették, akik visszatértek a rabságból és templomukat nem találván vakították meg ezeket a messze látó ablak-szemeket, hogy ne lássa senki innen: mivé lett a dicső múlt? Csak annyi biztos, a karcsú, jól megépített, zord időket átélt torony elsőre megfogja az ember képzeletét.
Nem is csoda, hogy kis ideig (épp csak, míg az esztendő szusszan egyet) az ádándi visszajáró boszorkány legendájával, rontásának elhárításával volt teli a bulvársajtó erre fogékony része. Történt ugyanis, hogy a 2010-11-es év fordulóján, bizonyos Ursinyi Julianna, az „ádándi tisztánlátó”, megvallotta, hogy megvédte a községet a félezer éve, minden évszázad tízedik esztendejében lecsapó Sarolta ártó szellemétől. Azóta kiderült, a látó asszony árnyékra vetődött, a falu nem volt veszélyben, a legendára is csak az újságból emlékeznek a helyiek, a közeli rom és a megégetett Sarolta pedig siófoki fiatalok horror történetének, mellékszereplője csupán. A fiatal írók klubja szülte Gunbachner Sarolta legendája, talán a hetyei (ádándi) romnak is több figyelmet kölcsönözhet. Mert amilyen csodás az az Árpád-korból ránk maradt, mementó, olyan méltatlanul mellőzött. (Pedig, ha többen tudnának róla, lefogadom: még egy a magányos toronyra (milyen férfias jelkép), és a csábító fruska ártó szellemére építő, jó borokat kínáló fogadó is szépen megélne a közelben.
A falubeliek “törökhagyásként” emlegetik a romot… A négyzet alapú, két emelet magas torony déli és nyugati falán kis, lőrésszerű gótikus ablakok vannak, fölöttük az emeleten nagyobb alakú kettős ablakok befalazott helye látható.
A lőrésszerű (és a befalazott) ablakok a volt valamikor feltehetően erre haladó római kereskedelmi útra nézhettek.
Ádánd községtől keletre, a Sió- berektől északra elterülő lapályos részen, annak egy homokos kiemelkedésén áll a romos templomtorony. Némelyek a helyet Hetyének, mások Ketyének ismerik. A település 1082 illetőleg késő Árpád korra kelteződik. A gótikus torony nyugati oldalán félköríves ablak, e felett hangrés és feljebb nagy négyszögű ablak látható. Az utóbbi azonban csak részben ép.
A templom hajója a torony keleti részéhez illeszkedett és egykor dongaboltozat fedte. Annak ellenére, hogy papját csak 1327-ben említik első ízben, András pap, majd 1333 – 34-ben Jakab plébánosról esik szó, a templom, építészettörténeti érvek alapján, feltétlen Árpád kori és román stílusú építészeti emlékek sajátosságait mutatja. A török hódoltság alatt a falu elpusztult, a templomot is ekkor rombolhatták le. 1888-s régészeti ásatások alkalmával sok embericsont került napvilágra, továbbá kőedények, lópatkó, csatgomb, vaskapocs, néhány vaskés és egy kis ezüstérem. A régiségeket Szabó István régész a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 45. Denevéres, kriptás (ódon?) templomrom: vadak és szellemek bűvölete, avagy az építészeti hekk? A „A Balaton épített csodái”, és az Észak-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Bizony mondom, nehéz eldönteni, mit tartunk a Balaton turisztikai vonzáskörzetének határairól. A válasz nyilván benne van a kérdésben: addig tart, amíg a Balaton környékén időzők érdeklődése, kalandvágya elér, amíg a pancsoláson túli világ határait tágíthatónak érezzük, bármely évszakban.
Márpedig most egy ilyen „határkőt” fedeztünk fel, tisztán virtuálisan. Hogy elmerészkedünk e odáig? Maradjunk annyiban, hogy amennyiben nem tudunk valamiről, az nincs is ott, ahol (számunkra). Azt meg minden további nélkül be lehet vállalni itt, hogy van olyan hely, a Balaton környékén, ahol nem jártunk, nem fedeztünk fel, de mások már bemutattak. A több szem, többet lát, a több hírverés, több figyelmet vonz alapon, bátran ajánlhatjuk e minden tekintetben misztikus romokat, mi, az eldugott, természet közeli helyeket, csodákat keresők.
