#1. 400 éves bükk, Káli-medence, (Balatonhenye). “Az Észak-Balaton csodái” és “A Balaton természeti csodái” jelöltje.
A Google térképen: itt!
(Még nincs szavazat)
Loading ...# 19 . Hóvirágfalva, avagy Kisberény, „A Balaton természeti csodái”, és a “Dél-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Mint a mesében, olyan tud lenni ez a dombtető, mikor már nem a hótól, hanem a hóvirágtól fehérlik! Kevés helyen lehet ilyen páratlan (tavaszköszöntő vizuális élményben) részünk, mint itt, ahol a világ végén, a kikelet leges-legközepén érezhetjük magunkat, a piciny, ősi falu, Kisberény határában.
A Balatontól 15, Lengyeltótitól 2 kilométerre, a falu feletti magaslat nem csak különleges panorámát tartogat a meredély megmászóinak, de tengernyi hóvirágot, később gyöngyvirágot, még később: a koranyárig kitartó, bódító akácillatot is.
Igaz, (sajnos) nincs jelzett turistaút, felfelé, nehéz megtalálni a megfelelő csapást, szó mi szó meg kell küzdeni a feljutásért, de vigasztalja a vándort, hogy lejutni annál egyszerűbb, mert fentről már egyértelművé válik merre is kellett volna ide indulnunk.
Amikor eljön az ideje a falu feletti dombon számtalan hóvirág dugja ki fejét. A védetté nyilvánított virág lelőhelyét a magaslatról elénk táruló panoráma miatt is érdemes felkeresni. A Balaton vize ugyan nem látszik, de a látvány magáért beszél. A hóvirág szezonját a gyöngyvirágé követi.
Aki teheti, ne hagyja ki itt a tavaszt!
A táj különlegessége tavasszal, hóolvadáskor a napsütötte domboldalakat beborító hóvirágszőnyeg. Május elején az illatos gyöngyvirág, nyáron a györgyike gazdagítja a flórát.
Jellegzetes itt a borostyán és a védett szúrós csodabogyó, melyet már a rómaiak is díszítőnövényként tartottak számon.
A páratlan virágszőnyeget minden esetben csak óvatosan közelítsd meg, mert egyetlen, akár véletlenül is leszakított szál eszmei értéke nem kevesebb mint tízezer forint. Ha az erdőt járva véletlenül megszomjaznál, a Pölelaki-forrás kristálytiszta vizével olthatod szomjadat, ha pedig igazán szerencsés vagy, az erdei ösvényen tett túra során akár őzzel vagy szarvassal is szembetalálkozhatsz.
Az erdőt járó a Pölelaki-forrás tiszta, hűs vizével olthatja a szomját. Innen továbbhaladva pedig a gárdonyi halastavakhoz vezet az erdei ösvény.
A szerencsés kiránduló előtt olykor felbukkan egy-egy őz, szarvas vagy vaddisznó.
Az erdőségek védelmében a somogyi nagyvadállománynak szinte valamennyi faja jelen van.
A Balaton környékét nem csupán nyáron, de tavasszal is érdemes felkeresni, ha gyönyörködni szeretnél a természet ébredező szépségében. Somogy megye északi részén, a magyar tengertől mindössze 15 kilométerre déli irányba haladva található a meseszép Pogány-folyó völgyében fekvő Kisberény.
Korábban a településről ezt írtam <<<
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(2 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 30 . Ha esik, ha fúj: Csisztafürdő, a Dél-Balaton hévize „A Balaton csodás szolgáltatásai”, és a Dél-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Amíg a Balaton nem fürödhető, mindig jó kérdés: hol lehet a környéken fürödni? És ilyenkor elsősorban a gyógy és termál, illetve a wellness fürdőket igyekszünk számba venni fejben. Ebből a felsorolásból a hévízi tó, a maga meleg és jótékony hatású vizével nem maradhat ki, de a Balaton ellenkező, déli oldalán lévő Csisztafürdőről hajlamosak vagyunk megfeledkezni.
Igaz, csupán áprilistól októberig tart nyitva, mivel csak részben fedett, de 42 fokos vizével akár télen is nyitva tarthatna… Ha Fonyód környékén fogunk ki tehát nyáron rossz időt, vagy csak kúrálni, tavasszal-ősszel áztatni kívánjuk magunkat a fedetlen ég alatt, irány Buzsák, ott találjuk a „tiszta” pusztát (mert a csiszta szlávul tisztát jelent), és ne feledjük gyerekmedence is van, nem véletlenül. Persze akár a környéken is találunk szállást, kerékpárral, de gyalog is számtalan itt már említett csodát fedezhetünk fel Somogyország e tájékán, az egykori Nagy-Balaton partjának mentén.
A Nagy-Berek déli szélén, Buzsák község határában fekszik Csisztapuszta, a török időkben elpusztult Magyari község helyén. Évtizedeken át csak istálló és néhány cselédház árválkodott itt.
