A fonyódi „puncskocka”, a szerelem háza, vagy hivatalosabb nevén a Kripta Villa (Fonyód)

szerző: Varga Iván · 2011. július 16.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 21. A fonyódi „puncskocka”, a szerelem háza, vagy hivatalosabb nevén a Kripta Villa (Fonyód) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, “Az Dél-Balaton csodái”, “A Balaton épített csodái” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]

A fonyódi „puncskocka”, a szerelem háza, vagy hivatalosabb nevén a Kripta Villa mellett többnyire csak úgy elmegy az ember. Felfigyel az építmény színére, egyedi építészeti jegyeire, az ingatlan kitűnő fekvésére, de ha nem hallott a hozzá kötődő szomorú történetről, soha nem próbál meg bejutni a kapun belülre, hát még a földszinti ablaktalan helységbe…

Pedig itt fekszik, alussza örök mozdulatlanságba vésett álmát, a halhatatlan szerelem mementójaként, az ifjú szerelmespár: Magdus és Ödön. Hidegen, mozdulatlanul fekszenek egymás mellett, és olyan mély álmot alusznak, hogy nem zavarjuk meg őket abban (de nem ám!), ha az ágyuk fölött matatva keressük kedvesünk kecses kezét. Mert úgy szól a fáma, hogy azon a szerelmespárok szerelme örökké tart, ki felettük fognak kezet. Mégis kevesen járnak ide… Persze, meglehet furcsa hely ez, borzongató, egyben lenyűgöző hely ez. Ennél szebb fekvésű és ennél stílusosabb villa kevés van a Balaton partján. Története, tipikus magyar sorstörténet, tragédia a javából, befejezetlen epilógus (vajon ki lakik ma – és mi jogon – a felsőbb szinten, kit zavarnak a látogatók, tán csak nem szellemek?)!

Pedig ha minden igaz, mostanság (július 1. – augusztus 20. között, keddtől-péntekig: 10-12 óra között) bejuthatunk a be nem telesedett szerelem szentélyébe. „Szezonon kívül”(és soron kívül?) meg telefonon egyeztethetünk az idegenvezetővel egy neki is megfelelő időpontot.

A “legenda” ami a nászágy feletti kézfogást illeti, nagyobb turisztikai potenciát rejt, mint sem gondolnánk, fura, hogy nem élnek vele, ha már állami pénzen felújították a villát.

„A Loch Ness-i szörnytől a Titicaca tó titkáig egy csomó őrültséggel fel tudják futtatni a turizmust, vagy ott van Velencében a Sóhajok hídja és még sorolhatnám. A Kripta Villa meg alig érdekel valakit, holott legalább annyira érdekes a történet. Csak előbb rá kellene áldozni egy kis markeinget aztán várni a hatást nem fordítva, ahogy itthon szokás.” – állapítja meg Bánki Károly némi malíciával.

A történet kezdete az 1910-es évek közepére tehető, amikor az ifjú patikus Kolozsvárott beleszeretett egy szép, művelt fiatal lányba, Magdusba. Eljegyezte, de Magdus az esküvő előtt három héttel hirtelen elhunyt. Az eset mélyen megrendítette az elárvult vőlegényt, összegyűjtötte meghalt kedvese tárgyi emlékeit, és sokáig gyászolta őt.

Hosszasan kereste a legvarázslatosabb helyet, ahova felépíttetheti azt a villát, amelyben Magdus hamvait és fennmaradt emléktárgyait méltóképpen megőrizheti. Itt Fonyódon, a Sipos-hegyen lelt arra a helyre, ahol dédelgetett álma megvalósulni látszott, ahonnan a panoráma emlékeztet a Nápolyi-öböl egyik legszebb pontjára. Ahogy a szirtre épített Anacapriból be lehet látni az egész Náplyi-öblöt, úgy innen elláthatunk Keszthelytől Tihanyig, a Balaton-felvidék tanúhegyeiben gyönyörködhetünk, és a lábunk előtt ott ringatózik a Balaton.
Az épületet 1940-ben Cserna Sándor, pécsi építőmester tervezte mediterrán stílusban, oszlopokkal, erkélyekkel, lapos tetővel. Az alagsorban helyezték el a be nem teljesült nászra emlékeztető szobát, itt helyezték volna el Magdus hamvait is…

Az 1950-es, 60-as években az építtető hozzájárulásával idegenforgalmi látványosságként bemutatták a “kriptát”, aztán lassan lomtárrá vált. Az ezredfordulón Fonyód Város Önkormányzata kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával a Széchenyi Terv pályázatán elnyert összegből sikerült helyreállítani.

