A sabari templomrom (és a Sabar-hegy), Káptalantóti

szerző: Varga Iván · 2011. június 17.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat. átlag: 1.00)
Loading ... Loading ...

#14, A sabari templomrom (és a Sabar-hegy), Káptalantóti “Az Észak-Balatoncsodái” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.

A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 3 pontot ér!]

Vannak olyan csodái a Balatonnak, melyek ugyan nem világra szólóak, de megkeresésük megér némi időráfordítást. Ezeken a helyeken garantáltan nem futunk senkibe, vagy ha mégis: hát azzal érdemes, hiszen csak hasonszőrű, elmélyülést kedvelő csodajáró lehet. Ilyen hely lehet például a sabar-hegyi templomrom. Már ha megtaláljuk. Én múltkoriban elmulasztottam, igaz nem is tudtam pontosan hol és hogyan keresem. De most már tudom:)

A romot Káptalantótitól keletre indulva határában, a Sabar-hegy (217m) lábánál találjuk. A faluból kiérve az aszfaltút fokozatosan válik földúttá. Ezen az úton úgy egy kilóméternyit megtéve fás területre érünk egy kis dombnál. Itt balkéz felől találjuk az elhanyagolt területen belül a romot, az útról nem látható nyáron, de egy kis keresgéléssel megtalálható, mi itt vendégszerzőnk Bartos Zsuzsanna „lombmentes” képeit közreadva mutatjuk az irányt. S ha már itt tartunk: az igazán elszántak megmászhatják a Sabar-hegyet is. Kicsi púpnak tűnik csupán, de meghódításának jutalma – az elénk táruló panoráma, mely rálátást enged a Káli és a Tapolcai medencékre – megér egy nekiveselkedést.

XIII. századi román-gótilkus stílusú templomrom, amely valószínűleg az egykori Felsőtóti nevű település központja volt. (A középkorban három templom is volt a környéken, az egyik a ma is álló káptalantóti templom, egy másik az egykori Bács falu temploma, a harmadik pedig ez a Sabar-hegyi, Felsőtóti rom.) Felsőtótit 1600-ban említik utoljára, a török korban pusztult el, megannyi Balaton-felvidéken található templomrommal egyetemben. Egyenes szentélyzáródású templom volt, rézsűs résablakokkal. Néhány fala magasan megmarad, állapota elhanyagolt, egy gazos, bozótos területen található, a földútról nyáron egyáltalán nem látható (ha nem tudjuk hol is keressük)!

„A falut keleti irányba hagytuk el. Rövid gyaloglás után elértük a Sabari-templomromot. Kis alapterületű, vastag falú maradvány egy kicsiny magaslaton. Az embernek az a gondolata támad,hogy a föld alatt esetleg van még valami…
A közelben birkakolomp szólt folyamatosan, itt legelészett és vonult egy nyáj. Szőlők között mentünk felfelé a Sabarra, de amint elértük az erdőt, áthatolhatatlan kökény és vadrózsabokrok fogadtak. Leültem a földre és legalább negyed órát vártam a felderítő jelentésére, miszerint talált ösvényt a csúcsra. Követtem őt, bár a kezeibe, ujjaiba beleszúródott tövisek, tüskék kissé bizonytalanná tettek. Megúsztam egy-két karcolással és ott állhattam a Sabar-hegy tetején, egy félig-meddig tisztáson, és elkápráztatott a panoráma. Amennyire jelentéktelen látvány ez a domb a maga 217 méteres magasságával, annyira csodálatos kilátást élvezhet róla a tájbámész.” – írja Bartos Zsuzsanna

További képek: itt <<<

Sabar-hegyi templomrom google térképen

Nehéz megtalálni? Inkább azt nehéz megérteni, miért hagyjuk veszni múltunk gyöngyszemeit?!

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

A pad, Balatonszemes, Dél-Balaton

szerző: Varga Iván · 2011. június 10.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...
# 13, A pad, Balatonszemes , “A Dél-Balatoncsodái” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.
EZ, a bejegyzés az eddigiektől elütő hangvételű és szerkezetű, úgy találtam: de jól mutatja miben is rejlenek a Balaton igazi csodái! (Küldjetek minél több ilyet!)
Más mint a többi! Nem tucat-termék, nem személytelen gyári egyen pad, nem múltból örökölt, műkőre vagy csőre szerelt szocreál. Nem, egy cseppet sem az! Igazi kézi munka, egyedi darab, amilyenből nincs több, sem parkokban, sem tereken. Ilyen csak ez az egy van. Igazi saját kreáció, saját műhelyből, saját szerszámokkal, sajátos célokra.
A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!
[Megtalálása 1, illetve 3 pontot ér!]