1956-ban olaj után kutattak és a pusztától alig 1 km-re, 600m mélyből nem olaj, hanem 42 c-fokos, ízületi bántalmakra kiváló gyógyhatású meleg víz tört fel, melynek hozama kb 300L/sec. Alkalikus, kloridos, kénes gyógyvíz. A víz kiválóan alkalmas emésztőrendszeri- és epebántalmak, anyagcserezavar, mozgásszervi megbetegedések, nőgyógyászati panaszok kezelésére. Csiszta-fürdő néven vált ismertté. Kellemes környezetben található, nemrégiben felújították, több medencéje van. A fürdő területén belül színvonalas, a tájba illeszkedő csárda kínál a fürdőzés közben megéhezett vendégeknek magyaros, ízletes ételeket elfogadható áron. A teljes nyitva tartás alatt büfé és fagylaltozó üzemel.
Kerékpárral és gyalogosan földúton is megközelíthető a Fonyód-Csisztafürdő összekötő úton.
Nagyon nyugodt, családias hely:)
Nyitva tartás, árak, tudnivalók: itt! <<<
Forrás: [1]
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 57. Az elfelejtett balatoni panoráma: fel a Halápra, a hegy gyomrába! “Az Ézak-Balaton Csodái” jelöltje, és “a Balaton természeti csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
A tanúhegyek látványa oly annyira hozzátartozik a Balaton imázásához, hogy szinte érthetetlen, hogyan lehet, hogy kevesen ismerik ezt az alvégről nézve, hogy nem jártunk még ott, ahonnan e pazar panoráma szemügyre vehető, Balatonostól. Talán azért van ez így, mert a hegy, amely e rálátást, kilátást biztosítja, már csak nyomaiban létezik, részben elbányászták az egykori daliát. Azaz hogy, nem rontották el egészen, de így (mostani állapotában) messziről nem mutat, nem mutatja magát, mint egykoron. A száz éve még olyan szembeszökő, délceg képet mutatott, mely vonzotta a tekintetet, megacélozta a csúcsra hágó akaratot. Ez a hegy, a Haláp, egykori koporsóformájával a Badacsony és a Szent György-hegy ránézésre azonnal azonosítható ikertestvéreként hívta fel magára a figyelmet. Mára már belsejét elhordták, de a csúcsa, valaha volt platójának peremei körbejárhatóak, elhordott „belseje” pedig a természet állandó megújuló képességének ékes bizonyítékaként önálló, rejtélyes életre kelt. Érdemes ide ellátogatni, annyi szent!
Nem szaporítom a szót tovább! A fenti állításaim ékes bizonyítékául hozom az alábbi képeket, melyek a BalatoniWIW lelkes balatoni „tájbúvárainak” köszönhetünk. Vendégszerzőnk Kasza Béla (itt már közölt írása) „A hegy amely túlélte halálát” , illetve Kónicz László „Ősz a Haláp-hegyen” bejegyzései, látványos fotókkal kalauzol e rejtélyes és minden évszakban lenyűgöző világba, egyikük Sáska, másikuk Zalahaláp felöl indítja képírását. Tartsanak velük!
#uppdate: Mire a poszt megszületet, Kónicz László friss popogós fotósorozattal jelentkezett, „Viharban a Haláp-hegyen”! A fény és az ősz színei a Haláp szikláival keveredve elképesztőek!
A vulkanikus eredetű hegy északi oldalánál dolomit, déli oldalánál mészkő található, míg a meredek csúcsa tiszta és tömör bazalt. A hegy felülete a nagymértékű kőbányászat nyomait viseli magán, amit a 60-as években szüntettek be. A Haláp a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének része.
És a Halápról bizony a Balatont is megcsodálhatjuk, a Tapolcai-medence felöli része a távolban fel, felragyog:)
Megjegyzem: a Sáskai templom egyedi, Árpád-kori (1250-ben szentelte fel a hagyomány szerint IV.Béla), és a falutól nem messze, jelzett turistaúton a Bakony lábánál megkereshető a rengetegben megbúvó bakonyszentjakabi pálos korostor romja. (Nem sok maradt belőle, csak templomtornyának sarokfala – de alapfalai sejthetőek, 1563-ban néptelenedett el, alapítását az ezerkétszázas évekre teszik, alapítóiként a Rátót nembeli Keszieket tartják számon.) Ha már Sáskán járunk, ne hagyjuk ki a tájházat sem!