A Kripta-villa címe: 8640 Fonyód, József u. 16.
Információ: Fonyódi Múzeum Tel: 85/560-392; 20/465-4786
Nyitva tartás: július 1. – augusztus 20.
kedd-péntek: 10:00-12:00
Jegyár: felnőtt: 200Ft
nyugdíjas, diák: 150Ft

Források: [1], [2]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Első nyerteseink fényképes beszámolója!

szerző: Varga Iván · 2011. július 14.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Szeretnénk mindenkit biztatni és bátorítani hogy merjen játszani , tapasztalatát és élményét megírni mert csodálatos meglepetésben lehet része . Mi  azon szerencsés résztvevők közé tartozunk akik kisorsolás keretében , a Balaton partján Siófokon, a Catamaran apartman jóvoltából eltölthettünk pár csodálatos napot .

Szó szerint sírtunk a boldogságtól !!!
Csodálatos volt a hely, ahol vendéglátóink vártak , kedves családias fogadtatásban részesülhettünk. Nyaralásunk alatt egy percig nem unatkoztunk.
Sajnos az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk , de még a  18 fokos Balaton vize sem rettentett vissza bennünket. Pedig a kerti medence vize melegebb volt:)
Az ingyenes arany-parti strandolás mellet jutott időnk , a barangolásra, mely kiterjed Balatonfüred, Tihany és Fonyód megismeréséig.
Elmondhatjuk, hogy a pár nap alatt a Balaton szépségét több oldaláról is megismerhettük .

S hogy mi is ajánljunk egy két csodás programot: mellékelünk néhány képet.

A velünk nyaraló kisfiú nagy csodálatára szolgált a hadipark Siófokról ha haladunk kifelé Zamárdi irányába , közvetlen a Piroska csárda mellett .

A lányokkal pedig az Antik udvart fedeztük fel : Siófok központjában a Petőfi sétány közelében. Az általam a fonyódi Sípos kilátóról készült képek pedig, ha jól tudom már felkerült a Balaton 1000 csodája közé!

Mi a boldog nyertesek !


BALATON!
Köszönjük neked hogy gazdagabbak és boldogabbak lettünk ezekkel az élményekkel, a látvánnyal és feltöltődve térhettünk haza.
Köszönetet szeretnénk még mondani az apartman dolgozóinak,

és nem utolsó sorban a Ivcseknek.
Mindenkinek további élményekben gazdag, kellemes nyarat kívánunk!

Üdvözlettel: Móni!

(43.) Kékszalag Vitorlásverseny

szerző: Varga Iván · 2011. július 10.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat. átlag: 5.00)
Loading ... Loading ...

# 17. (43.) Kékszalag Vitorlásverseny (Balaton) „A Balaton csodás szolgáltatásai” jelöltje


A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) NYERHET VELE!
[Megtalálása 1 pontot ér! ]

Ha azt gondolja az egyszerű földi halandó, hogy a balatoni vitorlázás, afféle úri huncutság, bizony téved. (Vitorlást bérelni, akár órákra, de napokra is lehet!) Annyiban igaza van, hogy „a pornép” inkább csak nézi, a tehetősebbek meg próbálkoznak ezzel. De ez akármilyen meglepő: az úszással is így volt. Mint a szintén csodának jelölt Balaton-átúszás esetében például elfeledtem megjegyezni azt az apró igazságot, hogy kétszáz éve, alig volt ember, aki úszni tudott, ma meg már ezrek vágnak neki a nem kis távnak…

Az első Kékszalagot 1934-ben rendezték… 1955-ben a (2000 óta felújított állapotban ma is hajózó) Nemere II. Németh István kormányzásával 10 óra 40 perc alatt teljesítette a távot. Ez a hivatalos rekord. Évről-évre egyre több hajó nevez a Kékszalag Nagydíjra. A legtöbben eddigi 2010-ben voltak, akkor hivatalosan 623 hajó indult a versenyen. A verseny Európa legnagyobb és legrégibb tókerülő versenye, ráadásul egy olyan ritka balatoni csoda, mely csak néhány napig látható!

A Kékszalagot az első 1934.es verseny után csak a páros években kirendezték meg. Ez volt az első tókerülő verseny Európában.  A háború miatt 1944 kimaradt a verseny históriájából, valamint a kommunizmus beköszöntekor is kiesett 1946, így a háború után csak 1947-ben folytatódhatott a verseny. Ezután a páratlan években rendezték meg egészen 2001-ig, ezt követően pedig már minden évben megtaláljuk a balatoni vitorlásversenyek naptárában a Kékszalagot. Újdonság, hogy a versenyszabályzat szerint 2010-ig csak egytestű, tőesúlyos vagy 25 négyzetméter és annál nagyobb orr- és nagyvitorla összfelületű (alapvitorlázatú) hajók indulhattak. Ez úgy módosul hogy 2010-től már többtesű hajók is indulhatnak.

Ha figyelembe vesszük a csúcs, és rekordtartó hajók eredményeit: bátran kijelenthetjük, hogy a legújabb anyagokat, fejlesztéseket hozó hajók – és személyzetük – számára is komoly kihívás lesz túllépni ezeken!