Mikor elkészült vele, készítője kiválasztott neki egy jó helyet, ahol nem zavar senkit, ahol alig látszik, szinte megbújik a bokrok s az akácok fedezékében. Ahonnan viszont jól látni mindent, az őszödi templomtornyokat, amelyek az összesűrűsödő lazúros párában olykor szinte lebegni látszanak, az odavezető út fasorait, a somogyi szelíd dombhajlatokat, s a falun is túl a nagy kékséget, ahol már nem mindig érzékelhető a határ az ég és a víz kékje között, s amelyből sejtelmes bársonyossággal, mint mesebeli cetek háta, emelkednek ki a habokból a tihanyi félsziget zöld magaslatai. Jó eltűnődni e faluhatáron, a föld mélyről jövő, nyers illataiban fürödni lágy, langyos hajnalokon, vagy megtisztulni az alkonyat lebukó aranyló sugarában.

Olyan egyszerű ez a pad, mint amilyen egyszerű és természetes a hely, ahol áll. Nem cifrára faragott, puccosra cizellált, csak egy sima deszkából fabrikált szerény és racionális ülőalkalmatosság, amely csupán azzal, hogy pihenő helyet kínál a balatoni táj csodálatára, már a padok sorában is előkelő helyet érdemel. Úgy tűnik, mintha mindig várna valakit, egy megfáradt vándort, vagy a faluszéli parcella szorgos művelőjét, és kérné, álljon meg egy szusszanásnyira, hordozza körül tekintetét e fenséges tájon, vegye észre mindazt a temérdek szépséget, ami csak látókörébe kerül. Hisz nincs is felemelőbb, mint kémlelni a végtelent, s közben álmodozni, elmélkedni, megfejteni évmilliók rejtélyeit, s belelátni a jövő talányos titkaiba. Vonz a föld és tiszteletet parancsol. Megnyugtat és bátorít, erőt ad, életet és megélhetést. Nagy kincs, a legnagyobbak között is talán a legnagyobb. Mindig ugyanaz és mindig más, csak ezerszínű ruháit cseréli szüntelen az évszakok körforgásszerű váltakozásában. Mikor tavasszal zsendül a vetés, mint smaragd csillog drágakőnél fényesebben, selymes szőnyegként elterülve lábunk előtt, csípős frissességet hintve szerte szét, majd aranyszőkén hullámzik aratáskor a délibáb alatt, az új kenyér illatával elegy, ősszel meg fanyarul barnállik, rozsdásodik, s a kukorica leveleivel susog reménnyel és hittel teli ismerős dallamokat, karácsony táján meg a jeges hó elől a szeretet melegébe bújtatat.

Nyomom a pedált fölfelé kaptatva a falu felé. Az M7-esről a Toldi Miklós utcán át lekanyarodok balra a Kölcsey utcába, majd jobbra a Madáchba, a mézes utcája felé. Közben nem győzőm csodálni a módos, nyugatias feelinget sugárzó új családi házakat és mesés kerteket. Kicsit irigylem is néha joviális nyugalmukat, a látszólagos gondtalan jómód, meg a helybeliek mindennapi szorgos törődésének apró jeleit. Aztán befordulok a Bem utcába, és kerekezek odáig, ahol az aszfaltút végkép véget ér, s a házak is elfogynak. Itt, mintha elvágták volna, kitárul a széles és végeláthatatlan határ.