A Tapolcához közeli Sáska községtől É-ra az erdőben a piros jelzés az Emberkő szikla mellett halad el, majd egy forrástól kis ösvény vezet az egykori Szent Jakab kolostorhoz. A 19. században Rómer Flóris még lerajzolta a templom szentélytornyát, ma csak az alapfalak egy része sejlik az aljnövényzetben.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 55. Wetland: erdei tavak a Fekete-hegy legtetején „A Balaton természeti csodái”, és a Észak-Balaton Csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Olyan zavartalun itt a természet, hogy ide jár számos ritka madár, s mind fekete: hollót, fekete gólyát is láttak már megpihenni itt. Félek is felkelteni e csoda hely iránt az érdeklődést, el ne vesszen ami megmaradt érintetlenségéből…
Akárhogyan is nézzük, a „magyar tenger” is csak egy tó, annak viszont egyedülálló szépségű önmagában is, különössen, ha még a környezetét is szemügyre vesszük. Itt a Balaton 1000 csodája között ezért eddig más tóval érthetően nem is foglalkoztunk, pedig a Balatonnal számtalan közeli vizes, illetve vízi élőhellyel van szimbiózisban, az itt oltalom alatt álló növény és állatvilág és a mi legnagyobb örömünkre. Ezek között a legeldugottabb, legérintetlenebb természeti csodák a hegyi és erdei tavak. Elsőként a Fekete hegy fennsíkján rekedő vizekkel foglalkozunk, hiszen itt mindjárt több fajtájukat is megcsodálhatjuk.
A Káli-medencét északról záró Fekete-hegyet, valamilyen okból nem számítjuk a tanúhegyek közé, pedig maga is az, nem véletlen, hogy olyan koporsóforma, mint testvérei. A Fekete-hegy amúgy is amolyan mostohagyerek sorsra jutott, a medence gyönyörűségeinek csupán hátteréül szolgál, kevesen másszák meg. Az egyedi déli panorámát nyújtó Eötvös Károly [;] kilátóról már szóltunk, a gyalogtúrázók érdeklődése (és helyismerete) többnyire idáig terjed, s innen már rohannak is lefelé, engedve a következő falu szépségei csábításának. Pedig ha tudnák, hogy méterekkel odébb az erdős platón, érintetlen tündérbirodalom lakozik. A Fekete-hegyi tavak élővilága zavarba ejtően sokszínű, és állandóan változó. Forró, aszályos nyarakon némelyikük ki is száradhat, de a téli csapadékos időszakot követően biztosan csúszkálhatunk bármelyik jegén. Az élet küzdeni akarásának, megújulásának színterei ezek a vizes gyöngyszemek, melyek egy hektárnál nem nagyobbak és másfél méternél sehol sem mélyebbek. Valójában nem tengerszemek ezek (mint sokan hiszik), hanem a bazalt süllyedéseiben kialakult tavak és láprétek, pocsolyák és dagonyák, melyek olykor átfolyással bírnak, mi több, mint kihúzott dugójú kőkádak, bizony el is szivárognak, s talán maguk is a Balatont táplálják vizükkel. Elmocsarasodásuk, kiszáradásuk az itteni élet, ciklikus rendje manapság, de voltak idők, amikor a helyiek halászni jártak ide, s nem is akármilyen volt a zsákmány. (A legérdekesebb hogy az élet megannyi magva, feltehetőleg a vízimadarak tollazatán került ide!). A legeltetést célzó erdőirtások aztán megtették a magukét, az árnyas tavak többségét, ma már jobban éri a nap, jobban ki van téve a párolgásnak. Talán csak a Barkás-tó tükrözi a régi állapotokat, mely körben erdővel határolt, s a közepén lévő bokorfüzes is védi a közvetlen napsugárzástól a vízfelületet.
Akik tehát az ég kékjének tükröződését is el akarják kapni, e meseszerű környezetben, jöjjenek fel a hegyhátra még nyár elején, akik a misztikus élményeket kedvelik, nyár derekán korareggel jöjjenek, amikor a pára ködében válik valószerűtlenné e különös tájék. De minden időben és évszakban hozzunk ide nagyítót, növény és rovarhatározót, meg távcsövet. A szúnyog és kullancs ellen védettek, türelemmel szemlélődve mindenfajta vízi lénnyel, szárnyassal és vaddal összefuthatnak. Magam itt találkoztam életem legnagyobb szarvasbikájával, melyet a vadászok azóta is hiába keresnek éjt nappallá téve. (Alig egy-két méterre voltunk egymástól, mikor szembesültünk a másik jelenlétével…)
Kár, hogy fényképezőgép nem volt nálam. Olyan mesés hely ez, hogy talán el sem hiszik, van még ilyen természeti csoda a nyári balatoni strandzsivajtól néhány kilométerre. (A kilátótól észak-keletnek haladva: Bonta, Bika, Barkás, a legfigyelemreméltóbb hegyi tavak neve, melyek lápként a turistatérképen is jelezve vannak.
Elsősorban pannon cseres–kocsánytalan tölgyesek és melegkedvelő cseres–molyhos tölgyesek fordulnak elő. Ilyen erdőtársulásokból áll a Felső- és Alsó-erdő tömbje, de a Fekete-hegy meredek oldalát és platóját is többnyire cseresek és molyhos tölgyesek borítják.
