#1. 400 éves bükk, Káli-medence, (Balatonhenye). “Az Észak-Balaton csodái” és “A Balaton természeti csodái” jelöltje.
A Google térképen: itt!
(Még nincs szavazat)
Loading ...# 25. Hegyesd vára és a hegy természete (Balaton-felvidék) „A Balaton épített csodái”, „A természeti csodái” “Az Észak-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 3 pontot ér!]
Hegyesd hegye mindig messziről kitűnik környezetéből: a tanúhegyek kistestvére, a leginkább vulkáni kúpformát felvettként, igazán vonzza a tekintetet, eltéveszteni nem lehet. Bár a várromból messzire látszódó, magas falak nem maradtak, az omladékokat elvéteni nem lehet, az azonos nevű faluból a hegycsúcsra a sárga jelzésű erdei szerpentin vezet, minden évszakban élménybeli felkapaszkodni ide. A természet sokszínűsége és a hegytetőről elénk táruló kilátás kárpótol mindenért, s mivel felfelé sietni nem igen lehet, marad időnk a szemlélődésre, az egyedi növényzet külön fejezetet érdemel. A romok méteres maradéka lombhulláskor és tavasszal mutat magából a legtöbbet, de télen-nyáron kitapintható. Magam is azt hittem, csak a kőkupacok maradtak az egykor büszke várból – melyet utoljára a török erősítettet meg – de az alaprajz, és egyes magasabban megmaradt falelemek tisztán kivehetőek. A hegy lábánál erdei pihenőt, tanösvényt találunk, de megpihenhetünk bent Hegyesden a tópartközeli játszótérnél kialakított rönkasztalok körül.
Hegyesd várát a tatárjárás után emelte az ótörök származású honfoglalás kori Atyusz nemzetség. Valaha szerpentinút vezetett a hegytetőn álló lakótoronyhoz, melyet a felső szakaszon kis tornyokkal erősített vékony fal védett. Méreténél fogva kéttucatnyi gyalogos befogadására lehetett csak képes. A török ezért is építetett a helybéliekkel rönkvárat alá, hogy jelentős számú portyázó lovasságának védelmet nyújtson. A történelembe ezekben az években írta be magát. Ezt megelőzőleg gazdáit gyakran váltó magánvárként szerepel, legrangosabb lakója Újlaki Miklós erdélyi vajda és bosnyák király 1451-ben. Két emberöltő múlva, 1561 áprilisában a Pajazid (Bayzid) vajda vezette, a hagyomány szerint 200 fős török sereg kezébe került. Na de szégyenszemre, hogyan?
Így írt erről Ormány Józsa, sümegi kapitány a kanizsai kapitánynak, Csányi Ákosnak: „Az Hegyesdet az új porkoláb veszteté el, mert a Czobor uraim új porkolábot tettek vala, elcsodálkoztam vala azkor is rajta, hogy hallám, hogy porkolábbá tették… mert ez jobban ihatik az másik porkolábnál, maga bizon az is igen ihatott. Ezt bizonnyal írhatom kegyelmednek, hogy az mely éjjel Hegyesdet meghágták az terekek, azon napon mind estig Kalozy András az elébbi porkolábbal ketten az szöllő hegyen egy pincében ittak, felette részegen mentek este a várba, annyira voltak részegek, hogy Kalozyt az ágyból rántották fel, különben fel nem érzett, az elébbi porkoláb még is meg érezte volt, amikor immár ott bent voltak a terekek, de osztán ki szekett a vár fokán és most bújdosóban vagyon, de Kalózyt jobban őrzik, hogy nem mint ő őrizte az ő ura házát.”
A korabeli feljegyzések szerint Pajazit vajda minden eszközzel siettette az újabb védőművek elkészültét, a lassúnak tartott pórnépek közül például húsz embert a fülénél fogva szegeztetett a palánkhoz.
Az elbizakodott Pajazit 1562 márciusában halálos párbajra hívta ki a közeli Csobánc urát, Gyulaffy Lászlót, aki azonban a kopjájával már az első összecsapásnál úgy átszúrta, hogy csak baltával tudták kiverni a holttestéből. Rövidesen királyi sereg fogta ostrom alá Hegyesd várát, ellene négy tarack szórta a lövedékeket, amelyek öt nap alatt nagyrészt lerombolták a külső vékony várfalakat. A megrémült várbeli törökök rövidesen feladták a rommá lőtt kővárat, melynek maradékait felrobbantották a királyi hadmérnökök, így megakadályozva ismételt megszállását.
Hegyesd lerombolt kővára többé nem szerepelt a hadi krónikákban, maradványai erősen lepusztultak, megóvására még nem történtek kezdeményezések.
Hegyesden azóta a természet az úr.