A legeredményesebb hajó a verseny történetében a Tramontana, amely 1940, 1942, 1963, 1971, 1977, 1979 és 1989-ben is elnyerte a kékszalagot. (A Tramontana a világon ismert legöregebb, „8-R” yacht típusú hajó, amely mind a mai napig szinte korhűen őrzi eredeti (tervek szerinti) állapotát. Magyarországon a második legidősebb vitorlás hajóként tartják számon. Ennek alapján ez a vitorlás 1989-óta védettséget élvez, így hazánkban egyedül álló technikatörténeti örökség.
Versenyeredményei alapján az országban minden idők legeredményesebb sportvitorlása. Ez a típus 1924-1936 között az első olimpiai hajóosztály melyből a Tramontanához hasonlatos eredeti korhű állapotában fenn maradt hajóból csak néhány darabot tartanak nyilván az egész világon.)

A legtöbb győzelemmel Litkey Farkas kormányos rendelkezik. 2001 és 2009 között minden évben elsőként futott be a célba.

A rajt tervezett rajtidőpont valamennyi osztály részére: 2011. július 14. 9:00 óra, és a verseny június 16-ig tart. (csütörtök, péntek, szombat) >>> BŐVEBBEN a Balatoni Kékszallag hivatalos oldalán!

Források: [1], [2], [3]

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

A balatonszentgyörgyi csillagvár (Balatonszentgyörgy)

szerző: Varga Iván · 2011. július 9.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

# 16. A balatonszentgyörgyi csillagvár (Balatonszentgyörgy) „A Balaton csodás szolgáltatásai”, “A Balaton épített csodái” jelöltje

A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér! ]

Talán megvallhatom, itt, hogy nagy vármániás vagyok, sőt kimondottan pihentet saját várkastély-skiccek papírra vetése. Ezért is nyűgözött le a világon egyedülálló alaprajzú és belső elrendezésű balatonszentgyörgyi csillagvár, mely fenntartóinak hála egy igazán varázslatos (vagy elvarázsolt?) múltidéző bázissá nőtte ki magát. A különleges hangulatú építmény, valójában soha nem szolgált várként, de oly annyira jól sikerült, hogy képes volt az utókort is megtéveszteni. Ma igazi, „pancsoláson túli” családi programot kínál, a Balaton közelében. Minden részletében végiggondolt, sokszínű és sokrétű kiállítási terek várják itt a balatoni csodajárókat!

A Csillagvárat 1820-23 között Festetics László építtette erdésze számára biztonságos és komfortos lakhelyül, bár az ásatások során kiderült korábban, a hogy a vár és a sáncok területén, – Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt.

A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedő erdős domboldalon található a Festetics grófok vadászvára. A fedett vár központi helyiségében található a több mint harminc méter mély kút, a kapitány-az őr és pihenő szobák, a füstös konyha. Itt kapott helyet a középkori életpanoptikum, mely hűen mutatja be a múlt egy napját.(Falusi pappal vitázó várkapitányt, lakomázó vitézeket, őrséget teljesítő katonákat, falusi kovácsot, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedő asszonyokat stb.) A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.

Az épület mintegy 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falas, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak. Pincéje görögkereszt alakú. Építészeti megoldása a világban egyedülálló.

De ha csak ez lenne… A házigazdák a Csillagvár megálmodása óta folyamatosan arra törekszenek, hogy eredeti ötleteiket korhű jelmezbe öltve megvalósítsák. Ennek köszönhetően a nyitás óta minden évben meglepetéssel szolgálnak: a pár éve ültetett fűz például szépen fejlődik, hogy majd az évek folyamán egyre bokrosabb jurtává váljon és újabb ritkaság legyen a Csillagvár bejáratánál. – Írja Bánki Károly barátom, majd (minden joggal) tovább áradozik:

A komplexum egyébként is hemzseg az egyediségtől: a régi időkből, messzi tájról ideszállított és újra rekonstruált nádtetős épület korabeli feliratos oromzatával a kézműves foglalkozásoknak ad otthont, ahol a legfiatalabbak nemezelést és gyöngyerezést tanulhatnak egy iparművésztől, az idősebbek pedig megcsodálhatják a hölgy munkáit.

A házikó szomszédságában két kedves, nádtetős információs oszlopon hajdan élt feltaláló honfitársainknak állítottak emléket: kevésbé ismert magyar találmányokról olvashatunk képekkel illusztrált, igényes táblákon.

A Csillagvár egész területén az ízlés és az igényesség harmóniája gyönyörködtet, miközben a szellem is megkapja táplálékát. A magyarságnak a jellegzetes elemeit olyan összhangban találjuk egymással, ami ma kevés helyen található, autentikus formában pedig már egyáltalán nem.

Muzeális értéket képvisel, közben mégsem érezzük, hogy épített környezetben járunk-kelünk. A természetes miliőbe szervesen illeszkedik, a táj a vele évezredek óta együtt lélegző emberrel megelevenedik, nemcsak az épületek és a kor hiteles ábrázolása révén, hanem azáltal, hogy az atmoszféra az odalátogató hazafiaknak lelki nyugalmat ad, otthon érzik itt magukat.