A Fekete-hegyi tavak közül a Bika-tóban leggazdagabb a szitakötő fauna, a Barkás-tóban fejlődik a lápi szitakötő, a Monostori-tó tőzegmohás fűzlápja rejti a megritkult barnacsíkos szitakötőt (Sympetrum pedemuntanum).
Szentélynek tartják e tómaradványokat az ökológusok és botanikusok. Mint amiképpen szinte az egész hegyi környezet is, legalább is annak háborítatlan részeit.
A nemzetközi irodalomban a vizes élőhelyekre általános kifejezés a wetland, mely tulajdonképp vizenyős területet jelent. Ezek az élőhelyek átmenetet (ökotont) képeznek a szárazföldek és a vízi élőhelyek között.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<< Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 24. Kapolcs „égkövei” és elfeledett óvára: a Királykő „A Balaton természeti csodái”, „A Balaton épített csodái” jelöltje.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]
Képzeljük el a Badacsonyt, vagy a Szent György-hegyet a bazaltorgonák és eróziójuk törmeléke nélkül. Ugye nem megy? És most Kapolcsot a Királykő nélkül…
Nem egyszer fordult elő velem elő, hogy addig hajtogattam a térképet, míg az, az évek során megtöredezett. Egy-egy ilyen színét vesztet „törésvonal” mentén pedig sok minden meghúzódhat, olyasmi, ami mellett így könnyen elmegy az ember. Kapolcson is nem egyszer jártam már, be is jártam a környékét, igaz inkább biciklivel. Talán ezért, hogy – bár betértem a „Királykő” kocsmába – a Királykövet nem kerestem – mint bölcsek, ama követ – pedig felért volna egy megvilágosodással. (Írtam már itt, hogy amit nem lát az ember az számára igazán nem is létezik, ezért is, ezzel a természeti jelenséggel véletlenül találkozni, felér egy látomássál.) Ennek okán kivételesen meg sem mondom pontosan hol keresendő, legyen annyi elég, hogy valahol Kapolcs felett. (Majd tudják, merre, a helyiek!)
A szegényes faluszélen kezdődő hegylábra (jóval az odaköltöző emberek előtt) lösz telepedett, az ebbe vájódott mélyúton elmélázva araszolhatunk felfelé, nem is sejtve, miféle csoda vár a magasban bennünket. A bükkös erdő zöld fátyola mögött egyszercsak komoran előszürkéllik- feketéllik valami, ami csak közelébe érkezve árulja el magát. Terebélyes, elaggott romló várfalként, előreugró oszlopos bástyákkal meredezik előttünk a kapolcsi bazaltfal, a Királykő. Előtte, a megtorpanó keskeny hegyláb- peremen egymás hegyén- hátán halmozódnak a leszédült bazaltlepények és a sohanemvolt várostrom álhírét keltő jókora vulkáni bombák. Egy keskeny csapás kapaszkodásra késztetve visz fel a Királykő kilátópontjára, ahonnan aztán szemünkbe téved a legteljesebb, legigézőbb medencekép. Olyan, amelyik nem csak a római idők keltáit, de már a bronzkor emberét is ideláncolta. Hátunk mögött ugyanis a szokatlanul lapos fennsíkon sáncmaradványok sejtetik, hogy valaha egy névtelenségbe süllyedt nép lakott itt.
Királykőn hivatalosan az 1960-as években fedezték fel a bronzkori földvár maradványait, 1-2 tárgyat már találtak, de ásatások nem voltak még a területen. Az északi meredek, bazalt sziklasortól hozzáférhetetlen helyen állt, a monda szerint, Attila vára. Egy 50×80 méteres területen 20-40 cm magas sáncmaradványok látszanak. A bronz-korban már biztosan letelepedtek itt kultúrák, de fontos római hadiút is vezetett e sziklák alatt a patak medrét követően, ráadásul a kismedence is jól belátható innen. Kapolcs mégsem váráról hires.
Amit itt, a Királykőnél látunk, ha nem is egyedülálló, de megrendítő hatású. A mindenkori idők embere számára egyféle intő jel, hogy vannak nála nagyobb erők is a Földön. A csodálatos kőzsákok, ha úgy tetszik, bazaltorgonák hasonlóak a Badacsony és a Szent György- hegy képződményeihez. Kialakulásuk az erózió és kifagyás együttes romboló hatásának, illetve a bazaltláva oszlopos kihűlésének köszönhető. A bazaltfal peremi repedésein, elválási hézagain leszivárgó és esetenként megfagyó víz ugyanis tágas üregekké, hasadékokká növelte a kőzsákok közeit. A kőzsákok kialakulása gyaníthatóan a jégkorszakban volt a legerőteljesebb.