A hegy csúcsa alatt szinte teljesen körbefut egy néhány méter magas, bazaltból és bazalttufából álló sziklafal, amelyen pionír sziklai vegetáció telepedett meg. –tudhatjuk meg Gyarmati Krisztina dolgozatából, aki további, a legapróbb részletekig menően tárja fel a hegyesdi tájék botanikáját és élővilágát a Hegyesdre készülőknek kötelezően ajánlott olvasmányként!
Kedvcsinálóként további három fényképes úti beszámolóra is felhívom a figyelmet, illetve saját, Hegyesdet érintő úti naplómra! >>> 1, 2, 3, +1
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 19. A monoszlói legelőerdő és a visszhang (Káli-medence)“A Balaton természeti csodái” “Az Észak-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]
Évekkel ezelőtt aluról falura járva térképeztem fel a Balaton-felvidéket. Érdekes, hogy bár jártam ezen a helyen, nem tulajdonítottam neki, túl nagy jelentőséget, valahogy kikopott az emlékeimből is, és nem is említem meg akkor Monoszlórol írott összefoglalómban. Most akadtam rá ismét… Belátva, hogy milyen fontos életközösségről van szó (a Káli medencében például a Sóstokáli templomrom környéke is ilyen, de ott kevesebb a fa, mint itt) nem mehettem el mellette szó nélkül.
A legeltetéssel kialakított fás legelőkön a gyep mellett az eredeti erdő ligetesen távol álló fái is jelen vannak. A magánosan álló fáknak nem kell a fényért versengeniük, ezért alacsonyan elágazók, ágaik vaskosak, koronájuk terebélyes. A fás kaszálók ehhez hasonlóak, de a legeltetés megszűntével kaszálással tartják fent. Ha a fák borítása meghaladja a 25 százalékot, legelőerdőről van szó.
Nos ennek a régi (kiveszőfélben lévő) gazdálkodási (természetformálási ágnak) szép példáját csodálhatjuk meg itt, a Hegyestűtől Monoszlóra menet, a falu déli határában. kis szerencsével, delelő időben, a birkanyájat is sziesztázáson kaphatjuk pásztorával együtt e árnyadó fák tövében. De a nyáj hiányában is a fák körül letaposott fű mutatja mi szokott itt történi délidőben, vagy esőben…
Életközösségükben különleges átmenetet képeznek a fátlan gyepek és a zárt erdőtársulások között. Ezek mesterséges élőhelyek, ha a hagyományos legeltetés/kaszálás megszűnik területükön, a szukcesszió révén lassan zonális erdővé alakulnak.
Monoszló határában több legelőerdő található ún. delelőfákkal borítva. A juharfákkal borított dombocskák különösen nyugalmas hangulatot idéznek a régi idők életéből.
Monoszló község gazdáinak állatai legeltek itt. A kihajtott állatok a legelőerdő, vagy más néven hagyásfás legelő fáinak lombja alá húzodtak a nap és a zápor elől. A legeltető állattartásnak aKáli-medencében is ismert módja, amikor a legelőhelyeken idős, sűrű lombú, úgynevezett delelőfákat hagytak. Az utóbbi évtizedben főleg birkák delelőhelye volt ez a terület. A főleg mezei juharfákból (Acer campestre) álló legelőerdő kitűnően védte az állatokat a déli napfény melege és az eső ellen.
Aki fogékony az ilyesmire annak érdemes 15-20 percet e legelőerdőre szánnia, csoda hogy még láthatunk ilyesmit, bár egy nemzeti parkban akár el is várhatja az ember! Azt meg hogy van-e valóban monoszlói visszhang, ha már itt járunk, szintén próbáljuk ki (hallottam olyanról, aki megtalálta megfelelő helyet)!
Valójában Monoszló egyik érdekessége a monoszlói visszhang, melyről már Eötvös Károly is említést tett a „Balatoni utazás” című könyvében. Valahol a falu déli határában található.
Szentgróthy Mária leírása szerint: „A függői erdő és a Pangyér domb által körülölelt, széldomb felé vezető dűlőút mellett, nem messze az országúttól, a falu felé haladva, jobb oldalon.”
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 23. Kő hátán kő (Badacsony) „A Balaton természeti csodái”,„A Balaton épített csodái”, “Az Észak-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 2 pontot ér!]