Lábam előtt hever az édes anyaföld, egy szépen művelt parcella formájában, s hátán a mindennapi kenyérnek való. Hát nem lenyűgöző? S egy kicsit beljebb az út végétől két akác fedezékében előbukkan ez a pad. Mióta megpillantottam, mindig visszatérek hozzá. Vonz a messzeség, a határtalan távlat tündéri látványa. Felszállnék én is képzeletben, messze, a távoli hegyeken is túlra. Majd ismét vissza a rögös jelenbe. Mintha magányos is lenne egy kicsit ez a pad. Mintha elhagyta volna valaki. Félve kémlelem, vannak-e a közelben? Lemerészkedhetek-e rá egy pillanatra? De soha sehol senki. Igen, mintha a magány padja lenne, vagy az elmélyülésé, mint ahogy az Isten házában szokás. De titkos légyottoké is lehetne akár.
Bár ha jobban szemügyre vesszük, azért mégsem tűnik teljesen elhagyottnak, hisz ép rajta a festés, nem ütött-kopott, nem viharvert, elfeledett. Zöld színe akár a május ébredése. Gondos készítője még egy csinos kis ládikót is fabrikált hozzá, egyik végéhez illesztve, amibe időnként tarthat valamit. Talán egy flaska borocskát, vagy a pipahuja kellékeit? Nagyon szeretheti a földet ott, a szemesi határban meg a kitáruló mesés távlatokat, a szent és „dicső természetet”!

Kicsit most azért bűnösnek érzem magam, hogy felfedtem ezt a titkot, a hely titkát, valaki titkát, az eldugott falu széli zug misztériumait. Így esetleg már mások is felkereshetik, megtörhetik a békés csendet, a természet nyugalmát és varázslatát. Ezer bocsánat érte! A kis pad ügyes mesterének még így, ismeretlenül is minden tiszteletem és elismerésem, s kérem, nézze el, ha biciklitúráim közben néha alkotásán megpihenek. Hiszen ha másban nem is, a táj csodálatában talán rokon lelkek vagyunk, s ezen a falu széli, nyílt szívű padocskán valahol padtársak is…

Lejegyezte: Varga Bótos Anna

Csak remélni tudjuk, hogy nem indít mostantól senki, különjáratokat e helyre, és aki leül ott elidőzni nem hagy maga után szemetet:) (Ne feledjük: valakinek a titkos, de csodás világába csöppenhetünk, becsüljük ezt meg!)

Játékleírás, részvétel, javaslattétel <<<

A Balatoniqum legfrissebb anyagai <<<
Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Bugaszegi Téglamúzeum és „vár”(Balatonboglár és Ordacsehi között)

szerző: Varga Iván · 2011. június 4.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (4 szavazat. átlag: 3.25)
Loading ... Loading ...

#11. Bugaszegi Téglamúzeum és „vár”, Balatonboglár és Ordacsehi között, A Dél-Balaton csodái” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.

A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!!

Balatonboglár és Ordacsehi között, a szelíd lankákkal övezett Bugaszegen található a Magyarországon egyedülálló „Téglagaléria”. Az első pillanatra régi kúriára emlékeztető épület eklektikusan magasodik ki környezetéből. Ez egyfajta „bolondvár”, melynek minden téglája különleges. Az építmény kivétel nélkül bontási anyagból épült. Néhol jól kivehetők a régi címerek, billogok és karcolatok, amelyek a hajdani kézművesség jeleit hordozzák az építőanyagon.
Bugaszegen él egy ember, aki már tíz éve építi szokványosnak éppen nem nevezhető komplexumát, amint tudomást szereztünk róla, elhatároztuk, meglátogatjuk birtokán Csere Jánost, a bugaszegi várurat. Sajnos a mester nem tartózkodott a monstre építkezésen, azonban minden nehézség nélkül körbe lehetett járni e csodálatra méltó MŰVET. (Az itt alább mellékelt videó tanulsága szerint azonban érdemes bejutni, e csoda-helyre.)

Ezt a csaknem kétszáz négyzetméter alapterületű, négyszintes épületet  egyedül Csere János építette a két kezével, használt téglákból és terméskövekből, és kezdetben – áram híján – maga keverte hozzá a maltert. A tulajdonos azt mondja: ez az alkotó munka jelentette számára a teljes kikapcsolódást az évek során, miután szakított a helyi képviselő-testülettel, amelynek két cikluson keresztül is tagja volt. A megnyugvást a nehéz fizikai munka jelentette számára – fenn a bugaszegi szőlőhegyen, ahol egykoron a nagyapja őrizte a grófék disznóit.
Csere János a kezdetekben csak gyűjtötte a régi, különleges jelzésű monogramos és címeres téglákat, köveket a szeméttelepekről, építkezésekről. Aztán úgy érezte, az igazi helyük ezeknek a ritka köveknek egy organikus épületben lenne. Így kezdett el épülni a Bugaszegi Királyi Téglamúzeum elnevezésű vár, és akik hallottak róla, hordták hozzá az évek során a használt téglákat.