Különösen a nyugati- északnyugati fekvésű sziklafalak környezetében – nem a Balaton- felvidék jellemző szubmediterrán elemei uralkodnak. Évszaktól függően fellelhető a nyirkos erdőkre jellemző tavaszi lednek, a széleslevelű nőszőfű, vagy a szépséges, illatos turbánliliom. A sziklákon megkapaszkodva fel- feltűnik a piros madárbirs, a bazaltplatón pedig (többek között) fokozott kíméletet igénylő nőszirom- félék és a fekete kökörcsin virítanak.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 23 . Szép kilátások: Szépkilátó, Paphegyi-kilátó, Római-forrás, Pele apó sétány (Balatongyörök) „A Balaton természeti csodái”, jelöltje.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 1 pontot ér!]
Hát igen: ami szép az szép! És ha a „Szépkilátóról” elénk táruló klasszikusnak számító panorámát tekintjük, itt vitának nincs helye. Azt azonban mindjárt az elején illik előre bocsájtani, hogy ez esetben nem egy épített „magaslesről” van szó, hanem valóban balatoni természeti csodáról. Innen nézve, is első látásra bele lehet szeretni a Balatonba… Aki pedig, egy kis mászással elérhető, még pazarabb rálátást szeretne kapni a Balatonra, nyugatról nézvést, az innen a piros háromszögjelzésen felkapaszkodhat a Paphegyre, ahol már épített, de ingyenes kilátó várja. A Szépkilátó, alatti (lépcsősoron elérhető) római forrás, a kihelyezett padok és lócák, a közeli parkoló, a Balaton egyik legjobb piknikező helyévé varázsolja a Balatongyörök területén, közvetlenül a 71-es főút mellett található területet. Rövidebb hosszabb családi programnak is beválik, főleg, ha az innen is elérhető „Pele apó” sétányon haladunk tovább…
A maga korában is bizonyára megvoltak az irigyei annak a római kori villának, amely a forrás közelében állt, saját fürdőjével. Később ugyanebben a kilátásban gyönyörködhettek az egykori domonkos rendi kolostor szerzetesei. Ha csak azt nézzük mit láthattak innen, kijelenthetjük: tudtak élni, s ebbe az életérzésbe bizony mi is belekóstolhatunk, ha megpróbálunk betelni a panorámával, az erre járó szél sodorta, mindenféle illatokkal.
Balatongyörök határában, a 71-es útnál fekszik a 140 méter tengerszint feletti magasságú Szépkilátó. Autóval vagy biciklivel is könnyen megközelíthető, ingyenes parkolóval, piknikező asztalokkal várja a kirándulókat. Kitűnő program akár gyerekekkel egy labdázásra, tollasozásra, vagy egy romantikus piknikre, naplemente nézésre.
Alattunk a Balaton ezerszínű kékkel, zölddel, néha szürkével, körülötte a Tanúhegyek, gyerekkorunkban hetente soroltuk, hogy az ott akkor Szigliget, Gulács, Csobánc, Badacsony, a Szent György hegy.
A Szépkilátó felett tornyosul a Paphegy, tetején kilátóval és még szebb kilátással. A parkolótól ide a piros vagy piros háromszög jelzésen lehet feljönni. A piros háromszög kalandosabb; egy helyen a villák között úgy tűnhet, hogy végetér és épp egy magánportára vezet, de nem! Itt a kerítés mellett felfele kell továbbmenni.
A Szépkilátó tövében fakadó forrás szolgáltatta a hajdani római villa fürdőépületének vízellátását. Később Kápolna-kútnak is hívták. A domb alján található, a II. századból származó római villát, a hozzá tartozó fürdőt és a fürdőt vízzel ellátó Római-forrást az 1940-es években kezdték el feltárni. A romok jelenleg a Zala Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány által üzemeltetett tábor területén láthatók. A szelíd lejtőjű dombon álló fektefenyőket még Hamilton Mária, Festetics Tasziló felesége ültette.
Gyermekeknek létrehozott tanösvény, ahol Pele urat, a nagy pelét hívják segítségül, hogy az apróságok is felfedezhessék az erdõ megannyi apró titkát.
A 38 állomásból álló, 8.5 km hosszú ösvény, Balatongyörök és Balatonederics között, az erdei élõhelyek természeti értékeit mutatja be. A tanösvény a térség ismert látogatóhelyeirõl (Afrika Múzeum, Balatonederics-Ederics-hegy, Szépkilátó, Balatongyörök-Bélap-völgy) közelíthetõ meg.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(1 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 22 . A szigligeti arborétum és az Esterházy kastély (irodalmi alkotóház) „A Balaton természeti csodái”, „A Balaton épített csodái”és a „Balaton csodás szolgáltatásai jelöltje.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 2 pontot ér!]