A témát már előttünk (majdnem) teljes körűen feldolgozták, az alábbiakban ezekre a forrásokra hivatkozunk, a lényeget illetően. Azt azonban előre bocsájtjuk, mivel még nem jártunk ott, minden másképp is lehet. A nagyvadakkal találkozástól tartózkodók, neki se vágjanak a templomrom felkutatásának… Csendes, érintetlen vidéke ez, mely a Bakony lábához illően megérinti az embert. Meg aztán, tényleg oly keveset tudni ezen építmény történetét illetően, hogy az már önmagában is csoda. Lássuk, mit írnak mások, minderről. Az ide idézett fotók pedig bárkit felcsigázhatnak (mint önnönmagunkat), akinek a Balaton nem csupán a partról szól.
Így ismeretlenül is, akárki, akármikor építette ezt a minden tekintetben eklektikus hit helyet, tudhatta, mit csinál… Se nem kő, se nem tégla, se nem Árpád-kori, se nem barokk, de erdő közepi, feltáratlan, és sorsára hagyott, Szent Ferenc szellemének tetsző (gondolhatjuk). Mégis, mintha minden a titkot, a feltört kriptákban elveszettnek tekinthetnénk, furcsa, kecses, csak a volt harangnak fészket biztosító tornyának vélt hangjával együtt.
A Tapolcától északra fekvő Zalahaláp községhez tartozó, néhány házból álló Ódörögdtől pár száz méterre, szép ligetes erdőben, tisztás közepén található a templomrom. Téglából épült keleti oromzatán előreugró, hatszögletű, kétemeletes toronnyal. Nyolcszögzáródású, fehér dolomitkőből falazott, egyforma szélességű hajója és támpilléres szentélye alatt dongaboltozatú pince található, kőfalában megbolygatott kriptákkal. Régészeti szakirodalmunk szűkszavú a helyre vonatkozóan: a török korban elpusztult Tótdörögdnek csak a helye ismert.Templomát, amely a Szent Üdvözítő tiszteletére épült, 1238-ban említi okirat. A templomrom múltjára vonatkozó adatok híján csupán az állítható biztonsággal, hogy e festői épület nem középkori! Tengelye kelet-nyugati irányú, a szentélye azonban nyugat felé néz, és ez önmagában kizárja középkori eredetét. Téglaarchitektúrája, falazott részletei a XIX. század romantikus, historizáló stílusáról árulkodnak.
Nagyon sok a vad, bár ez nappal nem nagyon mondható el!
A templom rom környéke elhanyagolt, dzsindzsás, illúzió-romboló. Nem ártana egy rendbetétel, mert nagyon érdekes építmény!Úgy féltem, hogy megint jön valami gigaméretű állat, félpercenként tapsoltam meg kurjongattam…
Hihetetlen helyen egy csodás rom. A XIX századot mi nehezen tudjuk elképzelni. Bár ki tudja?
A lakatlannak tűnő kastélyról is jó lett volna valamit megtudni.
A rom a faluban nincs kitáblázva, emiatt tettünk egy jó kis kört
A ma is látható templomrom kelet-nyugat fekvésű, mint a középkori templomaink meghatározó része, viszont az oltár nem kelet, hanem nyugat felé néz, ez az akkoriban szokásossal pont ellentétes. A falak nagyrészt nem téglából, hanem kőből vannak rakva, a torony, néhány boltozat, és kripta téglából, ezek feltehetően nem középkoriak. A kapuzat és a hatszögletű, két emelet nagyságú torony 19. századi, historizáló jellegű. egyhajós, apszisa poligonális záródású, fehér dolomitból rakott… A kriptát Ódörögd leggazdagabb családja építtette, sajnos a nevüket nem jegyeztük fel. A dongaboltozatú építmény teteje beszakadt, sajnos a nyughelyeket feltörték, az általunk kérdezett hölgy szerint fogadásból, a 60-as években idetelepült munkások.
Ja és hogy merre is? Mivel magam sem tudom, a romra a figyelmemet felkeltő írással (szokása szerint) jelentkező balatoniromok blog utolsó bekezdése legyen a mérvadó!