A terület megközelíthető az M7-es autópálya Balatonboglári csomópontjánál, a budapesti felhajtó ágnál elkanyarodva, majd a „HORGÁSZTÓ”jelzőtábla útmutatása szerint egy kilométernyi, aszfaltos úton.
Önálló szervezésű családi rendezvényeknek, piknikeknek is helyt ad a tulajdonos, a szomszéd halastónál napijegyes horgászat is lehetséges.
(Bejelentkezés ajánlott, mivel a tulajdonos nem állandó jelleggel tartózkodik itt. Csere János, 06-85/351-290.)

Addig építem, amíg élek! – mondja Csere János, mivel a tervei közt vizesárok és szélmalom létesítése szerepel. E téglák agyagját még lábbal taposták és fával, vagy szénnel tüzelve égették ki. Az építő hozzáteszi:nem fizetett egyetlen használt tégláért sem, hanem azt mondta, aki jó szívvel ad, annak lesz egy darabka, nem porladó múltja a falak között. A képek és a videó magukért beszélnek, magányos vándoroknak, osztálykirándulóknak, családi programnak egyaránt ajánljuk eme lenyűgöző művet!


Beküldő: Bánki Károly

Ne feledjétek: a helyszín meglátogatói nyereményjátékban vehetnek részt!!!

További linkek:

BalatoniWIW, Bánki Károly további képei

Hufi Motoros Blog

A Bugaszegi horgásztó

Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Ify kápolna, Hegymagas, ( Szent György-hegy)

szerző: Varga Iván · 2011. június 3.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (1 szavazat. átlag: 3.00)
Loading ... Loading ...

#10. Ify kápolna, Hegymagas, ( Szent György-hegy) déli oldala, Az Észak-Balaton csodái” és “A Balaton épített csodái” jelöltje.

A google térképen itt <<< (# szerkesztés alatt!) Aki arra jár vadássza már le a geo koordinátákat és küldje el nekünk hozzászólásban NYERHET VELE!!

Aki még látni szeretné ezt a haldoklásában is megkapó helyet, igyekeznie kell, mert hamarosan az enyészeté lesz. Mi 2010. november 1-jén jártunk ott. A kaput és a kápolna ajtaját bezárva találtuk, de a lyukas kerítésen és tornác ablakokon minden gond nélkül be tudtunk jutni. Viszont sokszor támadt olyan érzésünk bent az épületben, hogy az életünket kockáztatjuk, mert mindjárt ránk omlik az egész. Az épület főfalán hatalmas hosszanti repedés van, a tető több helyen leomlott vagy beszakadt, az ablakok mind kitörve, így a szél és a eső akadálytalanul jut be a helyiségekbe, tovább folytatva az idő és a törődéshiány rombolását.

Egy fiatal pár 2010 augusztusában 1 hetet töltött azzal, hogy kitakarította a kápolna legnagyobb helyiségét és az ott talált tárgyakból egy kis múzeumot alakított ki. Erről egy otthagyott napló bejegyzése tanúskodott.

A romos épület pusztulásában is gyönyörű, és felejthetetlen élményt ad, különösen azzal a tudattal, hogy 5-10 év múlva már biztosan semmi sem lesz látható belőle.

Megközelítés (csak saját felelősségre!):

Hegymagas felől, a Szent György-hegy oldalában, a Lengyel-kápolna mellett tovább a szőlők között a földúton, majd a kápolna tövében fel az ösvényen, s a kőkeresztnél balra a kapu. A kapu le van lakatolva, de mellette a kerítésen be lehet bújni.

A kápolnát Ify Lajos, első fonyódi plébános építette a II. világháború után, mikor is az eltávolítása helyett inkább önkéntes száműzetésbe vonult a saját birtokán. Nevéhez fűződik a fonyódi plébánia megalapítása, a templom bővítése, harangokkal és orgonával való ellátása, valamint az egyházi kerületen belül további öt kápolna építése. Mestere volt az orgonák és a harmóniumok építésének és karbantartásának. Az önként vállalt remetesége helyszínén is volt egy harmónium gyűjteménye, mely teljes egészében az enyészeté a kápolnával együtt, ahol remeteként a híveket és zarándokokat is szívesen látta. Fogadóképességét mindig egy zászló felhúzásával jelezte egy magas póznára. Másik szenvedélyének, az óragyűjtésnek már sajnos nyoma sincs, pedig egy másik szobája az órákkal volt tele az Ify-kápolnában. Hosszú szenvedés után itt hunyt el 1967-ben, s végső kívánságának megfelelően itt is temették el. Sírja a kápolna feletti bozótosban rejtőzik. Az egész területen a vandalizmus és a pusztulás nyomai láthatók, s nem méltó veszni hagyni egy ilyen emléket!