Bizony vannak helyek, ahol e csodakereső sem járt. Sőt, vannak irodalmi művek, melyek, bár itt ihletődtek, születtek, íródtak tovább, mégsem vettük a fáradságot, hogy kíváncsiságunknak engedve, jöttünkben-mentünkben betérjünk beleszagolni a miliőbe, ahol eme alkotások keletkeztek. Szóljon mentségünkre, eme tünemény meglátogatásától az tarthatott minket távol, hogy abban a hiszemben voltunk, a szentélybe nincs bebocsájtásunk, zárt világ ez, (a művészet örökön valóságába vetett hitünk értelmében) nem egyszerű halandóknak való hely ez. Pedig, nem volt igazunk. Bárki bebocsájtást nyerhet ide, ahol a fák, bokrok, füvek épp úgy végzik dolgukat - irodalmi magasságokba törnek, terebélyesednek, kidőlnek, és új sarjakat eresztenek észlelehetően, és észrevétlen – mint a park időleges, kegyes lakói. Az alkotóház vendégeit nem zavarjuk meg, van itt hely bőven számunkra is a 10 hektáron elterülő arborétumban. Az egykori (1916-óta) Esterházy, előtte Putteani kastély mai formáját 1815-ben nyerte el, de 1780 körül épült XV. századi alapokra. Ma 30 szoba áll az alkotók rendelkezésére. E csodálatos növénygyűjtemény leglenyűgözőbb elemei a faóriások.
A park létesítése a kastély építésének időszakára nyúlik vissza. A kert legmélyebb részén a Tapolca patak közelében találhatók a legöregebb, 200-250 éves tiszafák, fehér nyárfák, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek, hársak, bükkök, platánok. A XIX. század második felében ezeknek a környezetébe kezdtek fenyőféléket és más örökzöldeket telepíteni. A kert virágkorát az Esterházyak alatt, a múlt század ’20-as, ’30-as éveiben élte. Területét kétszeresére bővítették, bécsi, pozsonyi, budapesti faiskolákból négy világrész egzotikus fenyőféléivel, örökzöldjeivel telepítették be az új részeket, minek következtében az ország egyik legnagyobb fenyőgyűjteménye jött itt létre. A fajok száma elérte az 520-at, melyből 150 körül volt a fenyőfélék száma, Papp József 1967-ben végzett felmérése szerint.
A gazdag gyűjteménnyé fejlesztett arborétumot értékei miatt 1954-ben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította. 1997 óta fokozottan védett terület. A tájba illeszkedő kert a romantika jegyeit hordozza. Váratlanul felbukkanó erdei virágszőnyegek, rétek, dombok, fasorok, romok, sziklakert, rózsakert, üvegházak, remetelak, nádassal, íriszekkel körülvett tavacska, patak, hidak, lugasok, kerti pihenőhelyek várják az ide látogatókat, melyek mind-mind a természet és a civilizált ember kiegyensúlyozott kapcsolatát szimbolizálják. A kert északi végében 8 kőoszlopon álló kerti pihenőhely (filagória) található, lila akáccal befuttatva, melyhez kőlépcső vezet kovácsoltvas korlátokkal. Az egykori konyhakert végében, a patak partján álló szivattyúház mellől, valamint a tó patak felőli oldaláról kitűnő rálátás nyílik a – tájképi kertek építésénél „kötelező rom” – szigligeti várra.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 21 .Örökös balatoni fenyőillatban: Folly arborétum (Badacsonyörs) „A Balaton természeti csodái” és „Az Észak-Balaton csodái”, illetve “A Balaton csodás szolgáltatásai” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 2 pontot ér!]
Szó esett már itt fákról, mint a Balaton csodáiról, no de azok lombjukat hullatók (és igen szépen vének) voltak. Az örökzöldek világa más! Egyrészt nem is zöld mindegyikük, másrészt tessék balatoni fenyőillatot szippantani: nem mérhető semmivel e csoda! Ne is mondjam, aki fenyők, cédrusok, borókák világára kíváncsi, az betekintést, bebocsájtást nyerhet ezek tündérvilágába, Badacsonyörs közvetlen közelében, csodás balatoni panorámát nyerve. A Balaton környéki arborétumok közül azért is ajánlom elsőként a Follyt, mert talán – európai mértékkel mérve – ez a leghíresebb. Leginkább afféle ékszerdobozra emlékezteti az innen kitérőt, melyet csak azért nyit fel az ember – újra és újra -, hogy tartalma elbájolja, képzeletét messzi világokba repítse, gyönyörűséggel telítkezzen.
Az őstermészet vadregényes szépségét, hatalmát sugallják a magashegység, a tajga és Észak-Amerika nagy erdőségeinek fenyvesei. Más fenyők a mediterrán tájak hangulatát tárják elénk. formagazdagságuk szélsőségeit példázzák a fenyőóriások, valamint az ember által szelektált törpefenyők.