A Badacsony, akárcsak a Balaton, önmagában egy csoda, de mindkettő jól körbejárható. Mi most Badacsonytördemic felől, a kék túra jelzését követve elérhető természeti és építet csodákat vesszük sorba, melyek közös jellemzője, hogy közük van a kőhöz, pontosabban a bazalthoz. Szóltunk már itt korában a mindszentkállai (a Kopasz-hegyre vivő) kőlépcsősorról, nos a” Bujdosók lépcsője” hasonló, azzal a különbséggel, hogy itt pihenő teraszokkal tarkított a fel és lemenet. A lépcsősor a legmagasabban fekvő házaktól indul, első szakasza a volt Rodostó turistaházig 125 lépcsőfokból áll, s miután az elbitorolt volt Rodostó turistaházat kerítő drótot kell megkerülnünk, további 464 fok visz a platóra. A pihenőket a híresé vált kurucokról nevezték el, hogy Cinka Panna ki volt, megvallom utána kellett néznem. (Sok köze nincs a kurucokhoz, lévén 1711-ben látta meg a napvilágot, de az is igaz, sokan neki tulajdonították a Rákóczi indulót, merthogy az első klasszikus értelemben vett cigányprímás (nőről) van, itt szó! Alakját Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című, Ocskay László brigadérosról szóló regényében rajzolta meg, valódi koránál korábbra helyezve.)
A lépcsőn lefelé különösen óvatosan közlekedjünk, mert a turisták tükörfényesre koptatták a köveket. Mesés kilátás kínálkozik több pontról is, de a Ranolder keresztnél úgy is meg kell álnunk. Egyszerűen nem lehet elmenni mellette:)
Ranolder kereszt a hegy délnyugati oldalán, mintegy négyszáz méteres magasságban áll 1857. szeptember 14-e óta az a klasszicista kőkereszt, melyet állíttatójáról, a veszprémi püspökről neveznek Ranolder-keresztnek. A kereszt egy-egy nagyobb darabját 40 bivallyal vontatták fel a hegyre. A Balaton lélegzetelállító panorámájára tekinthetünk mellőle.
Harangozó-börc pedig a Ranolder-kereszt alatt levő kilátóhely. A nép ˝gyapjúzsákoknak˝ nevezte el az itt magasodó bazaltoszlopokat és -tornyokat. Eötvös Károly, a Balaton híres kutatója leírta, hogy ha a kinyúló kőpadot kalapáccsal megütik olyan hangot ad, mintha óriási harang kondulna meg.
Innen a kék+ jelzést követve a fennsíkon átvágva jutunk el a Badacsony északi (túlsó) oldalán lévő Kőkapuhoz, mint mint – megtekinteni mindenképp érdemes – ritka természeti jelenséghez.
Kőoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erők eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledőlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kőtenger, kőfolyás alakult ki. A közelében fakadó Klastrom-kút hűs vizével szomjunkat enyhíthetjük. Kitűnő ivóvíz, hőmérséklete télen-nyáron 4-5 Celsius fokos. Közelében állt egykor a Szent Imréről elnevezett pálos kolostor. A néphagyomány azt tartja, hogy a kolostorban lakó szerzeteseknek adományozott szőlőben termelték először a francia, burgundi eredetű ˝pinot gris˝, azaz szürkebarát nevű szőlőt, amelynek bor híressé tette Badacsonyt.
A hivatkozott térkép igen jól használható, és további alternatív túracélokat is kínál, melyekről legközelebb a Badacsonyi kilátások kapcsán még magunk is szót ejtünk itt.
Állandó vendégszerzőnk már körbejárta a Badacsony kövei >>>itt <<< sok jó képpel:9
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 18. Csaodabogyós barlang (Balatonederics) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, “A Balaton természeti csodái” “Az Észak-Balaton csodái” jelöltje
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]
A határozottan és „halmozottan” szezon-független balatoni csodáink sorában a harmadik megismerésre váró barlang, annyiban tér el az előzőektől, hogy nyilvános szakaszainak bejárása, komolyabb erőkifejtést és időráfordítást igényel, akár az alap (hossza 400 méter, másfél – két órás időtartam), akár az extrém (900 méter, 3,5-4 óra) szakaszt válasszuk. Ráadásul, mindkét estben be kell öltöznünk a helyszínen biztosított védőfelszerelésbe (ami azért már előre jelez valamit), mert bizony egyes szakaszokon csúszni-mászni fogunk, ha erre adjunk fejünket. Márpedig, ha nem szenvedünk klausztrofóbiában, van-e ennél jobb mulatság. (Persze erre azt lehetne mondani, hogy ami a föld alatt van, annak mi köze a felszíni Balatonhoz? Hát, minimum annyi, hogy az ide le és feljutásunkban páratlan panoráma tárul elénk, közel van az Afrika Múzeum, és a mélybe szállva lesz némi lövésünk a tektonika mibenlétét illetően…
Összességében: „Ha többre vágyik egy kivilágított, kilépcsőzött barlangtúránál – itt megkaphatja!” Felfedezése, feltárása, és látogathatóvá tétele óta a helyzet csak annyiban változott, hogy ma már tudjuk, a barlangrendszer pontos paramétereit, és létrákkal, láncokkal segítik a le, illetve kijutást. Ez Magyarország tízedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 méter (akár a Balaton-átúszásé), mélysége -121 méter (azonban a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik).
Méreteiből, látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására.