A Csillagvárhoz tartozó közel másfél hektárnyi bekerített területen egész napos családi programot kínálnak a szervezők. A kisebb állatfarmot kecske, szamár, birkanyáj alkotja. Elkészült a madárház, legutóbb mosómedve szülőpár, dámszarvas, muflon, csüngő hasú koca érkezett.

A helyszínen kuriózumként ősmagyar íjászoktatást tartanak, a bátrabbak kipróbálhatják ügyességüket, sőt dárdát, dobócsillagot hajíthatnak a szalmabálán kijelölt célpontra.

Az időközben megéhező látogató a volt grófi istállóból igényesen kialakított csárdában fogyaszthatja el a látványkonyhában készült ínycsiklandó ételeket.

A szervezők a turista csoportokat, gyermek táborok lakóit kedvezményes belépővel várják. A Csillagvárba gépjárművel, két keréken de akár gyalogosan is el lehet jutni az igényesen kialakított útbaigazító tábláknak köszönhetően.

Aki a Balaton csodáit kutatja, abban fel sem merül, hogy egy számára evidens „igazi turisztikai attrakcióról”, nem tud a „nagyközönség”. Pedig, sajnos erre jó példa lehet az egyik, itt is idézett kitűnő írásra érkezett korábbi hozzászólás „Ezeket a sorokat olvasgatva döbbenek rá, hogy mennyi-mennyi szépség, és kincs lakik körülöttem! Sokan képesek több ezer kilométert is utazni, hogy valamely ritkaságot, szépséget, csodát láthasson, Én meg itt vagyok, ettől 8-10 Kilométere, és eddig még soha sem láttam! Érdekes, és egyben elszomorító… (számomra) De egyszer talán csak eljutok ide is!”

Hivatkozások: [1], [2]

A Csillagvár honapja <<< részletes információkkal

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

A szőkedencsi 700 éves hárs , (Szőkedencs külterület)

szerző: Varga Iván · 2011. június 27.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat. átlag: 5.00)
Loading ... Loading ...

# 9, A szőkedencsi 700 éves hárs , (Szőkedencs külterület) “A Kis-Balaton csodái” és “A Balaton természeti csodái” jelöltje.

A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE! [Megtalálása 2 pontot ér!]

Van úgy, hogy csak úgy elmegyünk dolgok mellett, mert megelégszünk azzal, hogy messziről szemügyre véve nyugtázzuk: no ez is, megvolt, ezt is láttuk! Igen ám, de mekkora különbség a távolról, elhaladtunkban meglátni Magyarország egyik legnagyobb és legöregebb fáját, vagy alatta, óriás lombkoronája alatt a padon, az árnyékban megpihenni, eltöprengeni, kicsinységünkön, és mulandóságunkról. A szőkedencsi 700 éves hárs, még az árpád kor végén eresztette meg gyökereit itt, a dombocska tetején. Templom épült mellé, de azóta, a történelem viharai elsöpörték a hajdani Dencs községet is, csak a temető maradt az ősök tiszteletére, az örökkévalóságba vetett hit hirdetésére, mintegy, a faóriás otthonául.

A szőkedencsi hárs az ország nevezetés fáinak egyike, védelem alatt áll: Magyarország, de szakértői vélemények alapján Közép-Európa legnagyobb körkerületű és magasságú hársa. Kevés hatalmasabb, öregebb hársról tudunk! Törzsének – amely tövénél ketté ágazik – körmérete 11 méter, egészen pontosan 1103 centiméter. Magassága 25 méter, korát 700 évesre becsülik, tehát az Árpád-ház kihalása környékén láthatta meg a napvilágot, ám gyökerei alapján ezeréves géneket hordozhat.

Aki nem műholdas térképpel tájékozódik az is könnyen megleli a fát. Ha a 7-es jelű főúton halad a főváros irányából Nagykanizsa felé, akkor 183 km-t elérve, bal kéz felől könnyen meglátja a magasra ágaskodó, hatalmas fát. Messziről is látszik, hogy a fa alatt sírok sorakoznak, a szőkedencsi temető sírjai. A temető mellett hiába keressük a települést, az innen még jó két fertály órai járásra, az út másik oldalán van.
A falu a török időben települt az út túloldalára. A fa már felnőtt korú lehetett, mikor láthatta elnéptelenedni maga mellett a települést. A fák nem tudnak elmenekülni, mindig maradnak őrizni, az eltemetett múltat.
A temetőben mindig sok titok lakik. Titkot őriznek azok, akiket itt eltemettek, talán titkot őriznek azok is, akik halottaikhoz járnak látogatóba, de sok titok tudója lehet a temetődombi hárs is. Talán a gondoskodást úgy hálálta meg, hogy egy titkát nemrégiben feltárta, melyet most látogatók is láthatnak. A falu őrizte emlékét egy kápolnának, vagy templomnak mely a hárs mellett állt egykoron, még a török idők előtt. Az ápoláskor ásott árok felfedte ennek a templomnak romjait. De az árkot a kíváncsiság tovább mélyítette. A mélyülő árok még régebbi idők, Árpád kori templom maradványait tárta fel.
A hárs, a templom, a település szorosan együtt élték életüket. A hársból hárs sarjadt, a templomra templom épült, az szülők gyermeket neveltek. A közösségnek Isten házára volt szüksége, a háznak szép környezetre, a gyülekező híveknek árnyékra. Így éldegéltek együtt a hárs és a falu. Így meséli a hárs a régi idők történéseit, az áttelepülésről, a dombtetőről, a gondoskodó falusiakról, és az öreg templomról.
Ha valakinek erre vezet az útja, érdemes felkeresni az öreg mesemondót! Megérdemli a tiszteletet, érdemes körbetekinteni a csodálatos vidékre, gondolatban átölelni a fát, és beszédes lombjának árnya alatt csendben hallgatni amint elsusogja történeteit.
Koronája hatalmas és csodálatos. Szép ágrendszere csodálói lábai elé hajlik. Egészséges, zöld lombköpönyege a földet súrolja, mint királyok palástja. A hársnak láthatólag sok ideje van még hátra!