A látogató három különböző korú gyűjteményt láthat, amelyet a Folly család három generációja telepített. (Hazánkban szinte egyedülálló, ahogy egy család évszázadon át ezen élő „fenyőmúzeum” megteremtésén fáradozott, és napjainkban is fenntartásáért, fejlesztéséért tevékenykedik. Dr. Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett. A terület, amelyen a telepítést megkezdte, mindegy 0,4 hektár, amely ma is a gyűjtemény magját képezi.(Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jól tűrik a szárazságot is.)
Földünkön mintegy ezer nyitvatermő faj él. Ebből hatszázra tehető a mérsékelt égövi fenyőfajok, természetes változatok száma. A Folly-arborétum területén megtaláljuk ezek egyötödét (130 fenyőfaj, 20 lomblevelű fafaj, 20-30 örökzöld és lombhullató cserjefaj él itt). Borókákból jelenleg 16 faj található itt, némelyik több változatban. A jegenyefenyő és lucfenyő nemzetségből több mint 15 faj fordul elő annak ellenére, hogy ez a száraz, napos, déli kitettség nem kedvező termőhely számukra. A “hosszútűs” fenyők (Pinus nemzetség) számos egyede igen jól fejlődik a száraz körülmények ellenére, a fajok száma 35. Az arborétum természetvédelmi értékét a kerítésen belüli permi vöröshomokkő-előbukkanás és a tölgyes erdő is emeli, mely a terület eredeti növénytársulásának tekinthető.
Az arborétumhoz kapcsolódó erdő Az arborétum felett húzódó védett erdőben is érdemes egy kis körsétát tenni.
A piros jelzésű turista útvonal az arborétum mellett halad el. A többnyire fenyőkből álló magángyűjtemény fokozottan védett terület. A látogatók érdekét szolgálják a kiépített sétautak, a bemutatóház, és a pihenőhely. Nyitvatartás: április 1-október 31. 9-18 óráig, hétfő szünnap. Előzetes bejelentkezés esetén az arborétum más időpontban is megtekinthető. Szakmai idegenvezetés kérhető. Az arborétum busszal nem közelíthető meg!
Az arborétum honlapja, további információk, elérhetőség <<<
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 20. A sárkány utolsó lehelete: jégbarlang a Szent György-hegyen „A Balaton természeti csodái” és „Az Észak-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]
Amennyiben mindenki tudna róla, vajon kinek nem jutna eszébe a legnagyobb balatoni kánikula közepette, mikor már a víz is pocsolya meleg: meglátogatni a Szent György-hegyi jégbarlangot?
Csakhogy e jégbarlang, nem oly nagy, hogy sokan elférnének benne, csupán fél utcányi, s alig tíz méter mély. De ennek ellenére nevéhez méltón jég, az van benne, még nyár derekán is, állítólag. Merthogy ebbe a barlangba egyszerű halandó nem juthat. Nem véletlenül tartották a helyiek, hogy e helyütt lakozott a régi időkben az a sárkány akivel (na ki?) Szent György végzet. A jégbarlang szája ma óriás sziklákkal el van tömve, ráadásul ember legyen a talpán, aki kitalálja, melyik (a magasból Ikaruszként ide szakadt) szikla alatt nyílik a jeges leheletű járat? Azt csak azok a barlangászok tudják, akik a múlt század utolsó éveiben Cholnoky Jenő vágyát teljesítve felmérték, kikutatták titkait. Aztán visszatemették kővel, amiből van itt egynéhány. Hogy megmaradjon olyannak, amilyennek a természet szeszélye évezredek alatt alakította.
Nekünk legyen elég a tudat, hogy van ilyen barlang a Balatonnál, és attól megy csodaszámba, hogy belülről meg sem csodálhatjuk! Egyszerű földi halandóként, meg kell elégednünk annyival, hogy a Szent György-hegyet négy kilométeren át körbejáró tanösvény második állomásaként elidőzhetünk itt, eme valóban oltári nagy kövek társaságában.
Ez egy ilyen, afféle láthatatlan csoda, melyre Balogh Zsuzsa hívta fel a figyelmem.
A felszíni bazaltomladékban egy 2 x 2 m-es alapterületű kutatóaknát kezdtünk el leményíteni. A tömbök kiemelését flaschenzug segítségével, elszállítását pedig egy magasban kifeszített kötélpályán oldottuk meg. A tavaszi táborban végzett aknamélyítés fagyott omladékban történt. A 0 C-os huzat egyre erősödött. Április 5: történelmi pillanat! Sikerült bejutni a Szent György-hegy bazaltjában képződött jeges barlangba. Táborozásunk végére a barlang hossza elérte a 32 m-t, mélysége pedig a 10 m-t. (Hazai bazalt-barlangjaink sorában ez már előkelő.) A barlang teljes terjedelmében a fagy uralkodik. Több helyen jégképződmények láthatóak. Léghőmérséklet 0° C.