A túra a Balatonederics határában lévő Afrika Múzeum fölötti bázisról indul. A kiindulóponthoz azoknak is érdemes ellátogatniuk, akik „csak” egy nem mindennapi látványban szeretnének gyönyörködni, káprázatás rálátás nyílik ugyanis a Tapolcai-medence bazalt tanúhegyeire.
A barlang belső szakaszainak hőmérséklete télen-nyáron 9,5 Co-os, a relatív páratartalma 100 %-os. Cseppkőképződményekben helyenként rendkívül gazdag és formakincsében is változatos
Kétfajta túrán vehetünk részt egy könnyítetten és egy mindent bele jellegűn: a részletek itt<<<
A barlang egész évben látogatható!
A barlangban akadnak olyan szakaszok, ahol nem lehet felegyenesedve
járni, néhol csupán négykézláb vagy éppen hason csúszva lehet csak
haladni. A tájékozódáshoz, illetve a nagyobb termek és barlangi
képződmények megtekintéséhez a nemzeti park biztosítja a speciális
felszerelést (barlangászoverallt, fejlámpát és védősisakot). Megfelelő
lábbeliről (régi/rossz bakancs vagy gumicsizma) ne felejtsünk el
gondoskodni!
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 12 Rezi vára (és a Sikalikja barlang) Rezi “A Kelet-Balaton csodái” és “A Balaton épített csodái” és “A Balaton természeti csodái” jelöltje.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]
A balatoni csodák között persze ott sorakoznak a többnyire kevésbé megmaradt hajdanvolt erősségek, a regényes, romantikus, múltidéző málladozásuk és újjáépülésük közepette a táj fölé magasodó várak is. Az ingyenesen látogatható, mégis rendezett összképet mutató romok közül elsőként az eldugott, elfeledett, jórészt ismeretlen Rezivel ismerkedjünk meg, mely híres és agyonlátogatott testvérei árnyékában is – minden szempontból – megállja a helyét!
A Rezi várrom ma a Keszthely-vidék egyik legősibb történelmi emléke. A vár legkorábbi részének felépítését Zlandus veszprémi püspöknek (1244-1262) tulajdonítják.
A Meleg-hegy hirtelen letörő és elkeskenyülő, 418 m magas dolomitgerincének Zalaszántói-medencére néző fokán áll Rezi várának romja. A XIII-XIV. században épült hegyi várból ma már csak a lakótorony keleti, a vár keleti és nyugati fala áll néhány ablak és dongaboltozat nyomaival. A ma is álló 120-180 cm vastag falak magassága 8-10 m. A romok mellől ide látszik nyugat felől Vindornyafok, Vindornyaszőlős, Vindornyalak község. Szépen kirajzolódik Zalaszántó (az ottani sztúpa) , Várvölgy és a szomszédos Tátika vára. Sümeg város és vára is látható tiszta időben.
Az apró, ámde nem jelentéktelen vár stratégia jelentőségét az adta, hogy a szomszédos Tátikával védeni, ellenőrizni tudta a zágrábi utat. a középkor első szakaszában gyakran cserélte gazdáit, nemegyszer ostrommal is bevették, közben folyamatosan erősítették. Új idők 1432-től a Pethő család birtokába kerülésétől köszöntenek a várra. Ők sajátjukként, makacsul védik a várat a törökkel szemben, aki környékbeli birtokaikat folyamatosan dúlja. Ennek nyomán a várurak oly annyira elszegényednek, hogy alig bírják fenntartani a várőrséget. Az utolsó várúr Pethő Péter, Szívtelen, kapzsi, mohó ember hírében állt, bizonyára sanyargatta is alattvalóit e nehéz időkben, de várát azt nem adta. Végül inkább lebontatta, mikor azt feltehetőleg anyagi okokból is, feladni volt kénytelen. Az évszázadokig romokban maradó vár az államkincstáré, majd 1945-ig a keszthelyi Festeticseké. A vár régészeti kutatása és állagmegóvása az ezredfordulón kezdődött.
A sziklarom északi végén kétemeletes torony magasodott, előtte magas fallal kerített nagy udvar húzódott. Az udvar déli záró falának sarkain egy kerek és egy négyzetes torony védte a várkaput. A kapu előtt, a vár déli oldalán széles és mély, sziklába vágott szárazárok választotta el a várat a hegygerinc fennsíkjától. (Egy korabeli leírás hat kaput említ, ami az udvari rész a lakótorony felé tartó kapufalakkal tagolásáról árulkodik. Magyarán: az esetleg betörő ellenség csak kaputól kapuig juthatott!)
Nemcsak a gyönyörű kilátás csalogatja az idelátogatókat, hanem a túrákra kiválóan alkalmas hegyi ösvények is. A várhoz kímélő és kimerítő „üzemmódban is feljuthatunk, tavasszal a medvehagyma virágzása (és illatozása) páratlan élményt nyújt.