Ezek itt saját készítésű képek, 2010. november 1-jén:

Beküldő: Balogh Zsuzsa

Ne feledjétek: a helyszín meglátogatói nyereményjátékban vehetnek részt!!!

További linkek:

panoramio.com

További képek (az anyag kommentjeiben) Balogh Zsuzsa blogbejegyzésében

Összefogás az Ify kápolna megmentéséért

Balatonikum | Reklámozd a saját oldaladat is

Bolha az elefántboltban, avagy kis ötletek a nagy pénzekkel szemben

szerző: Varga Iván · 2011. május 16.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Romlott a gyógy- és wellness szállodák látogatottsága az első negyedévben a Balatonnál, főként a külföldi turisták számának visszaesése miatt – erről számolnak be a statisztikák – írja az újság! (Ugyanakkor nem említi, hogy a Balatonnál csupán ez az ágazat van talpon!)
Kiderül, a tendencia az az erre kattant külföldiek (főként a németek) elmaradásából akad.
Az ivóvíz tisztaságú víz, a színvonalas szálloda, a vitorláskikötő sem elég ma már, mert változott a kereslet.” – hangzik el a sommás következtetés, majd megoldási javaslatként jön az új varázsszer ajánlása (amit a kormány is támogat – majd talán – a fogászati turizmus mellett): mi lenne “ha a Balaton Közép-Európa egészségturisztikai központjává válna, családbarát fejlesztésekkel”?

Én meg azt mondom, figyeljünk oda a hazai kereslet változásaira is:)
Családbarát fejlesztések egyébként szép számmal vannak, strandok szintjén legalábbis, az igény is megvan erre.

De van egy csomó olyan kiaknázatlan lehetőségünk, melyek megvalósításához nem kell sok pénz, csak figyelem, jó szándék (na jó: és egy kis pénzben is kifejezhető, gesztusértékű odafigyelés)!

Ilyen lehet évek múltán az előszezont erősítő  tavaszi balatoni lomtalanítások előtti bolhapiacok tartása is (az alsó keretes anyagból elérhető linken bővebben is olvashatunk erről).

Mi jövő kedden indulunk a Balaton 1000 csodájával… És persze számtalan apró ötlet és fejlesztés valósítható meg “aprópénzből”, ami legalább annyi vendéget vonzhat, (tarthat meg), mint a több éve beharangozott nagy projektek, melyek persze “a gazdasági válság hatásra” sorra halasztódnak, de a hangzatos tervek többnyire másra sem szolgálnak, mint olcsó ingatlanlenyúlásokra. Ezek a projektek most hitelre várnak, miközben egyre kisebb a hitelük, hacsak nem csomagoljuk őket az egészségturizmus mázába…

Most mondja valaki, hogy nem jó ötlet a tavasz balatoni bolhapiacok rendezése. Már csak egy kis hírverés kell, és civil szerveződés: jövőre!

Az idézett az egészségturizmus erősítését propagáló cikk azon megállapításával viszont a messzemenőkig egyetértünk, hogy “nem a világgazdasági válság áll a háttérben, hiszen a negatív balatoni tendencia már  tíz éve tart“!

clipped from www.minalunk.hu
Idén még kevesen jöttek el Rózsakertbe, talán sokan még nem is tudták − talán éppen a Szemesi Miújság hiánya miatt − hogy lesz szezonkezdő bolhapiac is. Pedig ez azért is indokolt, mert ilyenkor a házak kiszellőztetése, átrendezése, kifestése, nagytakarítása idején a kezünkbe akadnak a már nem használt eszközök, játékok, amelyeket azonban kidobni sajnálunk. Azután jövő héten lesz a lomtalanítás az üdülőterületen. A guberálók előtt talán a bolhapiacon gazdát találhatnak a kidobásra ítélt, de még értéket képviselő tárgyaink.
blog it

Balatoni várakozások és trendek: „nem szeretik” az egy éjszakás „kalandot”

szerző: Varga Iván · 2011. május 2.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Most, hogy ilyen pocsék időnk volt a május elsejei hétvégén, nézegettem a hosszú távú időjárás előrejelzéseket, s bár még darabig marad a csapnivaló időjárás, valóban szép nyarat jósolnak, a már-már megszokott augusztus eleji lehűléssel. A szeptember meleg lesz, legalábbis ezt prognosztizálják. Ha a tavalyi évhez képest a hétvégékkel is szerencsénk lesz – nem esik, pont akkor az eső – akár jelentősen is megugorhat a vendégszám a Balatonnál.