Foirrások: [1]], [2], [3], [4], [5]
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 44. A Koppány földjén, Szent László erejével: Somogyvári apátság és történelmi emlékhely „A Balaton épített csodái”, és a “Dél-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Ha nem is korábban, és közvetlenül a (mai) Balaton partján, de csak évekkel később, a Nagyberek első komolyabb szárazulatánál épült meg a kor, és az akkori Kárpát-medence egyik legcsodálatosabb apátsága, melynek bazilikája, nem hogy a tihanyinál, de a pannonhalminál is nagyobb volt hajdan. A honfoglalás idején a Balaton mai kiterjedésének legalább kétszerese volt, 1055-től északról a tihanyi, délről 1091-től, a somogyvári bencés apátság tornyai mutatták az Istenhez vezető utat. (Nyugatról, a még járt római úthálózat mentén, az 1019-ben újraszentelt zalavári szintén bencés apátság szolgált a hitélet tradicionális központjául. Erről dokumentumok és leírások tanúskodnak, de helye máig feltáratlan! )
Ma Somogyvár húsz kilométernyire fekszik a Balaton-parttól, apátságának is csupán az alapfalai állítanak emléket a Szent László királyunktól a törökdúlásig történteknek. Mégis illik tudni, e hely hazánk harmadik történeti emlékhelye, hisz szent életű László királyunk ide temetkezett, egyes szakértői vélekedés szerint az itt élő szerzetesek írták, majd őrizték a Pray-kódexet, mely az első magyar nyelvű írást, a Halotti beszédet és könyörgést is tartalmazza. Nem mellékes és nem is véletlen, hogy a Szent Egyed tiszteletére alapított monostor helyén állott Koppány vezéri vára, hogy a legenda szerint Szent István, itt mosta meg kezeit a közeli Szentesica forrásnál, a pogányok feletti győzelmét követően. És nem csoda, hogy a magyarok ősi hitét védelmező trónkövetelőnek is állított itt méltó emléket az utókor. Azt pedig, hogy innen milyen, semmihez nem fogható kilátás kínálkozik a balatoni tanú-hegyek felé, csak az tudja, aki már járt itt. (Kedvcsinálóul csak annyit: a fonyódi „kistestvérek” és a Badacsonyt ölelő északi vulkánikus hegyek testvériesen elvannak egymással, egyik geológiai képződmény sem takarja ki a másikat.)
Koppány herceg vára, Somogyvár, a középkorban jelentős kultikus és kulturális központ volt. Apátsága, amely a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, több mint 900 évvel ezelőtt épült a Szent László király által behívott francia bencés szerzeteseknek.
A 13. századig csak francia szerzetesek éltek falai között, fénykorában mintegy 15-20 barát mondhatta itt az imákat, rajzolhatta a díszes kódexeket és dolgozhatott nagy területet magába foglaló kertjében. Ide temették el az alapító uralkodót is, majd néhány évtized múltán Nagyváradra helyezték át hamvait.
A királyi birtokon létesített épületegyüttes egyúttal ispánsági központ, azaz vármegyeszékhely szerepet is betöltött.
A várfallal körülvett kolostort és a templomot a török veszély erősödésekor hagyták el a szerzetesek, később végvárként szolgált, majd az egykor pompás kolostorépület és a hatalmas templom lassan az enyészeté lett.
A katonai jelentőségét vesztett erősség téglafalait – az omladozó apátság épületeivel együtt – a betelepülő lakosság nagy részben lebontotta, építőanyagul használva lakóházaihoz. A Szent László királyunk alapította bencés kolostor maradékát csak az 1970-es években megkezdődő régészeti feltárás hozta a napvilágra, a legépebb állapotban a déli szentély és a déli főfal maradt meg, helyenként közel 4 méter magasságban. A kolostor udvarán létesített ciszterna csaknem teljesen ép állapotban maradt fenn.
Az 1983 óta nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánított romegyüttes a feltárások és rekonstrukciók után napjainkra igazi látványossággá vált.
Az apátság látogatása belépti díjas, legutóbb 600, illetve 400 forintos volt. A romkert és a kilátó április elsejétől október végéig látogatható, hétfői napok kivételével 9-19 óra között.