És ha már, itt tartunk:
Ha az öregtoronyból az alatta lévő meredek , sziklás oldalon leereszkedünk, öt percnyi sétával elérjük a hegy gyomrában megbúvó Sikalikja barlangot , az egykori melegforrások feltörési helyét.
Egy sziklateraszon , igen jól elrejtve látható a barlang, két bejárati nyílásával. Az alsó eltömődött, a felső nyíláson át lehet bejutni. Az ősember is lakott már benne a leletek szerint.
Dr. Darnay Béla a barlang első alapos átkutatója szerint az Őshévíz első feltörési helye a Meleg-hegyen volt, egykori kürtőjének maradványai láthatók a barlangoknál.
A legenda szerint Pethő Péter várúr idejében apadt el a forrás, aki zsugorisága miatt szegény betegeknek nem engedte meg a fürdőzést a csodás gyógyhatású vízben.
Miután kegyetlenül elutasított egy könyörgőt, szolgája a következő hírrel futott elébe: “Nagyuram! A forrás pezsegve, forrva nagy zúgással hirtelen roppant magasságba felszökkent, aztán visszaesett a mélységbe és eltűnt. A víznek többé semmi nyoma.”
Állítólag ez vezetett a Pethő család anyagi hanyatlásához, akik nem csak az eddigi állandó jövedelemtől estek el, de az uraság aranypénze is mind kővé vált. Ezeket a lapos köveket láthatjuk ma is a vár körül.
Források: [1], [2], [3], [4], [5]
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 12. A salföldi major (Salföld) “Az Észak-Balaton csodái”, “A Balaton csodás szolgáltatásai” jelöltje.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 2 pontot ér!]
A rosszidős napokra, amikor nem szakad az eső, de kirándulni még lehet, az igazi családi programot kínáló helyek közül, az északi parton szinte kínálja magát a salföldi major, ráadásul az árai is barátságosnak mondhatók. Továbbá Salföld maga is megér egy félórás sétát, környékén padig további csodák találhatóak!
„Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékkel. A Nemzeti Park Igazgatóság a falu határában alakította ki a Majort, ahol őshonos magyar háziállatfajtákat, (rackajuhot, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat) és lovakat mutat be.” híja fel figyelmünket Bánki Károly
“A bemutatóhely ad otthont a Regényes Park című fotókiállításnak is. A Major fűszer- és gyógynövénykertje illatos élményeket kínál a látogatóknak. A gépkiállítás az elmúlt idők mezőgazdasági eszközeit sorakoztatja fel.
A Majorban lehetőség nyílik lovasbemutató megtekintésére, pónilovaglásra, tereplovaglásra és lovaskocsitúrára.
A major a Nemzeti Park információs és idegenforgalmi központja. Innen nyílik lehetőség gyalogosan, kerékpárral, lóháton, esetleg lovas kocsival bejárni a Káli-medence természeti értékeit, különös tekintettel a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyre, kőtengerekre, Salföld községtől délre fekvő, az erdőben megbúvó pálos kolostorromra.”
A nyitvatartási időről, a részletes programokról a Salföldi Természetvédelmi Major honlapján tájékozódhatunk.
Az ottani miliőről, a major hangulatáról sok videót találhatunk, de ebben talán benne van minden. A parkolás megoldott, a környéken, valóban, tartalmasan el lehet tölteni egy fél napot. A falu varázslatos… Amennyiben jól emlékszem, mód van a majorból ekhós szekéren is eljutni a közeli kolostorromhoz (aki nem akar gyalog keresgélni, és teheti üljön fel egy ilyen lovas fogatra, én egyszer így is megjártam a környéket, nem volt benne hiba)!
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(1 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 10, A szamárkő és a kőhegyi kilátó (Zamárdi) “A Dél-Balaton csodái” és “A Balaton épített csodái, és “A Balaton természeti csodái” jelöltje.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]
A „Szamárkő” a vasútállomástól a piros turistajelzést követve érhető el. A magányos sziklacsoport ősi áldozati hely. (Az Árpádok idején ördögkőnek nevezték.) Sok helyi legenda kötődik hozzá. Ha nem is annyira látványos, de meghitt, csendes erdei pihenőhely (az ilyesmire fogékonyak talán megéreznek valamit a hely szelleméből) útban a kilátó felé, piknikezésre is kiválóan alkalmas.
A sziklacsoportról az ördögkőről kapta az egész hegy az Ördögkő-hegy nevet, később az “ördög” előtag lekopott róla, és maradt a hely neve: Kőhegy.
A Kőhegy tetejére (219,8 méter magas), a tihanyi apátság hajdani présházának helyére 2000-ben csinos kilátót építettek. Csodálatos panoráma tárul innen a látogató elé: szinte az egész Balaton, Kenesétől Tihanyon át Badacsony bazaltkoporsójáig.