A hétvégék időjárása mindenképp rányomja a bélyegét a szezonra, mert marad a trend: az elmúlt évben 4-5 nap volt az átlagos tartózkodás, szerintem ez csökken, inkább több hétvégét iktatnak be a magyar családok. Az üdülési csekk idén még segít, az utalványból van még a piacon bőségesen – a szakértők szerint.

A csekket elsősorban szállásra költik a vendégek, emiatt bizakodnak a panziótulajdonosok is. S ha már a trendet említettem: legtöbben félpanziós ellátást választanak a szálláshelyükön, a strandra pedig marad egy étkezés, ahol idén idén 5-8 százalékkal emelik az árakat. Amúgy azt láttam, hogy a fürdővendégek túlnyomó többsége magyar, német szót tavaly alig hallottam.

Látható és érezhető e mellett a biciklis turizmus térnyerése, ami a szezont is megnyújtja, a jelenségre a szolgáltatók is reagálni látszanak, bár a szállásadók tapasztalataim szerint még mindig „nem szeretik” az egy éjszakás „kalandot” jelentő kerékpáros vándort.

Programból sem lesz hiány, bár az eddigi tavaszi rendezvények meghirdetésével, kommunikációjával komoly gondok voltak, ezt jelzi a siófoki húsvéti „locsolós” rekord kísérlet csúfos kudarca is, mely nem fogható tisztán a hűvös időre… Egyáltalán: miközben a vendégek kétharmada az interneten tájékozódik, ott enyhén szólva sem teszik a vendég alá a széket. Vannak oldalak szép számmal, de kevés közöttük a letisztult profilú, mindenki egy kicsit akar adni ebből is, abból is, így elveszik az egész: nem egyszerű tájékozódni!

Ezért is kezdünk bele május közepétől a Balaton 1000 ezer csodájának számbavételébe, bemutatásába: legyen minden egy helyen e tekintetben.

Ha ki kéne emelnem egy hasznos oldalt az a szintén egy konkrét kérdésre koncentráló balatontipp.hu

clipped from www.gondola.hu
A kombinált jeggyel a Balaton körüli vonatok és a menetrend szerinti balatoni hajójáratok vehetők igénybe díjmentes kerékpárszállítási lehetőséggel.
Májusban kedvezményes, 400 forintos Balaton kerékpárjegyet is árusítanak a vasúti pénztárak. A jeggyel az ország bármely részéről egységes áron lehet kerékpárokat szállítani a Balaton parti állomásokra, és egy napon belül korlátlan számban fel és le lehet szállni velük.
blog it

Jó ötlet, kellő szponzorációval: az elit és a tömeg kalandtúrája?

szerző: Varga Iván · 2011. április 25.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Irigykedem… Hogy nem nekem jutott eszembeMagyarország első fizikai és szellemi kalandtúrájának” ötlete. Persze jó ötletből, már volt pár (Karnyújtásnyi Balaton, Balatoni fehér éjszakák, hogy csak a szívemhez legközelebb állókat említsem) de a megvalósításuk vagy a társadalmi összefogás, vagy a támogatók hiányában meghiúsult! A május 15-én induló és június 26-án záruló Nu Skin® Balaton Tourra még lehet jelentkezni: hat, öt fős csapat indulhat, ami első halásra szerény, illetve igen korlátozott részvételi lehetőséget jelez, de a balatonalmádi zárórendezvényen a Vitalitás Napi gálán, a tömegsportoók is csatlakozhatnak… Persze, ha azt vesszük kinek van e feladatsor teljesítésére két tavaszi és két nyári hétvégéje a Balatonnál, plusz golfozásban, teniszezésben és vitorlázásban meglévő jártassága, beláthatjuk a társadalmi elitnek szóló felhívás ez! Az más kérdés hogy a futásban és a sárkányhajózásban bárki részt vehet, nyilván ez adja meg a rendezvénysorozat hír és reklámértékét. Persze kellett ehhez az ötleten túl, egy a megvalósítást támogató és a díjakat biztosító szponzor is.