A nagy öreg fák legtöbbje kastélyok kertjében áll, a birtokosok védelme alatt. Ennek a fának gazdája ellenben a közösség. Mi módon
óvták, védték az emberek, arról több meséje is van fának. Az első, hogy a legszűkösebb időkben sem áldozták fel
melegedni, vagy hajlékot építeni. Más fákból raktak tüzet és ácsoltak épületet.
A hárs történetéről, a falubeliek iránta megmutatkozó szeretetéről és gondoskodásáról bővebben itt olvashatnak.

Források: [1], [2],

Megvédik a hétszáz éves szőkedencsi hársfát?

A hárs történetéről, a falubeliek iránta megmutatkozó szeretetéről és gondoskodásárólbővebben itt olvashatnak.

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Tűzoltó szertár és kiállítás, Vörs

szerző: Varga Iván · 2011. június 20.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat. átlag: 4.50)
Loading ... Loading ...

#7. Tűzoltó szertár és kiállítás, Vörs, Kis-Balaton. “A Balaton csodás szolgáltatásai”, A Balaton épített csodái” és “A Dél-Balaton csodái” jelöltje.

A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 2 pontot ér!]

Milyen “múzeum” legyen egy olyan Kis-Balatoni falucskában, ahol a polgármester nemcsak hogy volt tűzoltó, de a megyei lánglovag szövetség elnöke is? Bizony, ilyen pedigrével, a tűzoltás felől kell a múltidézést – a megoldást – várni, melyet itt helyben hibátlanul, sőt kitűnően teljesítettek. A múlt század fordulójának, azon belül is a vidéki (nagy)Magyarország tűzoltásának állítanak itt méltó emléket egy lakásnyi területen, de igen eszköz-gazdagon. (Mivel a környék teli van a balatoni főidényen kívül is megtekinthető látnivalókkal, mindenképp javaslom a település és a szertár felkeresését. A bemutatott anyag nagy része a Budapesti Múzeum gyűjteményéből származik.

“Az 1890-1910 közötti időszak történetét a tűzoltószervezetek sokfélesége jellemezte. Önkéntes, kötelezett, gyári, vasúti, üzemi és fizetett városi tűzoltók egyaránt tevékenykedtek. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség fogta össze a testületeket, szakmai felügyeletet gyakorolt, szabályzatokat adott ki. Az l898-as egyenruházati szabályzat kékcsíkos – fehér vászon nyári és sötétkék posztó téli öltözetet előírva egységesítette a viseletet.

A Nemzetközi Tűzoltószövetség alapítói között a Magyar Országos Tűzoltószövetség is szerepel, erről tanúskodik az 1900. augusztusában, Párizsban megkötött szerződés másolata. A Szövetség III. Nemzetközi Kongresszusát 1904-ben Budapesten rendezték, ennek emlékére alkotta Holló Barnabás szobrászművész a tárlóban látható domborművét. A Somogy Vármegyei Tűzoltó Szövetség 1899-ben alakult Csurgón.
Somogyban az első tűzoltó egyesület Csurgón szerveződött 1874-ben. Vörs község önkéntes tűzoltósága 1883-ban jött létre. A korszak jellegzetes tűzoltó-felszerelései mellett, a testületek emléktárgyai, elismerő oklevelek, érmek, valamint Merkly Ferenc szobrászművész alkotása, az életmentő tűzoltó is helyet kapott. A kézi működtetésű fecskendők egyik típusát, az ún. Vészvonat használatát mutatja be Szilágyi Margit szoborkompozíciója.

A terem közepén egy Geittner és Rausch – féle kézi működtetésű kocsifecskendő és a fejlődést jelentő Kőhler – féle benzinmotoros szer látható. A múzeum továbbfejlesztése során 1989-ben elkészült a kiállítási szertár, ahol a korszak tűzoltószereit sorakoztatták fel. A szertár kapui a régi fővárosi IX. kerületi őrségről származnak. A falakon körben képek és ismertető szövegek mutatják be a kiállított szereket, amelyek főleg a budapesti múzeum anyagából kerültek ide.