“A kilátó az “Államalapítás” 1100. évfordulójára készült a Zamárdi-i lakosok és nyaralótulajdonosok támogatásával.
- Rákóczi emlékkő a kilátó mellett, a Rákóczi szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára, közadakozásból épült.A Szamárkő
Milyen lehet egy Szamárkő? Talán az állat hasonlít, vagy egy híres szamárhoz köthető a története? Az előbbi biztos nem, az utóbbi viszont igaz, ugyanis a legenda szerint a gyermek Jézus járt ezen a tájon Szűz Máriával és Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz,ezért lett a kő neve Szamárkő. A sziklán látható két nyom (vályú szerű mélyedés) pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma. Eddig a névadólegenda, de a népi fantázia még további legendákat is szőtt a kőről. Így azt is vallják, hogy a követ a tihanyi tűzhányó dobta át ide, de az is lehet, hogy a vízözön hagyta itt. Egy korabeli ismertető szerint pedig a Szentföldről hozták a keresztes vitézek. Ezek a legendák. A valóságaz, hogy a kő helyben képződött, vulkáni utóműködés hatásár, amikor a mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze szilárd kőzetté a homokot. A szürke homokkőben még megkövült csigák is láthatók.
Évezredekkel ezelőtt egy ismeretlen nép a kő körül”termékenység-varázslatot” mutatott be bizonyos szertartások között. A pogányisten-anya és napisten tiszteletére terményeket és állatokat áldoztak fel, égettek el, hogy bő termésük és sok állatuk legyen. Később a kelták is megülték e helyet, és a kő körül földvárat építettek. A honfoglalás óta a kő határjelként szerepelt.
1961-ben a Balatoni Intéző Bizottság megásatta a kő környékét. A kő mellett, mélyen,kő vésőket, kicsi, agyagból égetett női istenszobrokat, idolokat találtak, töredezve, cserepek kíséretében. Az önkormányzat vezetősége és az “Egyesület Zamárdiért” lelkes emberei rendezték az érdekes történetű kő környékét. Feliratos táblát és pihenőpadokat helyeztek el a kő körül. Kedvelt kirándulóhely.”
Forrás, további információ: www.zamardi.hu
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(2 szavazat. átlag: 5.00) Loading ...# 9, A szőkedencsi 700 éves hárs , (Szőkedencs külterület) “A Kis-Balaton csodái” és “A Balaton természeti csodái” jelöltje.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]
Van úgy, hogy csak úgy elmegyünk dolgok mellett, mert megelégszünk azzal, hogy messziről szemügyre véve nyugtázzuk: no ez is, megvolt, ezt is láttuk! Igen ám, de mekkora különbség a távolról, elhaladtunkban meglátni Magyarország egyik legnagyobb és legöregebb fáját, vagy alatta, óriás lombkoronája alatt a padon, az árnyékban megpihenni, eltöprengeni, kicsinységünkön, és mulandóságunkról. A szőkedencsi 700 éves hárs, még az árpád kor végén eresztette meg gyökereit itt, a dombocska tetején. Templom épült mellé, de azóta, a történelem viharai elsöpörték a hajdani Dencs községet is, csak a temető maradt az ősök tiszteletére, az örökkévalóságba vetett hit hirdetésére, mintegy, a faóriás otthonául.
A szőkedencsi hárs az ország nevezetés fáinak egyike, védelem alatt áll: Magyarország, de szakértői vélemények alapján Közép-Európa legnagyobb körkerületű és magasságú hársa. Kevés hatalmasabb, öregebb hársról tudunk! Törzsének – amely tövénél ketté ágazik – körmérete 11 méter, egészen pontosan 1103 centiméter. Magassága 25 méter, korát 700 évesre becsülik, tehát az Árpád-ház kihalása környékén láthatta meg a napvilágot, ám gyökerei alapján ezeréves géneket hordozhat.
Aki nem műholdas térképpel tájékozódik az is könnyen megleli a fát. Ha a 7-es jelű főúton halad a főváros irányából Nagykanizsa felé, akkor 183 km-t elérve, bal kéz felől könnyen meglátja a magasra ágaskodó, hatalmas fát. Messziről is látszik, hogy a fa alatt sírok sorakoznak, a szőkedencsi temető sírjai. A temető mellett hiába keressük a települést, az innen még jó két fertály órai járásra, az út másik oldalán van.
A falu a török időben települt az út túloldalára. A fa már felnőtt korú lehetett, mikor láthatta elnéptelenedni maga mellett a települést. A fák nem tudnak elmenekülni, mindig maradnak őrizni, az eltemetett múltat.