Gratulálok a szervezőknek, a résztvevőknek jó versenyzést kívánunk!

A sportági fordulók időpontjai és helyszínei:
VITORLÁZÁS – 2011. május 15. – Balatonkenese, Kenese Marina-Port Yacht Club
TENISZ – 2011. május 28. – Balatonfűzfő, Angyal József Tenisz SE
GOLF – 2011. június 12. – Balatonudvari, Royal Balaton Golf & Yacht Club
VITALITÁS NAPJA – 2011. június 26. – Balatonalmádi, sárkányhajózás és futás

További információ és jelentkezés az eseménysorozat weblapján: www.nuskinbalatontour.com

clipped from www.szabadban.hu

A kalandtúrán 6 db, 5 fős csapat indulhat és mind az öt sportágban minden csapattagnak verse¬nyeznie kell. A versenyprogramot úgy állították össze a rendezők, hogy csapatonként – az adott sportágban – 1-1 tapasztalt, amatőr sportolóval teljesíthető a versenysorozat, de az 1 milliós fődíj megszerzéséhez ennél többre lesz szükség!

A Vitalitás Napi gálán Balatonalmádiban, a futás és sárkányhajózás küzdelmeibe bárki bekapcsolódhat. Az egészséges életmóddal, a fittséggel, vitalitással kapcsolatos ta¬nácsadás, valamint egyéb szórakoztató és szabad¬idős programok várják az idelátogató gyermek és felnőtt érdeklődőket. Az első helyezett csapat részére az eseménysorozat házigazdája és főtámogatója, a Nu Skin® pénz és termékjutalmat biztosít, összesen 1 millió Ft értékben.

blog it

Na végre: száraz balatoni nyarunk lesz? Tessék kapaszkodni!

szerző: Varga Iván · 2011. március 7.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (2 szavazat. átlag: 4.50)
Loading ... Loading ...
A tavasz átlagosan csapadékos lesz, míg a nyár az átlagosnál szárazabbnak ígérkezik – ezt jelzi előre az Országos Meteorológiai Szolgálat a következő félévre. Ezért döntött úgy a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, hogy lassított ütemben lezárja a Sió-zsilipet. Csütörtökön a Balaton átlag vízállása 109 centiméter volt. Ez az érték a maximális felső és az optimális szabályozási szint között található. Alább néhány adat arról mennyi is volt az annyi, amikor sok volt a Balatonban…
És persze, ha már átlagos, vagy annál szárazabb szezont jósolunk nézzük az előrejelzéseket, melyek szerint március 15-el egyre melegszik az idő, és mintha valóban szárazabb szezon elé néznénk:
clipped from ozonenetwork.hu
A Balatonon a legmagasabb, 129 centiméteres vízmérce szerinti vízszintet 2010 december 21-én mérték. Az elmúlt egy év alatt a tavat összesen 705 millió köbméternyi, a szabályozási sáv maximuma felett képződött víztömeg terhelésétől mentesítették a vízeresztéssel. A leengedett vízmennyiség 1,2 méternyi vízoszlopnak felel meg a Balatonban, ami a tó számított térfogatához, a 2130 millió köbméterhez és a 3,36 méteres átlagos vízmélységéhez képest közel egyharmadnyi mennyiség.
A Balaton vízállása az elmúlt évben szinte minden nap meghaladta a vízmércék szerinti 110 centiméteres optimális felső határt, ezért egyes partszakaszokon már kiöntött a víz. A vízügy egy évvel ezelőtt, 2010 március 4-én, 112 centiméteres balatoni vízállásnál nyitotta meg a siófoki vízleeresztő műtárgyat, a Sió-zsilipet, amit a sok csapadék miatt a nyári szezonban is csak rövid időszakokra zártak be.
blog it

Hétfőn még lehet jelentkezni éttermeknek is: jön a balatoni torkoskodás csütörtökön!