A nem messze található Koppány emlékhely és a Szentesica forrás bármikor meglátogatható, pontos helyükről táblák adnak útbaigazítást.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(1 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 43. Legendák habjait csavargőzösként szelve: a Helka (és a Kelén) „A Balaton épített csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
Hogyan, hogy nem, hajóról és hajózásról nem esett itt még szó – eddig – a Balaton csodái között, pedig mind az épített, mind a csodás szolgáltatás kategóriában van keresgélnivalónk. Idejekorán fel is hívta erre figyelmünket egyik hozzászólónk: „A Balaton 1000 csodája között:
Club Helka-építészeti csoda, egy hajó!” Ezt a javaslatot én úgy értetem akkor, hogy egy hajó került partra, mely így a szárazon, egy építészeti csoda és vendéglátóhelyként üzemel.
Nos, nem is jártam messze az igazságtól: a ma ismét a balatoni személyhajózást szolgáló Helka, ismételt felújítását megelőzőleg Balatonfüreden a főút mentén „működött” szórakozóhelyként (igen, a „Pogány Madonnában” Ötvös Csöpi ezen a szárazon álló hajón veri szét a rosszfiúkat). De az a könnyen feledhető momentum a Helka 120 éves történetének legkevésbé emelkedett pillanatai közé tartozik. Hogy a Helka hogyan ünnepelte a szép kerek születésnapját, erre vonatkozólag nem találtam semmilyen érdemleges információt. De 2011-es Keszthelyi szezont jelképesen az Ő kifutása jelezte.
A Helka és a Kelén a Balaton legrégebbi, jelenleg is használatban lévő hajói. Mindkettő 1891-ben épült és többszöri átépítés ellenére megőrizték 19. század végi külsejüket. A nosztalgiahajók felső fedélzete nyitott, a főfedélzeten két kisebb nyitott és egy nagy zárt utasterük van. A hajótest egy nagy, zárt körpamlagos utastermet tartalmaz. A hajók legnagyobb hossza 35,22 méter, legnagyobb szélessége 5,28 méter, befogadóképessége 120 utas, főgépük teljesítménye 220 kW. Helka és Kelén egy balatoni legendából ismert két név, Helka a herceg leánya, Kelén pedig a reménytelenül szerelmes árva pásztorfiú…
És hogy hol lehet felszállni e vízi csodára? Többnyire Balatonboglár, Balatonelle, Révfülöp, Badacsony hajóállomásain, de a pontos hajóbeosztást és járati útvonalat az alábbi linken, tudhatjuk meg az adott évre.
A mai sétahajókhoz képest a Helka (és a Kelén) igazán karcsú testű, kecses vízi alkalmatosságok, melyek már kimondottan a Balatonra épültek, így ma is minden igényt kielégítő, mégis sokat látott örökifjak, ahogy ezt egy legenda megtestesítőitől el is várhatjuk.
A két új csavargőzöst a Kelént és a Helkát Siófokon szerelték össze. A hajók azonos méretűek és formájúak, vas hajótesttel és fa felépítménnyel készültek. A Kelén 1891. április 17-én, míg a Helka 1891. június 28-án szállított először utasokat. Ez idő tájt a balatoni hajózás rohamos fejlődésnek indul – a korábbi fa kikötőket kőmólók váltják fel, egyes kikötőkből már naponta háromszor indulnak gőzhajójáratok. 1945. március 27-én a révfülöpi kikötőben még épségben lévő Kelén gépházában is elhelyezték a németek a robbanóanyagot, mikor a pusztítás elkerülése érdekében magyar hajósok, a fenékcsapok megnyitásával elsüllyesztették. A Helka nem volt ilyen szerencsés, mert az két nappal korábban Füreden felrobbantották. A Kelén többszöri felújítás után (1964, 1991) – természetesen már nem gőzhajóként – a mai napig is közlekedik a nosztalgiaflotta tagjaként. A Helkát 1964-ben korszerűsítették, melynek keretében Diesel-motort kapott. További 16 év szolgálat után – 1980-ban – kivonták a forgalomból és presszót alakítottak ki benne Balatonfüreden. 1994-ben a MAHART visszavásárolta és 1996-os felújítása után ismét forgalomba helyezte.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
Loading ...
Blogkereső: balaton [Miner]
balaton – Google Blogkereső BalatonIWIW aktivitás balaton – Google Hírek