A temetőben mindig sok titok lakik. Titkot őriznek azok, akiket itt eltemettek, talán titkot őriznek azok is, akik halottaikhoz járnak látogatóba, de sok titok tudója lehet a temetődombi hárs is. Talán a gondoskodást úgy hálálta meg, hogy egy titkát nemrégiben feltárta, melyet most látogatók is láthatnak. A falu őrizte emlékét egy kápolnának, vagy templomnak mely a hárs mellett állt egykoron, még a török idők előtt. Az ápoláskor ásott árok felfedte ennek a templomnak romjait. De az árkot a kíváncsiság tovább mélyítette. A mélyülő árok még régebbi idők, Árpád kori templom maradványait tárta fel.
A hárs, a templom, a település szorosan együtt élték életüket. A hársból hárs sarjadt, a templomra templom épült, az szülők gyermeket neveltek. A közösségnek Isten házára volt szüksége, a háznak szép környezetre, a gyülekező híveknek árnyékra. Így éldegéltek együtt a hárs és a falu. Így meséli a hárs a régi idők történéseit, az áttelepülésről, a dombtetőről, a gondoskodó falusiakról, és az öreg templomról.
Ha valakinek erre vezet az útja, érdemes felkeresni az öreg mesemondót! Megérdemli a tiszteletet, érdemes körbetekinteni a csodálatos vidékre, gondolatban átölelni a fát, és beszédes lombjának árnya alatt csendben hallgatni amint elsusogja történeteit.
Koronája hatalmas és csodálatos. Szép ágrendszere csodálói lábai elé hajlik. Egészséges, zöld lombköpönyege a földet súrolja, mint királyok palástja. A hársnak láthatólag sok ideje van még hátra!A nagy öreg fák legtöbbje kastélyok kertjében áll, a birtokosok védelme alatt. Ennek a fának gazdája ellenben a közösség. Mi módon
óvták, védték az emberek, arról több meséje is van fának. Az első, hogy a legszűkösebb időkben sem áldozták fel
melegedni, vagy hajlékot építeni. Más fákból raktak tüzet és ácsoltak épületet.
A hárs történetéről, a falubeliek iránta megmutatkozó szeretetéről és gondoskodásáról bővebben itt olvashatnak.
A hárs történetéről, a falubeliek iránta megmutatkozó szeretetéről és gondoskodásárólbővebben itt olvashatnak.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(Még nincs szavazat) Loading ...# 8, A Kis-Balaton Balatonhídvégnél, (Zalavár külterület) “A Kis-Balaton csodái” és “A Balaton természeti csodái” jelöltje.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]
Balatonhídvég mellett nem lehet csak úgy elmenni! Hídjánál, szinte minden évszakban áll néhány kocsi, távcsöves, kamerás turisták bámészkodnak. S ha megállunk, kideríteni mire föl e alkalmi csődület, jó eséllyel azonnyomban meg is halljuk a vízimadarak tömkelegének rikoltozását, és az énekes madarak dalát. A Kis-Balaton természeti csodájának e szeglete különösen háborítatlan és védett. A vadvilágot a megengedett távolságból tanulmányozni, az év minden szakában garantált pihenést jelentő kikapcsolódás, ráadásul nem kerül semmibe. Napsütésben akár le is heveredhetünk a környéken, ha nem látni, hanem hallani vágyjuk a vadon hangorgiáját. A Balatonra érkezve megtanulhatjuk itt tisztelni a természetet, láthatjuk milyen volt a magyar tenger valaha, míg ki nem sajátítottuk magunknak. A Balatonról eltávoztunkban pedig itt megállva, még utoljára feltölthetjük magunkat energiával, mely hónapok múltán is aktiválható, a színek, az illatok a hangok visszaidézésével!
E történelem előtti időkben már lakott település, mely mára csupán néhány háznyira, hat fősre zsugorodott, mint neve is mutatja a Balatonon átívelő híd lábánál található, csakhogy a tó az utóbbi évszázadokban visszahúzódott. Ki hinné, hogy a legendás Kisfaludy gőzösnek is volt itt anno kikötője? A környék videón!
A XVIII. század végéig nem tettek különbséget a Balaton és a Kis-Balaton között, a Fenékpuszta-Balatonhídvég közötti térséget – a mai, tágabb értelemben vett Kis-Balatont – a Balatonhoz számították. Vitatlanul kiderül ez az 1761-ben készült térképről, melyen a balatonhídvégi híd mellett “Inciput lacus Balaton” (Itt kezdődik a Balaton tava) felírás található.
A “Kis-Balaton” elnevezés első ízben Zalavár 1805-ben készített térképén tűnik fel. Ez azonban csak a balatonhídvégi híd és a tőle mintegy 3 km-re ÉK-re lévő ún. “Lik” közötti területet öleli fel. A “Lik” és Fenékpuszta közötti rész már “Nagy-Balaton” néven szerepel.