Látható itt a Mátrai gyár lóvontatású létrája, gőzfecskendő, a szegedi Kőhler motorosszer, Seltenhofer gyártású süllyesztett medence és kocsi fecskendő, előkocsis mozdonyfecskendő és Tamóczy – féle “falusi fecskendő”.
Vörs, Flórián tér 1.
március 1 .- október 31. naponta 10.00-12.00 és 14.00-18.00, hétfő szünnap.
Egyéb időszakban előzetes bejelentkezés alapján: 85/377-697

Beküldte: Nagy Kornélia

Képgalérélia >>>

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Ólvasói üzenetek, az ólvasókhoz:)

szerző: Varga Iván · 2011. június 18.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

“Kedves Balaton imádók! Jó lenne ha ezt minden magyar elmondhatná magáról, de ahhoz előbb el kell utazni, fel kell fedezni a Balatont. Bárcsak mindenki számára adott lenne a lehetőség, hogy ezt életében többször is megtehesse, hiszen ez a Mi Kis Magyar Tengerünk. Nagyon jó dolognak tartom a csodakeresőt, hiszen ez mindenkinek valami mást jelent. Felfedezni valami újat és ezt másokkal megosztani. Ehhez sok sikert kívánok!

Én ezzel a gyönyörű vitorlás fotójával, melyen barátnőm jóvoltából tölthettem el pár csodálatos napot szeretnék mindenkinek nagyon kellemes nyarat kívánni!
Flóring Mónika

(S ha már képekkel üzentek, s mivel hozzászólásban képeket küldeni nem lehet, csak a “csodajánlóval”, mely itt található, itt közlöm az egyik támogatónk által beküldött képeket, mert valóban csodálatosak. Az “békaszemléletű” felvételek perspektívája olyan, mintha valóban egy tenger partján hallgatnánk az egymást érő hullámok játékát!)

“Mellékelten küldöm a képeket, melyet 2011. 06.16-án Ceelard fényképezett.

Üdvözlettel:
Gál Éva
06-30-992-0409
www.catamaranapartman.hu
CATAMARAN APARTMANHÁZ”
8600 Siófok, Wesselényi u. 52/a”

Az újlaki templomrom, Tihanyi-félsziget

szerző: Varga Iván · 2011. június 18.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

#15, Az újlaki templomrom, Tihanyi-félsziget “Az Észak-Balatoncsodái” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.

A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]

Itt még nem jártam, a vonatkozó adatokat a webről gyűjtöttem, de kihagyhatatlannak apró balatoni csodának tűnik!

A XII-XIII. században épült az akkor itt lévő Újlak révészfalu templomaként. (Hasonló „révészfalu” emlékét őrzi Szigligeten az avasi templomrom. Így a középkori Újlak falu valószínűleg az átkelés védelmére iderendelt várnép lakóhelye lehetett.) A kis templom kora gótikus elemeket mutat, bár kialakítására, formájára és méretére a romanikára is emlékeztet. A szentélye keresztboltozatos volt, erre utalnak a ma is látható boltozat indítások. A hajó szélesebbre épült, mint az egyenes záródású szentély, melynek fala ma is áll. Igazi kicsi falusi négyszög alaprajzú templomocska, mely gyönyörű helyre épült, mellőle a kilátás pazar a Balatonra. Sajnos a rom környezete nagyon elhanyagolt, az egykori templombelsőben nagy a gaz és a bozót. (Hogy azóta mi a helyzet, elmondja hozzászólásában aki már járt arra!?)

A Tihanyi-révtől a falu felé északra 100 m balra található a Club Tihany Hotel sorompós portája. Itt ottjártunkkor szívesen útbaigazították az embert, meg lehet próbálni. (Régebben volt itt egy tábla felirattal: “Wanderweg”, alatta “Kirándulóösvény” (2008. május végén már nem volt kinn a tábla!). A lépcsőn fel és ott van előttünk.A sorompón áthaladva  egészen a hotel sarkáig kell menni, a parkoló szélére. A parkoló délnyugati csücskénél van egy kerítés kapuval, (ahogy jövünk, ez a második kapu, az első az íjászoké) Ezen a kapun áthaladva a lépcsőn fel kell menni, és a rom ott van előttünk!

Legalább is így volt azoknál, akikre lentebb hivatkozok. Jó lenne tudni most mi a helyzet!?

A forrásként használt blog

További képek

Az újlaki templomrom google térképen

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

A sabari templomrom (és a Sabar-hegy), Káptalantóti

szerző: Varga Iván · 2011. június 17.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat. átlag: 1.00)
Loading ... Loading ...

#14, A sabari templomrom (és a Sabar-hegy), Káptalantóti “Az Észak-Balatoncsodái” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.