szerző: Varga Iván · 2011. március 5.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...
Az elmúlt években háborogtam, hogy nincs egy hely ahol ránézésre látni lehet hogyan állunk a torkoskodással a Balatonnál (hány étterem csatlakozott és mely településen)! Most itt a megoldás, a térképre kattintgatva (ott nagyítva) eljutunk az éteremig, mi több, onnan online asztalt foglalhatunk csütörtökre!
Az más kérdés, hányan lesznek akik egy 50%-ért leugranak a Balaton-parti éttermek egyikébe… De a tavalyi országos adatok biztatóak.
2010-ben 1300 étterem volt aktív a programban, s 230 ezer vendég torkoskodott. A tavaly végzett felmérés során 100 étteremből 81 jóval kedvezőbb, további 15 kedvezőbb vendégforgalomról számolt be, mint ahogy az egy átlagos télutói napon várható. A nyújtott kedvezmények ellenére az éttermek 47,4%-a számára a bevételek jóval kedvezőbben, további 40,8%-a számára kedvezőbben alakultak. A csatlakozók 68,6% gondolta úgy, hogy az akcióban részt vevő vendégek hosszabb távon, a későbbiekben is betérnek majd hozzájuk, tehát bővül a vendégkör az akció által.
clipped from www.monitormagazin.hu
Március 7-én délelőtt 10 óráig lehet regisztrálni vendéglátóhelyeknek a Torkos csütörtök rendezvényre. A Nyugat-Balaton térségéből eddig 18 hely jelöltette magát, ebből Hévízen 9, Keszthelyen 2. A vendégvárók felkerülnek a www.menjunkenni.hu honlapra, amely alapján a vendégek eldöntik, hogy 2011. március 10-én hol ülik a Torkos csütörtököt.
Ez az a nap, amikor a vendéglátók 50 százalék kedvezményt adnak a teljes ’a la carte’ menüből választható étel- és italfogyasztás számlájának végösszegéből. A programot megelőző hét teljes árlistáját változatlanul kell hagyni. Szűkített menüsorral nem lehet részt venni. A teljes napi nyitva tartási időben készpénz mellett újdonságként bankkártya elfogadása is szükséges

A vendéglátók itt regisztrálhatnak:

http://menjunkenni.s12.mediacenter.hu/a-regisztracio-menete.html

blog it

Még nem késő: Balaton-felvidéki pincék, éttermek, szálláshelyek összefogása az éves szezonért

szerző: Varga Iván · 2011. március 4.
1 csillag2 csillag3 csillag4 csillag5 csillag (Még nincs szavazat)
Loading ... Loading ...

Ha azt mondom, én erről semmit nem tudtam, pedig nálam serényebben nem igen böngészi a napi sajtót a térségre vonatkozóan, lehet mások sem tudtak. Ma olvastam erről a naplóban, de egy fia linket nem találtam, úgy kellett kikeresni az oldalt az alábbi információkért:

RÉSZLETEKET ITT KERESS! <<<
Kedves Borbarát! Badacsonyi borászok szombatonként 18.00 órától mutatják be a pincék rejtekében őrzött legzamatosabb boraikat, melyeket ínycsiklandó falatokkal és kellemes dallamokkal tesznek még felejthetetlenebbé. További titkokat az étkekről, zenéről, nyitva tartásról, szállásról, vendégek szállításáról a résztvevő pincészetektől lehet megkaparintani.(Lásd a telefonszámok…)

clipped from www.vasnepe.hu
- A napfényturizmus helyett 365 Badacsony a cél – mondja Nagy Miklós, a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület elnöke, amelynek szervezésében az idén már negyedik alkalommal rendezik meg Badacsonyban a Borbarangolás rendezvénysorozatot. – A cél az, hogy a térség nevezetességeire, valamint nagy kincsére, a borra építve télen és tavasszal is vonzó úti cél legyen Badacsony és környéke. Az egyesületünknek százhetven tagja van. Szállásadók, borászok s más idegenforgalmi szolgáltatók, akik felismerték, hogy összefogással hatékonyabbak lehetünk. Eddig télen nem, vagy alig voltak nyitva tartó szálláshelyek Badacsonyban, s hasonló volt a helyzet a pincékkel. Most februártól meghatározott menetrend szerint nyitva tartó pincék, éttermek és szálláshelyek is várják a borszerető látogatókat, nem- csak Badacsonyban, hanem a környező településeken is.
Egy borbarangolás elképzelhetetlen a borászok aktív közreműködése nélkül, itt kapcsolódik a rendszerbe a Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesület.
blog it