“Mindenesetre érdemes a dolgot alaposabban tanulmányozni, s esetleg feltárni, mert a jégbarlang a mi égövünkön igen ritka dolog, s nagyon érdemes arra, hogy világhírt szerezzünk neki” – morfondírozott ezt megelőzőleg Cholnoky. Ha világhírt nem is, hozott, ím’ figyelmet kapott e ritka természeti jelenség!
A jégbarlang a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmelék tömbjei között kialakult üregnek tekinthető. Kialakulása miatt inkább álbarlangnak nevezik. A szűk, labirintusszerű üregekben a télen lehűlt levegőt a nyári meleg sem tudja kiszorítani, valamint az állandó nedvesség is hőt von el a környezetétől, ezért a jégbarlang a legmelegebb nyári napokon is “hűtőszekrénykét” viselkedik. A barlang teljes terjedelmében a fagy uralkodik.
A természeti értékekben bővelkedő turistautakra illeszkedik a Balatoni Nemzeti Park által létrehozott, közel 4 km hosszú, önmagába visszatérő, hét állomásból álló magyar és német nyelvű tanösvény. Az első ismertető tábla a Szent György hegy földtörténetével ismerteti meg az érdeklődőket. A hegy növényvilága, és a “jégbarlang” állomásai után, talán a hegy legismertebb és legérdekesebb látnivalójánál, a bazaltorgonáknál vezet fel az út, a 414 méteres csúcsig. A hegy tetején egy újabb tájékoztató tábla segítségével azonosíthatjuk az elénk táruló, a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidéki tanúhegyektől a Somlóig tartó felejthetetlen panorámát. A másfél óra alatt bejárható körút a terület védett állatvilágának megismertetésével végződik. A régióra jellemző és a hegyen is élő, védettséget élvező fűrészlábú szöcske (Saga pedo) szolgál, a sétaút jelképéül, mely minden állomásnál megjelenik az adott témához alkalmazkodva.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 28. A Szegedy Róza ház és a Rózsakő (Badacsony) „A Balaton épített csodái”, A “Balaton természeti csodái”, és “Az Észak-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 1 pontot ér!]
A Badacsony, akárcsak a Balaton, önmagában egy csoda, de mindkettő jól körbejárható. Ezúttal a szerelem felől közelítünk: a hajóállomástól induló sárga túrajelzését követve elérhető természeti és épített csodákat vesszük célba, melyek közös jellemzője, hogy közük van Szegedy Rózához és Kisfaludy Sándorhoz.
A Badacsony a szerelmesek hegye is, hiszen nem csak a borimádók, de a szerelem oltárán áldozni kívánok is gyakorta és szép számban zarándokolnak ide, mivel a Rózsakő legendája szerint, ha egy fiú és egy lány a kőre ül háttal a Balatonnak, még abban az évben egybekelnek.
A hegy híres szerelmes párja egy szüret alkalmával ismerkedett meg. Sok év elteltével ismét (az oltár előtt) találkoztak, majd itt élték le boldog házasságuk éveit.
A Rózsakő legendája Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza szerelmét őrzi. Valamikor réges-rég a hegyről gurulhatott le az a hatalmas, asztalszerű bazaltkő, amely Rózáról kapta a nevét azután, hogy egykoron órákon át ücsörgött itt szerelmével, Sándorral.
A Rózsakő legendája nagyon megengedő, hiszen állítólag az is elég a vágyak beteljesüléshez „hogyha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni.”
A Rózsakövet a Szegedy Róza ház fölött, a piros jelzést követve, észak-nyugati irányban találjuk meg.
A hivatkozott térkép igen jól használható, és további alternatív túracélokat is kínál a hegyen, melyekről már szót ejtettünk itt
Állandó vendégszerzőnk Bartos Zsuzsa, szemléletesen, sok képpel mutatja be >>> itt <<< miért is érdemes „a Badacsony talán legszebb” építményét felkeresnünk
Amit a Szegedy Róza házról és a kétszáz éve itt élt szerelmesekről tudni kell, arról bővebben >>> itt olvashatunk.
Le kell írjuk, sokáig abban a tévhitben éltünk (valószínűleg nem egyedül), hogy egyrészt a badacsonyi hegytetőn épült Kisfaludy-ház Kisfaludy Sándor lakóháza volt, másrészt pedig abban a tévhitben leledztünk, hogy Kisfaludy Sándornak már a Szegedi Rózával kötött házassága előtt is volt akkora vagyona, hogy ezt a házat kisujjból felhúzatta. Az igazság a következő: A ma étteremként üzemelő Kisfaludy-ház soha nem volt lakóház, présháznak épült, és nem, ez a présház nem Kisfaludy Sándor présháza volt, hanem a Szegedy Rózával kötött házasságát követően, Szegedy Róza vagyonából épült présházról kell beszéljünk. – tudjuk meg >>> itt!
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
Loading ...
Blogkereső: balaton [Miner]
balaton – Google Blogkereső BalatonIWIW aktivitás balaton – Google Hírek