A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]

Vannak olyan csodái a Balatonnak, melyek ugyan nem világra szólóak, de megkeresésük megér némi időráfordítást. Ezeken a helyeken garantáltan nem futunk senkibe, vagy ha mégis: hát azzal érdemes, hiszen csak hasonszőrű, elmélyülést kedvelő csodajáró lehet. Ilyen hely lehet például a sabar-hegyi templomrom. Már ha megtaláljuk. Én múltkoriban elmulasztottam, igaz nem is tudtam pontosan hol és hogyan keresem. De most már tudom:)

A romot Káptalantótitól keletre indulva határában, a Sabar-hegy (217m) lábánál találjuk. A faluból kiérve az aszfaltút fokozatosan válik földúttá. Ezen az úton úgy egy kilóméternyit megtéve fás területre érünk egy kis dombnál. Itt balkéz felől találjuk az elhanyagolt területen belül a romot, az útról nem látható nyáron, de egy kis keresgéléssel megtalálható, mi itt vendégszerzőnk Bartos Zsuzsanna „lombmentes” képeit közreadva mutatjuk az irányt. S ha már itt tartunk: az igazán elszántak megmászhatják a Sabar-hegyet is. Kicsi púpnak tűnik csupán, de meghódításának jutalma – az elénk táruló panoráma, mely rálátást enged a Káli és a Tapolcai medencékre – megér egy nekiveselkedést.

XIII. századi román-gótilkus stílusú templomrom, amely valószínűleg az egykori Felsőtóti nevű település központja volt. (A középkorban három templom is volt a környéken, az egyik a ma is álló káptalantóti templom, egy másik az egykori Bács falu temploma, a harmadik pedig ez a Sabar-hegyi, Felsőtóti rom.) Felsőtótit 1600-ban említik utoljára, a török korban pusztult el, megannyi Balaton-felvidéken található templomrommal egyetemben. Egyenes szentélyzáródású templom volt, rézsűs résablakokkal. Néhány fala magasan megmarad, állapota elhanyagolt, egy gazos, bozótos területen található, a földútról nyáron egyáltalán nem látható (ha nem tudjuk hol is keressük)!

„A falut keleti irányba hagytuk el. Rövid gyaloglás után elértük a Sabari-templomromot. Kis alapterületű, vastag falú maradvány egy kicsiny magaslaton. Az embernek az a gondolata támad,hogy a föld alatt esetleg van még valami…
A közelben birkakolomp szólt folyamatosan, itt legelészett és vonult egy nyáj. Szőlők között mentünk felfelé a Sabarra, de amint elértük az erdőt, áthatolhatatlan kökény és vadrózsabokrok fogadtak. Leültem a földre és legalább negyed órát vártam a felderítő jelentésére, miszerint talált ösvényt a csúcsra. Követtem őt, bár a kezeibe, ujjaiba beleszúródott tövisek, tüskék kissé bizonytalanná tettek. Megúsztam egy-két karcolással és ott állhattam a Sabar-hegy tetején, egy félig-meddig tisztáson, és elkápráztatott a panoráma. Amennyire jelentéktelen látvány ez a domb a maga 217 méteres magasságával, annyira csodálatos kilátást élvezhet róla a tájbámész.” – írja Bartos Zsuzsanna

További képek: itt <<<

Sabar-hegyi templomrom google térképen

Nehéz megtalálni? Inkább azt nehéz megérteni, miért hagyjuk veszni múltunk gyöngyszemeit?!

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

A pad, Balatonszemes, Dél-Balaton

szerző: Varga Iván · 2011. június 10.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...
# 13, A pad, Balatonszemes , “A Dél-Balatoncsodái” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.
EZ, a bejegyzés az eddigiektől elütő hangvételű és szerkezetű, úgy találtam: de jól mutatja miben is rejlenek a Balaton igazi csodái! (Küldjetek minél több ilyet!)
Más mint a többi! Nem tucat-termék, nem személytelen gyári egyen pad, nem múltból örökölt, műkőre vagy csőre szerelt szocreál. Nem, egy cseppet sem az! Igazi kézi munka, egyedi darab, amilyenből nincs több, sem parkokban, sem tereken. Ilyen csak ez az egy van. Igazi saját kreáció, saját műhelyből, saját szerszámokkal, sajátos célokra.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 1, illetve 3 pontot ér!]

Mikor elkészült vele, készítője kiválasztott neki egy jó helyet, ahol nem zavar senkit, ahol alig látszik, szinte megbújik a bokrok s az akácok fedezékében. Ahonnan viszont jól látni mindent, az őszödi templomtornyokat, amelyek az összesűrűsödő lazúros párában olykor szinte lebegni látszanak, az odavezető út fasorait, a somogyi szelíd dombhajlatokat, s a falun is túl a nagy kékséget, ahol már nem mindig érzékelhető a határ az ég és a víz kékje között, s amelyből sejtelmes bársonyossággal, mint mesebeli cetek háta, emelkednek ki a habokból a tihanyi félsziget zöld magaslatai. Jó eltűnődni e faluhatáron, a föld mélyről jövő, nyers illataiban fürödni lágy, langyos hajnalokon, vagy megtisztulni az alkonyat lebukó aranyló sugarában.