Balatonhídvég Zalavár községtől délre a Kis-Balaton szívében található. Már a római korban fontos átkelő és ezáltal vámszedőhely volt. Jelenleg 3 család lakik a régi településen, melyet fokozottan védett Nemzeti Park vesz körül csodálatos vízi világgal. Mintegy 120 költő és 100 vonuló madárfaj található a területén ezenkívül vidra, őz, vaddisznó, szarvas és bivalyrezervátum. Csak engedéllyel látogatható a terület.
1987-ben a régészek Balatonhídvég határában a késő bronzkori halomsíros kultúra egy telepét tárták fel. Az előkerült cserépmaradványok alapján a telepet i.e. 1200 körül lakhatták. Egy hulladékgödörből hüvelyesek: borsó, cicorlencse), szegletes lednek magvai kerültek elő.
Ez színvonalas konyhakerti kultúrára utal, ami azonban csak fejlett szántóföldi növénytermesztés kiegészítőjeként alakulhatott ki. A lakosok táplálkozásában nagy szerepet játszott a köles is. A növénymaradványok mellett halcsigolyák (keszeg, csuka), valamint közelebbről meg nem határozott, veréb nagyságú (nádi?) madarak és emlősök csontjai is előkerültek.
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
(1 szavazat. átlag: 1.00) Loading ...#14, A sabari templomrom (és a Sabar-hegy), Káptalantóti “Az Észak-Balaton“csodái” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]
Vannak olyan csodái a Balatonnak, melyek ugyan nem világra szólóak, de megkeresésük megér némi időráfordítást. Ezeken a helyeken garantáltan nem futunk senkibe, vagy ha mégis: hát azzal érdemes, hiszen csak hasonszőrű, elmélyülést kedvelő csodajáró lehet. Ilyen hely lehet például a sabar-hegyi templomrom. Már ha megtaláljuk. Én múltkoriban elmulasztottam, igaz nem is tudtam pontosan hol és hogyan keresem. De most már tudom:)
A romot Káptalantótitól keletre indulva határában, a Sabar-hegy (217m) lábánál találjuk. A faluból kiérve az aszfaltút fokozatosan válik földúttá. Ezen az úton úgy egy kilóméternyit megtéve fás területre érünk egy kis dombnál. Itt balkéz felől találjuk az elhanyagolt területen belül a romot, az útról nem látható nyáron, de egy kis keresgéléssel megtalálható, mi itt vendégszerzőnk Bartos Zsuzsanna „lombmentes” képeit közreadva mutatjuk az irányt. S ha már itt tartunk: az igazán elszántak megmászhatják a Sabar-hegyet is. Kicsi púpnak tűnik csupán, de meghódításának jutalma – az elénk táruló panoráma, mely rálátást enged a Káli és a Tapolcai medencékre – megér egy nekiveselkedést.
XIII. századi román-gótilkus stílusú templomrom, amely valószínűleg az egykori Felsőtóti nevű település központja volt. (A középkorban három templom is volt a környéken, az egyik a ma is álló káptalantóti templom, egy másik az egykori Bács falu temploma, a harmadik pedig ez a Sabar-hegyi, Felsőtóti rom.) Felsőtótit 1600-ban említik utoljára, a török korban pusztult el, megannyi Balaton-felvidéken található templomrommal egyetemben. Egyenes szentélyzáródású templom volt, rézsűs résablakokkal. Néhány fala magasan megmarad, állapota elhanyagolt, egy gazos, bozótos területen található, a földútról nyáron egyáltalán nem látható (ha nem tudjuk hol is keressük)!
„A falut keleti irányba hagytuk el. Rövid gyaloglás után elértük a Sabari-templomromot. Kis alapterületű, vastag falú maradvány egy kicsiny magaslaton. Az embernek az a gondolata támad,hogy a föld alatt esetleg van még valami…
A közelben birkakolomp szólt folyamatosan, itt legelészett és vonult egy nyáj. Szőlők között mentünk felfelé a Sabarra, de amint elértük az erdőt, áthatolhatatlan kökény és vadrózsabokrok fogadtak. Leültem a földre és legalább negyed órát vártam a felderítő jelentésére, miszerint talált ösvényt a csúcsra. Követtem őt, bár a kezeibe, ujjaiba beleszúródott tövisek, tüskék kissé bizonytalanná tettek. Megúsztam egy-két karcolással és ott állhattam a Sabar-hegy tetején, egy félig-meddig tisztáson, és elkápráztatott a panoráma. Amennyire jelentéktelen látvány ez a domb a maga 217 méteres magasságával, annyira csodálatos kilátást élvezhet róla a tájbámész.” – írja Bartos Zsuzsanna
További képek: itt <<<
Sabar-hegyi templomrom google térképen
Nehéz megtalálni? Inkább azt nehéz megérteni, miért hagyjuk veszni múltunk gyöngyszemeit?!
Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<
A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is
Loading ...
Blogkereső: balaton [Miner]
balaton – Google Blogkereső BalatonIWIW aktivitás balaton – Google Hírek