Olyan egyszerű ez a pad, mint amilyen egyszerű és természetes a hely, ahol áll. Nem cifrára faragott, puccosra cizellált, csak egy sima deszkából fabrikált szerény és racionális ülőalkalmatosság, amely csupán azzal, hogy pihenő helyet kínál a balatoni táj csodálatára, már a padok sorában is előkelő helyet érdemel. Úgy tűnik, mintha mindig várna valakit, egy megfáradt vándort, vagy a faluszéli parcella szorgos művelőjét, és kérné, álljon meg egy szusszanásnyira, hordozza körül tekintetét e fenséges tájon, vegye észre mindazt a temérdek szépséget, ami csak látókörébe kerül. Hisz nincs is felemelőbb, mint kémlelni a végtelent, s közben álmodozni, elmélkedni, megfejteni évmilliók rejtélyeit, s belelátni a jövő talányos titkaiba. Vonz a föld és tiszteletet parancsol. Megnyugtat és bátorít, erőt ad, életet és megélhetést. Nagy kincs, a legnagyobbak között is talán a legnagyobb. Mindig ugyanaz és mindig más, csak ezerszínű ruháit cseréli szüntelen az évszakok körforgásszerű váltakozásában. Mikor tavasszal zsendül a vetés, mint smaragd csillog drágakőnél fényesebben, selymes szőnyegként elterülve lábunk előtt, csípős frissességet hintve szerte szét, majd aranyszőkén hullámzik aratáskor a délibáb alatt, az új kenyér illatával elegy, ősszel meg fanyarul barnállik, rozsdásodik, s a kukorica leveleivel susog reménnyel és hittel teli ismerős dallamokat, karácsony táján meg a jeges hó elől a szeretet melegébe bújtatat.

Nyomom a pedált fölfelé kaptatva a falu felé. Az M7-esről a Toldi Miklós utcán át lekanyarodok balra a Kölcsey utcába, majd jobbra a Madáchba, a mézes utcája felé. Közben nem győzőm csodálni a módos, nyugatias feelinget sugárzó új családi házakat és mesés kerteket. Kicsit irigylem is néha joviális nyugalmukat, a látszólagos gondtalan jómód, meg a helybeliek mindennapi szorgos törődésének apró jeleit. Aztán befordulok a Bem utcába, és kerekezek odáig, ahol az aszfaltút végkép véget ér, s a házak is elfogynak. Itt, mintha elvágták volna, kitárul a széles és végeláthatatlan határ.

Lábam előtt hever az édes anyaföld, egy szépen művelt parcella formájában, s hátán a mindennapi kenyérnek való. Hát nem lenyűgöző? S egy kicsit beljebb az út végétől két akác fedezékében előbukkan ez a pad. Mióta megpillantottam, mindig visszatérek hozzá. Vonz a messzeség, a határtalan távlat tündéri látványa. Felszállnék én is képzeletben, messze, a távoli hegyeken is túlra. Majd ismét vissza a rögös jelenbe. Mintha magányos is lenne egy kicsit ez a pad. Mintha elhagyta volna valaki. Félve kémlelem, vannak-e a közelben? Lemerészkedhetek-e rá egy pillanatra? De soha sehol senki. Igen, mintha a magány padja lenne, vagy az elmélyülésé, mint ahogy az Isten házában szokás. De titkos légyottoké is lehetne akár.
Bár ha jobban szemügyre vesszük, azért mégsem tűnik teljesen elhagyottnak, hisz ép rajta a festés, nem ütött-kopott, nem viharvert, elfeledett. Zöld színe akár a május ébredése. Gondos készítője még egy csinos kis ládikót is fabrikált hozzá, egyik végéhez illesztve, amibe időnként tarthat valamit. Talán egy flaska borocskát, vagy a pipahuja kellékeit? Nagyon szeretheti a földet ott, a szemesi határban meg a kitáruló mesés távlatokat, a szent és „dicső természetet”!

Kicsit most azért bűnösnek érzem magam, hogy felfedtem ezt a titkot, a hely titkát, valaki titkát, az eldugott falu széli zug misztériumait. Így esetleg már mások is felkereshetik, megtörhetik a békés csendet, a természet nyugalmát és varázslatát. Ezer bocsánat érte! A kis pad ügyes mesterének még így, ismeretlenül is minden tiszteletem és elismerésem, s kérem, nézze el, ha biciklitúráim közben néha alkotásán megpihenek. Hiszen ha másban nem is, a táj csodálatában talán rokon lelkek vagyunk, s ezen a falu széli, nyílt szívű padocskán valahol padtársak is…

Lejegyezte: Varga Bótos Anna

Csak remélni tudjuk, hogy nem indít mostantól senki, különjáratokat e helyre, és aki leül ott elidőzni nem hagy maga után szemetet:) (Ne feledjük: valakinek a titkos, de csodás világába csöppenhetünk, becsüljük ezt meg!)

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is